Az előrejelzések szerint a drónok - a jövő digitális társadalmának részeként - az európai gazdasági növekedés fontos motorjává fognak válni: 2050-re hétszer több időt fognak áruszállítással, ellenőrzéssel, vagy akár rövidtávú közlekedési eszközként a levegőben tölteni, mint a hagyományos légijárművek. Mindezért létfontosságú a rájuk vonatkozó előírások, szigorú szabályok bevezetése.

Ezeknek a szabályozásoknak fontos eleme a drónok számára tiltott területek védelme, amelyre a Vodafone korábban Németországban már kidolgozott egy, a GPS technológiánál biztonságosabb alternatívát. A Vodafone rádiós helymeghatározási rendszere (RPS) a világ első IoT drónkövető és- biztonsági technológiájaként mutatkozott be, ami képes a drón láthatáron kívüli pozíciójának követésére, emellett sokkal nehezebben zavarható, illetve feltörhető, mint a GPS - derül ki a telekommunikációs cég közleményéből.

Kapcsolódó

Védelem az engedély nélküli berepülésekre

A tiltott zónák dróntámadásoktól való védelmére azóta még intenzívebb figyelem irányul, főleg miután tavaly karácsonykor több ilyen incidens is történt az Egyesült Királyságban. A jövőben azonban ugyanilyen fontos lesz az ideiglenes, azaz dinamikus repüléstilalmi zónák kialakítása, ahova csak a hatóságok drónjai repülhetnek be.

Az engedély nélküli a berepülések megakadályozásában kínál új lehetőségeket a Vodafone virtuális repülési védőfala (geofencing), amit a vállalat mérnökeiből álló londoni csapat sikeresen állított fel Spanyolországban. A csapat egy kijelölt területen, korlátlan számú repülő drónnal tudott kapcsolatot teremteni egyszerre, mivel a drónok beépített SIM kártyával kapcsolódtak a Vodafone mobilhálózatához. Ez a geofencing tetszőlegesen alakítható és eltávolítható, miközben drónok azonosítását az RPS segítségével végzi.

A virtuális repülési védőfal kijelölésével olyan virtuális akadályokat vagy határvonalakat lehet meghatározni egy tényleges földrajzi területen, amelyek által lekeríthetővé válnak mind a folyamatosan elzárt területek - úgy mint repülőterek vagy börtönök -, mind pedig az ideiglenesen korlátozott területek, például a fesztiválok vagy bűntények, katasztrófák helyszínei. A drónok ezen felül egy konkrét bevetés területén belül is tarthatók, például amikor elektromos felsővezetékeket vizsgálnak.

Sok drón képes memorizálni a berepülési tilalom alá eső zónákat, az erre vonatkozó információkat azonban általában offline statisztikai adatbázisokból nyerik ki, a hálózaton működő geofences azonban minden pillanatban naprakész információkkal frissíti a drónokat. A hatóságoknak képesnek kell lenniük arra utasítani a már levegőben tartózkodó drónokat, hogy változtassák meg a repülésük irányát - például, hogy kikerüljenek egy szélsőséges időjárási zónát -, amit szintén a mobil kommunikáció segítségével tehetnek meg.

Biztonságosabbá válhat a drónok reptetése

A Vodafone hisz benne, hogy ez a technológia fontos lépés lesz a drónok nagy távolságokban történő repülésének biztonságossá tételében is, hiszen ellenállóvá teszi őket a feltörési kísérletekkel szemben, miközben továbbra is biztonságosan, végponttól-végpontig kódolt és a légtérben közvetített üzenetek formájában tudnak kommunikálni a hatóságokkal.

A Vodafone közlése szerint a technológiát minden mobilszolgáltató át tudja majd venni, mert a Vodafone RPS kutatását és az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat a cég szabadon elérhetővé tette, az újrafelhasználás tehát nem jár licenszdíj-fizetési kötelezettséggel. A vállalat ezzel kívánja globálisan is felgyorsítani a drónok biztonságának növelését. A Vodafone drónkísérletei továbbá támogatják az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency - EASA) céljait, amely jelenleg a drónok üzemeltetésére vonatkozó új, páneurópai szabályozás kidolgozásán dolgozik.

A drónok repüléstilalmi zónákra vonatkozó szabályozásainak hatóságok általi bevezetése után az új technológia akár már 8 hónappal rendelkezésre állhat - derül ki a Vodafone közleményéből. Ez a SIM kártya alapú alkalmazás felgyorsíthatná a látóhatáron túl repülő drónokra szakosodott szektor megjelenését. Az ágazat 2050-re akár évi 15 milliárd euróval járulhatna hozzá az európai gazdaság teljesítményéhez, és több mint 100 ezer új munkahelyet teremtene.