Az MFB tulajdonában álló Hiventures kockázatitőke-kezelő összesen 50 milliárd forintot fog innovatív magyar cégek fejlesztésére költeni, ebből a keretből 30 milliárd jön uniós forrásból (GINOP 8.1.3 forrásból), ezt az összeget a központi régióban (Budapest és Pest megye) nem lehet majd felhasználni, ám MFB-forrásból 20 milliárdnyi plusz forrás is jön, amit már a fővárosi cégek is megkaphatnak.

Az összegből a cégek három életfázisát támogatják: 10 milliárd forint jut az inkubációra, 16 milliárd a seed, avagy magvető befektetésekre, míg 24 milliárd a startup fázisú cégekre. Ebből egyébként mintegy 800 céget akarnak inkubálni, 180-240 cég kapna seed befektetést, míg 70-80 startup juthatna tőkéhez az állami alap segítségével.

Kapcsolódó

A Hiventures kifejezetten jó időpontban lépett a piacra, hiszen az elmúlt években a kockázati tőkebefektetések legnagyobb részét bonyolító Jeremie-program májusban befejezte a pénzek kihelyezését, így pedig a korábbi kifejezetten forrásbő időszakot egy nagy visszaesés váltotta fel, csak a nagyon kevés, magántőkéből dolgozó alap marad a piacon. Mivel azt még mindig nem tudni, hogy a következő Jeremie-program mikor és milyen feltételekkel indul, így a most keletkezett űrt a Hiventures töltheti be.

Maradtak azért lehetőségek

A kérdés, hogy vannak-e még olyan innovációk az országban, amelyekbe érdemes befektetni, hiszen a Jeremie-program befektetési időszakának a végén is gyakran elhangzott vád volt, hogy olyan cégek is kaptak tőkebefektetést, amelyek a program elején biztosan nem jutottak volna hozzá. Az indok: bár kifogytak a valóban nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek, az alapok inkább kiszórták a 70 százalékban EU-tól kapott pénzt, hogy a jövőben is legyen lehetőségük részt venni egy hasonló programban. Nagy gond ekkor sincs, hiszen a pénzt papíron felhasználták, ráadásul az ilyen befektetéseknél alapból azt szoktál mondani, hogy 10-ből 9 befektetés elbukik, ám a tizedik haszna fedezi a többi veszteséget.

Ezzel kapcsolatban Kisgergely Kornél, Hiventures vezérigazgatója elmondta, hogy a jelentkezés dokumentum kitöltése is egy olyan szűrő, ami jelentősen szelektál. "Azt látjuk, hogy sokan kitöltés közben hagyják abba a jelentkezési folyamatot. Azonban, ha valaki meg tudja válaszolni a kérdéseket, akkor az már úgymond átment egy előzetes szűrésen" - mondta Kisgergely. Sok az olyan projekt is, amely a Jeremie-programban már kapott tőkebefektetést, ám ez a pénz már elfogyott a továbblépéshez szükség lenne egy következő körös támogatásra. Ezek közül sok a kifejezetten jó projekt a Hiventures szerint, így bíznak benne, hogy több ilyen vállalkozással is sikerül leszerződniük.

A fentiekhez Katona Bence, befektetési vezérigazgató-helyettes annyit tett hozzá, hogy a befektetési döntés elnyeréséhez szükség van arra, hogy egy akkreditált mentort vegyenek fel a céghez, vagy befogadja a projektet egy, a Hiventures-szel kapcsolatban álló inkubátorház. "Azaz egy rajtunk kívülálló, de velünk együttműködő szereplő is alkalmasnak tartja az ötletet arra, hogy időt, vagy akár pénzt öljön bele" - magyarázta Katona, aki azt is elismerte, hogy az inkubációs programban 10 megkeresésből nagyjából kettő az, ami alkalmas a befektetésre. Ugyanakkor ahogy a vezérigazgató, Katona is hangsúlyozta: a mostani megkeresések közül is számos olyan projekttel találkoztak, amivel érdemes foglalkozni.

A Hiventures portfolióját külföldi cégekkel is növelnék, ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy cél az, hogy akár külföldön élő magyarok jöjjenek haza, akár külföldiek hozzák Magyarországra a startupjukat, esetleg egy meglévő cég esetén a leányvállalatukat. Kérdésünkre elárulták azt is, hogy a külföldiekkel szemben nem támasztanak semmilyen feltételt, például, hogy bizonyos számú magyar dolgozót alkalmazzon, vagy Magyarországon maradjon egy előre meghatározott évszámig. "Biztosan visszás hatása lenne annak, ha röghöz akarnánk kötni őket. De egyébként sincs szükség erre, számos példát láthatunk arra, hogy a cégeknek megéri itthon tartani a projekt egy részét. Egyrészt Budapestben megvan a megtartó potenciál, másrészt a magyar fejlesztő még mindig jóval olcsóbb a nyugati kollégájánál" - magyarázta Kisgergely.

Kik és mennyi pénzre jelentkezhetnek?

Az első inkubációs körben 9 milliót kaphatnak a korai fázisban lévő cégek - sőt még cég sem kell, elég egy jó ötlet -, ezért a pénzért 9 százaléknyi részt kér a Hiventures a (jövőbeli) cégből, ami mellett egy mentorhálózatot is biztosítanak - mondta el Kisgergely. A mentor is kérhet részesedést a cégből, azonban maximum 6 százalékot, így pedig összesen 15 százalékot adhat át a cégvezető, azaz lesz lehetősége további finanszírozási körökre a későbbiekben - emelte ki Kisgergely.

A magvető programban részt vevő cégek 20 és 120 millió forint közötti összeghez juthatnak, ezért kisebbségi részesedést kérnek és prototípus-fejlesztésre, illetve piacmegjelenés támogatására lehet majd költeni. Az utolsó részben a startup tőkeprogram egy 150-500 millió forintos támogatási lehetőség, amit két részletben utalnának az arra kiválasztott cégeknek.

Eddig 9 startup kapott támogatást a Hiventurestől - árulta el Katona Bence, befektetési vezérigazgató-helyettes. A rendelkezésre 50 milliárd forintból évi 100-120 cég vehetne részt az inkubációs tőkeprogramban, erre van is esély, mert a február elsejei indulás óta 201 befektetési igény érkezett már a Hiventureshez - mondta Katona.

A magvető programban is több mint száz támogatási igény érkezett, Katona reményei szerint viszonylag gyorsan, nagyjából 4 hónap alatt sikerül majd befektetési döntést hozni. A startup életszakaszra fókuszáló cégek közül 101-en jelentkeztek be az állami tőkealaphoz, ők azok, akiknél a prototípus elkészült, esetleg az utolsó fejlesztéseket hajtják végre a piacralépés előtt. Ezen a területen éves szinten 10-12 ügylet várható Katona szerint, aki elárulta azt is, hogy a jelentkező cégek kétharmada - nem meglepő módon - a közép-magyarországi régióból jelentkezett.

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban Katona elmondta, hogy idővel, ha lesz elég sikeres cég, akkor tartanak majd befektetői esteket külföldi kockázati tőkebefektetőknek, akik végigvihetnék a következő körös befektetéseket. Kisgergely azt is elárulta, hogy az iparágak között nem nagyon válogatnak, a lényeg, hogy technológiai alapon működő, nagy innovatív értékkel rendelkező cégeket tudjanak támogatni, ahol kifejezetten nagy növekedési (főként export) lehetőség.