A magyar kormány többek között a telekommunikációs cégek "extraprofitjának" - bármit is jelentsen ez - nagy részét csatornázná át egy úgynevezett honvédelmi és egy rezsivédelmi alapba 2022-ben és 2023-ban.

A kormányzati logika annyiban megállja a helyét, hogy a telekommunikációs szektor a távmunka felfutása miatt a járvány nyertesei közé sorolható, kérdés azonban, hogy mit veszít az ország az elmaradó fejlesztésekkel, amely például a stagnáló 5G-lefedettségben ölt testet.

Kapcsolódó

Magyar Telekom

A Magyar Telekom Nyrt. mint a legnagyobb piaci szereplő az elmúlt három évben stabilan tudta növelni bevételét és nyereségét is. 2021-ben 1148 milliárd forintos bevétel mellett 54,5 milliárdos mérleg szerinti eredményt ért el. Egy évvel korábban 1070 milliárdos forgalom mellett profitja 41,5 milliárdot tett ki, míg 2019-et 39 milliárdos nyereséggel zárta 969 milliárdos forgalom mellett.

A vállalat a tavalyi eredmények bemutatásakor úgy nyilatkozott, hogy idén és jövőre is bevételül 1-3 százalékos emelkedésére számít.

A kormány mohóságától függően csak a Telekomtól két év alatt akár 100 milliárd forint nagyságrendű profitot is elszívhat.

Yettel

A Yettel Magyarország Zrt. (korábbi Telenor) tavalyi eredményei még nem ismertek, de 2020-ban 192 milliárd forintos bevétel mellett 29,3 milliárdos profitot termelt, egy évvel korábban pedig 34,5 milliárd volt az adózott eredménye.

Feltételezve, hogy eredménye a járvány alatt javult, a kormány 60 milliárd forint nagyságrendű befizetést várhat tőlük 2022-ben és 2023-ban összesen.

Vodafone

A Vodafone Magyarország Zrt., amelynek üzleti évei március 31-én zárulnak, a legutóbbi időszakot (2020. április 1.-től 2021. március 31-ig) jelentős árbevétel-növekedéssel (284 milliárd forint), ugyanakkor 1,3 milliárdos mínusszal zárta. A cégben 2020-ban olvadt bele itthon a UPC Magyarország. A Vodafone emellett fejlesztésekkel is indokolta a negatív eredményt.

A korábbi években a cég 15-18 milliárdos profitot termelt évente 172-205 milliárdos bevétel mellett.

Ebből kiindulva 30-35 milliárd forintos bevételt is remélhet az államkassza idén és jövőre összesen a cégtől, ha a kormány jelentős elvonás mellett dönt.

Digi

A Digi Távközlési és Szolgáltató Kft., amely immár a 4iG tulajdonában van, nem igazán termelt profitot az elmúlt években. Az erősen terjeszkedő cég 2020-ban 14,3 milliárdos veszteséget termelt 55 milliárdos bevétel mellett, azt megelőzően pedig 10 milliárdos volt a mínusz 52 milliárdos forgalomból.

Ha az elvonás alapja a profit lesz, akkor innen nem számíthat bevételre az államkassza.

A részletszabályok még nem ismertek, de abból, hogy Orbán Viktor az "extraprofit elvonásáról" beszélt, sok jóra aligha számíthatnak a cégek. Főleg annak tükrében, hogy a választások előtti osztogatások miatt rendkívüli mértékben elszállt a költségvetési hiány és az európai normák folyamatos megsértése miatt Magyarországra az európai uniós források is lassabban csordogálnak.

Összességében valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha úgy tippeljük, hogy csak ez a szektor 150-200 milliárd forint értékben járul majd hozzá a hiány csökkentéséhez 2022-ben és 2023-ban összesen.

Frissített: időközben a kormányinfón elhangzott, hogy a kormány közel sem lesz ilyen mohó, körülbelül 40 milliárd forintot várnak a telekommunikációs cégektől.