A Nikon ennek megfelelően hitelesítési technológiával ellátott tükör nélküli fényképezőgépeket kínál majd a szakemberek és a fotóriporterek számára, ami digitális aláírásokkal látja majd el a kész fotókat.
A lopásálló digitális mechanizmus olyan metaadatokat tartalmaz majd, mint az időpont, a dátum, a helyszín, valamint a fotó készítőjének neve.
A Nikkei Asia cikke szerint tavaly Donald Trump egykori amerikai és Fumio Kishida japán miniszterelnök deepfake-jei terjedtek el a legjobban.
Mindezek mellett a globális hírügynökségek, technológiai cégek valamint kameragyártók egy szövetsége elindította a Verify nevű webalapú eszközt, melynek segítségével ingyen ellenőrizhetők a képek. Amennyiben egy kép digitális aláírással rendelkezik, a rendszer megjeleníti a hozzátartozó hitelesítő adatokat.
A három japán vállalat, mint a Nikon, a Sony és a Canon, a globális fényképezőgép-piac mintegy 90 százalékát teszik ki. A digitális aláírások mostantól ezen három cég szabványát használják.
A Sony 2024-ben élesíti a technológiát egy firmware-frissítés segítségével valamennyi már forgalomban lévő tükör nélküli kameráján, és fontolgatja, hogy a videókkal is kompatibilissé teszi a technológiát, a Canon viszont már dolgozik ezen.
Egyre több vállalat igyekszik felvenni a harcolt a mesterséges intelligencia által generált fotókkal szemben: a Google tavaly augusztusban tette elérhetővé azt az eszközt, amellyel láthatatlan digitális vízjeleket ágyaz be azokba a képekbe, melyet MI-vel készítettek el. A Hitachi hasonló technológián dolgozik, mellyel az online személyazonosság is hitelesíthető lesz.
Vigyázzon, mit fényképez: jogsértők lehetnek az Eiffel-toronyról készült fotók
Jóval szigorúbbak a külföldi jogszabályok, hogy milyen műalkotásokról készíthetünk fényképet, és hogyan használhatjuk fel azokat.Mutatjuk őket--->