Az okosváros koncepció nagyon tág területet fed le, ám az biztos, hogy elsődlegesen önkormányzati feladat, az államnak leginkább a szabályozásban van fontos szerepe - jelentette ki Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára (vezető kép). Mivel az egész világ az elvárosodás felé halad - jelenleg a lakosság 50-60 százaléka lakik városokban, ez pár évtized múlva akár 70-80 százalékra is felkúszhat -, öregedik a népesség, terjed a digitalizáció, illetve egyre szűkülnek az erőforrások, ezért is egyre fontosabb téma az okosváros.
Az okosváros az én definíciómban főleg egy szervezési kérdés - emelte ki Szigeti. A kormányzaton belül van már okosváros munkacsoport, melynek munkája során átalakulnak a régi e-Magyarország pontok, Digitális jólét pontokká. Ezeknek lesz a feladata, hogy az okos területfejlesztést helyben koordinálják. "2019-re azt tervezzük, hogy már teljes mérték az önkormányzatot és a lakosságot fogják segíteni ezek a pontok. Olyan dobozos termékeket szeretnénk telepíteni ezekre a pontokra, amelyek könnyen átadhatóak" - mondta Szigeti, aki szerint kiemelten fontos az okosváros képzések megtartása is a jövőben.
Nincsenek olyan megoldások, amelyek mindenhol alkalmazhatóak Budapesten és a vidéki településeken - vélte a helyettes államtitkár, aki szerint az országon belül is teljesen más megoldásokat kell alkalmazni. Ugyanakkor nemcsak városokra lehet ezt ráhúzni, ezért is indította a Modern falvak programot - azt azóta átnevezték Magyar falvak programra. Lesz emellett 10 mintaprojekt - vidéken és a fővárosi kerületekben - is, ezek eredményeit Szigeti szerint 2019-ben lehet először majd áttekinteni.
Mi vár a fővárosra?
Az elmúlt 7-8 eredményeit nézzük, akkor nem erős kifejezés azt mondani, hogy Budapest újra a reneszánszát éli - kezdte előadását Szeneczey Balázs, Budapest Főváros Önkormányzatának városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese, aki szerint ezt bizonyítja azt is, hogy különböző élhetőségi rangsorokban egyre előrébb végez a magyar főváros.
Tömegközlekedés, hulladékgazdálkodás, távhőrendszer, csatornázás - sorolta a tipikus nagyvárosi problémákat Szeneczey, mondván, hogy ezekre Budapest jó válaszokat adott. "Ennek is köszönhető, hogy jelentősen nőtt az elmúlt években a turisták száma."
Közigazgatási szempontból ugyanakkor nem könnyű a helyzet, hiszen van 23 kerület, saját önkormányzattal, a kormány is itt székel, ahogy van főpolgármesteri hivatal is - ismerte el Szeneczey.
Mit jelent, hogy okosváros? Ázsiában szinte mindig egy digitalizációs, számítógépes fejlesztés, míg Európában az élhető város felé haladnak a települések. Ez utóbbi a jó irány - vélte a főpolgármester-helyettes. Mint mondta, jelenleg is több projekt zajlik a magyar fővárosban, ilyen a Duna menti területek fejlesztése, amelynek keretében 2,3 kilométernyi megszakítás nélküli gyalogos promenádot alakítanának ki közvetlenül a folyóparton az UNESCO által jegyzett világörökségi területen. Ide tartozik még a rakparti áthaladó forgalom mérséklése, a parkolási rendszer újragondolása, a zöldfelületek megújítása és a kerékpárúthálózat fejlesztése is. "Ezeket 2019-2020-ban meg fogjuk valósítani. Abban bízunk, hogy a Budapesti fejlesztési tanács létrejötte katalizátorként hat majd ezekre a fejlesztésekre."
Szeneczey külön említette a Tér_Köz elnevezésű közterület-megújítási programot, amelynek keretében 2018-ig 70 támogatott projekt során több százezer négyzetméternyi közteret újítottak meg. Ezen felül a millenniumi földalattit is korszerűsíteni szeretnék, mely során új, korszerű járművek beszerzése, illetve a vonalat mindkét irányban meghosszabbítani. Ide kapcsolódik az M2 és a HÉV összekötése az Örs Vezér terén. "Itt már engedélyezési tervek beszerzése zajlik, ha jövőre lesz pénz, akár el is indulhat a projekt" - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes, aki elmondta, hogy mindemellett a hármas metró korszerűsítése és meghosszabbítása (Káposztásmegyer felé) is zajlik.
A politikus szerint legalább 3 Duna-híd (aquncumi, alberfalvai és Galvani úti) hiányzik Budapestről, de nem feledkeznek meg az eddigi létesítményekről, így a Lánchíd és az Alagút felújítása jövőre kezdődhet és 2021-re érhet véget.
Vannak már úgynevezett okos oszlopok is Budapesten, amelyek wifit, videós térfigyelés, segélyhívást, elektromos járműtöltést, környezetérzékelő szenzorokat és programozható led információs képernyőkkel rendelkeznek. Egyelőre ötöt telepítettek, ha bejön a projekt, akkor vélhetően többel is találkozhatnak a budapestiek.
A Pannon Park projekttel kapcsolatban elmondta, hogy "nekünk lesz a legszebb állatkertünk Európában", míg a Déli városkapu fejlesztésével kapcsolatban elhangzott, hogy nemcsak új atlétikai stadion épül a 2023-as atlétikai vb-re, hanem új vasúti megállóhely és egy diákváros is, ahol kampusz és kollégiumi férőhelyek is helyet kapnak.