Az édesvíz egyre drágább erőforrássá válik a világon: a kaliforniai vízbázissal már a tőzsdén is kereskedni lehet, ami jó példája annak, hogy a szárazságok, aszályok mekkora problémát jelentenek. Egy 2018-as nagyszabású jelentés arra figyelmeztetett, hogy a világ lakosságának negyede olyan területeken él, amelyek vízhiányosak. Az éghajlati válság tovább rontja a helyzetet, mivel a hótakarótól függő helyeken a víz korábban elolvad, ami Kaliforniában most is komoly gondokat okoz.
A Journal for Membrane Science című folyóiratban megjelent új kutatás a víz sótalanításának egy egyedülálló módját mutatja be. A koreai csapat egy nanoszálas membránt tervezett, amely szerintük percek alatt képes a tengervizet ivóvízzé alakítani.
A nanoszálas membrán úgy működik, ahogyan minden jó membránnak működnie kell. Bizonyos dolgokat átenged, míg másokat kiszűr a folyamat során. Ebben az esetben a vizet tárt karokkal fogadták a túloldalon, míg a sót rövid úton megállította. A membrán elektromos fonás segítségével készült, ami minimalizálja a membrán nedvesedésének mértékét. Ha vízszűrésről van szó, a nedvesedés rossz dolog: ha a membrán pórusait eltömítik, az megszűnik szűrőként működni. Elektronmikroszkóp alatt ez a membrán úgy néz ki, mint a vattacukor szálak. A membrán azonban távolról sem nedvszívó, hanem hidrofób; alig nedvesedik - írja a Gizmodo.
"A koaxiális nanoszálas membrán nagy lehetőségeket rejt magában a tengervízoldatok kezelésére anélkül, hogy nedvesedési problémákkal küzdene" - mondta a vezető szerző, Yunchul Woo, a Korea Institute of Civil Engineering and Building Technology anyagtudósa az eredményekről. Woo hozzátette, hogy a membrán "megfelelő lehet kísérleti és ipari méretű membrándesztillációs alkalmazásokhoz".
Míg a korábbi kutatócsoportok korábban már használtak ugyanilyen membránt, akkor csak körülbelül két napig működtették azokat; a mostani kutatás 30 napos időtartamig vonta ki a sót a tengervízből.