A Vodafone Csoport megbízásából a Deloitte által készített ’Digitalisation: An opportunity for Europe’ című tanulmány az EU tagországok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségét mérő, úgynevezett DESI mutatót vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a digitalizáció előmozdításával jelentős nemzetgazdasági hatások érhetők el. A 27 EU tagország és az Egyesült Királyság 2014-2019 közötti adatait vizsgáló tanulmány fő megállapítása szerint a DESI összpontszám 10 százalékos növekedése 0,65 százalékkal növelheti az adott tagország egy főre eső GDP-jét (feltételezve az egyéb változók, mint például a munkaerő, tőke, kormányzati fogyasztás és nemzetgazdasági beruházások állandóságát).

Amennyiben pedig 2027-re minden tagország elérné a 90 pontot, az elemzés szerint az EU területén az egy főre eső GPD 7,2 százalékkal magasabb lenne. Magyarország esetében a 90-es pontszám elérése 11,43 százalékos egy főre eső GDP-növekedést és 12,9 százalékos termelékenységi növekedést eredményezhetne 2027-re.

Kapcsolódó

Annak ellenére, hogy az ország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket. A Vodafone szerint ezt támasztja alá a 2020-as felmérés is: Magyarország összesítésben a digitális technológiák integráltsága kapcsán mindössze a 26. helyen állt. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a vállalatok egyelőre nem aknázzák ki a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket, így a terület jelentős fejlődési potenciált jelent mind a vállalkozások termelékenysége, mint a nemzetgazdaság növekedése szempontjából.

A digitális technológiák integrációja területén a Vodafone szerint több szolgáltatás is segítheti a vállalkozásokat a versenyképességük és hatékonyságuk javításában és az online tér adta lehetőségek jobb kiaknázásában. 

Az egyi ilyen a big data alkalmazása. Magyarországon a big data elemzés kihasználtsága elmarad az uniós átlagtól (12,3 százalék), a nagyvállalatoknak mindössze 6,1 százaléka használ big data analytics szolgáltatást. Ezt az eredményt bármely forrásból származó adatelemzés alkalmazása javítani tudja. A big data analytics egyik legfontosabb területe a működési adatok elemzése.

Egy másik lehetőség lehet a felhőalapú szolgáltatások használata. Bár egyre több magyarországi vállalkozás migrálja adatait felhőalapú tárhelyre (a vállalkozások 11,5 százaléka használja ezt a működési modellt, szemben az EU 17,8 százalékos átlagával), sok kisebb vállalat nem él ezen szolgáltatások előnyeivel.

A magyar vállalatok hatalmas fejlődési potenciállal rendelkeznek a közösségi média és az e-kereskedelem területén is: itthon a vállalkozásoknak mindössze 11,8 százaléka van jelen közösségi média felületeken (legalább kettőn, ez az európai vállalkozások esetében 25,2 százalék). A kis és középvállalkozásoknak pedig csupán 12,5 százaléka értékesít online, és kevesebb mint 6 százaléka teszi ezt nemzetközileg (ugyanezek a számok EU-szinten: 17,5, illetve 8,5 százalék). Az e-kereskedelem aránya a teljes forgalomhoz viszonyítva szintén alacsony (10,9 százalék Magyarországon, 11,1 százalék az EU-ban).

Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy bár a Vodafone-nál is minden adott lenne ahhoz, hogy segíteni tudjanak azon megoldások beazonosításában, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a hosszú távon is növekedést biztosító digitális átalakulást, a vállalkozások nem minden esetben ismerik fel a digitalizáció fontosságát. Pedig véleménye szerint arra most a világjárvány is rámutatott, hogy az ország – és ezen belül is a vállalkozások – működésének, versenyképességének szempontjából a rugalmasság és az alkalmazkodási készség elsődleges fontosságú, melynek feltételeit számos esetben a digitalizáció teremti meg.