Márványos textúrája miatt a japán wagyu marhák húsa a világ egyik legkeresettebb és legdrágább konyhai alapanyaga. A márványozottság, vagy jaoan nyelven szasi, az izomzaton belüli zsír látható rétegeire utal, amelyek a marhahús gazdag ízét és jellegzetes állagát adják, és mivel az eddig előállított tenyésztett húsok többsége egyszerű izomrostokból álló darált húsra hasonlít, nem pedig a valódi marhaszelet összetett szerkezetére, a 3D-s húsnyomtatás egyik legnagyobb kihívása volt a wagyu laboratóriumi előállítása.

Az Oszaka Egyetem kutatócsoportjának egy különleges technika segítségével sikerült reprodukálnia a hús e különleges tulajdonságát, és eredményeik egy fenntarthatóbb jövő felé kövezhetik ki az utat a széles körben elérhető tenyésztett húsokkal - írja az Interesting Engineering.

Kapcsolódó

A kutatók kétféle őssejtet, szarvasmarha szatellit sejteket és zsírszövetből származó őssejteket használtak, amelyeket wagyu tehenekből "vontak ki" - olvasható a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányban. Ezután inkubálták és rávették a sejteket, hogy az izom, a zsír és az erek egyedi rostjainak létrehozásához szükséges különböző sejttípusokká alakuljanak. Ezeket egy 3D-s halmazba halmozták, hogy a wagyuhús márványos állagához hasonlítsanak.

Ezután a kutatók egy olyan technikát alkalmaztak, amelyet a japán Kintaro cukorka, egy hosszú csőben formázott és szeletekre vágott hagyományos édesség előállításához használtak. A halmokat merőlegesen szeletelték fel, hogy a laboratóriumban termesztett marhahúsból a hentesüzletekben kaphatóhoz hasonló szeleteket formáljanak belőlük, ami nagyfokú testreszabhatóságot tett lehetővé a komplex hússzerkezeten belül. A kutatók szerint a szintetikus hús "jobban hasonlít az igazira", és az eljárás más összetett struktúrák létrehozására is használható.

"Ennek a technológiának a továbbfejlesztésével nemcsak a komplex hússzerkezetek reprodukálására lesz lehetőség, mint például a wagyu marhahús gyönyörű szasija, hanem a zsír- és izomkomponensek finom módosítására is" - mondta Micsija Macuszaki, a kutatás vezetője.

A csapat nem adott tájékoztatást arról, hogy mennyibe kerülne a steakek előállítása, vagy mennyi időbe telne, amíg piacra kerül, de mindenképpen ígéretesnek hangzik a technológia. 

A sejtalapú húsipar 2027-re 20 millió dollárt érhet a Markets and Markets szerint. Ha az ilyen projektek képesek eredményesen bekerülni az élelmiszer-ellátási láncokba, akkor a 3D nyomtatás forradalma egy nap talán megszünteti a szarvasmarhákból származó hús beszerzésének szükségességét, megnyitva az utat a hús élvezetének új, fenntarthatóbb módja előtt a jövőben. Ugyanis jelenleg világszerte az állattenyésztés felel az üvegházhatású gázok előállításának egyik legnagyobb részéért.