Bár a táblagépek tudása operációs rendszerenként, gyártónként és a részletes termékspecifikáció alapján eltérő, összességében azonban egyre többen álltak át a hagyományosabb laptopokról a kisebb eszközökre.

A laptop természetesen tudásában általában sokkal többet tud adni a felhasználóknak, mégis sokan vannak, akiknek a mindennapi használatra a tablet is elég lehet. A Lifewire gyűjtése szerint a tableteket elsősorban médiafogyasztásra, a laptopokat pedig termelékenységre fejlesztették ki.

A PCWorld összegyűjtötte a tabletek mellett szóló érveket.

Ár

A táblagépet jó eséllyel sokkal olcsóbban tudjuk megvásárolni, mint a laptopot. Az alacsonyabb ár oka

  • a billentyűzet hiánya
  • és a méretbeli eltérés, de még jó eséllyel úgy is jobban jövünk ki anyagilag, ha egy külső klaviatúrát, illetve tokot is beszerzünk hozzá.

Hordozhatóság

Ha olyan eszközt szeretnénk, amit egész nap magunkkal viszünk, akkor inkább tabletet érdemes vásárolni, ugyanis

  • kisebb táskában elfér,
  • könnyebb is,
  • ráadásul sokszor az akkumulátor is jobban bírja a terhelést.

Üzemidő

A laptopok már csak azért is gyorsabban merülnek, mint a tabletek, mert nagyobb terhelés éri őket általános használat során is,

de az sokat elmond a tabletekről, hogy a gyártók a videónézés hosszával szokták jelezni, hogy körülbelül mennyit bír az akku.

A processzorok is energiatakarékosabbak, ráadásul nagyobb aksi is fér a képernyők mögé, mert a belső hardver aránylag kevés helyet foglal.

Játékok

Elsősorban az Apple felhasználók tapasztalhatják azt, hogy egyes játékok csak iOS-es készülékeken (tehát telefonon és tableten) érhetők el, Mac-en pedig nem játszhatók – ennek oka pedig valószínűleg az érintőképernyő. A közép- vagy felsőkategóriás eszközökkel már soha nem lesz problémánk a videójátékokkal.

Sokoldalúság

A tableteket elsősorban nem a munkához alakították ki, sokkal inkább szórakozáshoz, illetve kikapcsolódáshoz tervezték, hiszen a hosszú akkumulátor-üzemidő miatt szinte bárhol használhatjuk.

1,7 milliárdért vásárolt tableteket a népszámláláshoz a KSH

A tavaly novemberben lezárult népszámláláskor 23 ezer szavazóbiztos rögzítette első ízben, kizárólag digitálisan a Magyarországon élők adatait, amihez 1,7 milliárdért vásárolt, és további 240 millió forintért letárolt tableteket is használták.
A már nem használt táblagépeket iskoláknak adta az állami szerv.