Az Európai Bizottság által pénteken ismertetett digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI mutató segítségével nyomon lehet követni a 28 tagállam teljesítményét a digitalizáció különböző területein, az internetkapcsolattól kezdve a digitális készségeken át a vállalkozások és közszolgáltatások digitalizációjáig.

Bár az EU-ban a digitalizációban összességében javulás látszik, a 2016-os 0,49 százalékpontról 2017-ben 0,52 százalékpontra javított teljesítményén, de az előrelépés nem elég gyors. A digitális szakadék - a legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti különbség - például szélesedett a 2014-es helyzethez képest, amikor is 36 százalékpont volt a különbség szemben a 2017-es 37 százalékponttal.

Kapcsolódó

A legfrissebb adatok szerint Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb, de az élmezőnyben szerepel még Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria is. A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat.

A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. A bizottság jelentése kiemeli, hogy egyes tagállamok a digitalizációban bekövetkezett előrelépések ellenére is elmaradnak az uniós átlagtól. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia. Utóbbi csoporthoz Magyarország is közel áll, miután az uniós átlagtól elmaradva a 21. helyen áll a 28-ból. (Lásd alábbi ábránkat)

DESI index 2017

Magyarország a 21. helyet 0,46 százalékpontos eredménnyel érte el, ami javulást mutat a 2016-os 0,43 százalékponttal szemben, de ennek ellenére így is visszacsúszott a 28 tagállamból álló rangsorban. Hazánk jól áll az internetkapcsolat kategóriájában, köszönhetően a gyors szélessávú vezetékes és a 4G-s hálózat széleskörű hozzáférhetőségének, valamint annak egyre nagyobb elterjedésének. Ezen a téren két helyet javítva idén a 14 helyre jött fel 0,64 százalékpontos eredménnyel. Ez egy hajszálnyival haladja meg az EU-átlagot, ami 0,63 százalékpont. A bizottság jelentése ugyanakkor megjegyzi, hogy bár a szélessávú vezetékes internet-lefedettség és -elterjedtség az EU átlag felett van, valamint a 4G hozzáférhetősége is magas, a mobilszélessáv penetrációja viszont még nem gyorsul.

A humán tőke vizsgálata során a bizottsági jelentés megállapította, hogy jelentős növekedés következett be az internethasználók körében, de a digitális készségek még mindig az EU átlaga alatt vannak. Ebben az alindexben Magyarország megőrizte a 18. helyét, jóllehet az eredményben némi javulás következett be: 0,44-ről 0,49 százalékpontra emelkedett a részeredmény, de ezzel párhuzamosan az uniós átlag is javult 0,53-ról 0,55-re.

Az internethasználatban a magyarok meglehetősen aktívak - jegyzi meg a jelentés - különösen a közösségi hálókon, hírek olvasásában vagy videohívások terén. Ezzel szemben viszont kevésbé használnak olyan eszközöket, mint az online vásárlás vagy az online bankolás. Ebben a kategóriában egy helyet vissza is csúszott Magyarország az uniós tagállamok rangsorában a tavalyi 11. helyről a 12.-re, úgy, hogy a magyar részeredmény (0,52) jobb lett az uniós átlagnál (0,48).

A digitális technológia integrálásában Magyarország jelentősen az uniós átlag alatt áll, bár ezen a téren is sikerült előrébb lépni a rangsorban: az idei eredmények alapján Magyarország a 24. a tavalyi 27. helyezés után, amelyet 0,24 százalékpontos eredménnyel ért el. Az uniós átlag 0,37. A jelentés megjegyzi, hogy több magyar vállalkozás használja a közösségi médiát, elektronikus számlázást, a felhő technológiát és az e-kereskedelmet, de a vállalati szektor ennek ellenére mégsem aknázza ki a digitális technológia adta lehetőségeket olyan mértékben, mint más tagállamokban - ennek köszönhető a fent felvázolt eredmény.

Az e-kormányzás (digitális közszolgálat) terén Magyarország a legrosszabbul teljesítők között van, konkrétan az utolsó előtti helyen áll, annak ellenére, hogy kisebb javulás következett be a közszolgáltatások nyújtása terén. Ezen a téren 0,33-ról 0,35 százalékpontra sikerült javítani a részeredményt, mégis a 24. helyről a 27.-re csúszott le az ország. Az uniós átlag a legfrissebb adatok alapján 0,55 százalékpont.