Múlt pénteken egy hibás Microsoft frissítés okozott jelentős problémákat világszerte, tetézte a bajt, hogy a CrowdStrike antivírus szoftveréhez is új frissítés érkezett, ez az együttállás pedig több millió számítógép összeomlását okozta világszerte.

„Az érintett cég gyorsan reagált, elismerte a hibát, és kiadott egy javítást. Azonban kiderült, hogy a problémák gyökere mélyebben rejtőzik: a Microsoft által kiadott frissítés is hibás volt, ami világszerte rendszerek leállásához vezetett”


– mondta az Economx megkeresésére Szabolcsi András, a Natrix CTO-ja.

Hogy fordulhat az elő?

Hogyan fordulhat az elő 2024-ben, hogy a világ egyik legnagyobb operációs rendszer gyártója kiad egy olyan frissítést, amely ilyen mértékű problémákat okoz? Az informatikai igazgató szerint kétféle válasz is létezhet:

  • az egyik szerint a Microsoft szellemisége megváltozott a Windows 10 megjelenésével – a fókusz áthelyeződött az operációs rendszer stabilitásáról egy átlagos felhasználónak szánt egyszerű és gyors rendszer létrehozására;
  • egy másik szemszögből vizsgálva pedig inkább technikai válasz adható: a Windows operációs rendszer komplexitása az x86-os architektúrán alapul, amely az Intel és AMD processzorok révén évtizedek örökségét hordozza magában – ezen a monumentális és régi alapokon próbáltak egy modern, könnyen használható felhasználói felületet kialakítani, ami gyakran félmegoldásokhoz és befejezetlen fejlesztésekhez vezetett az időhiány miatt.

A Microsoft háza táján vizsgálódva elmondható, hogy a Windows 10 megjelenésekor jelentős változásokat ígértek: az operációs rendszer célja az volt, hogy egy univerzális platformot biztosítson minden eszköz számára, legyen az PC, tablet vagy okostelefon.

„A Windows 10-et úgy tervezték, hogy folyamatos frissítésekkel és fejlesztésekkel tartsa naprakészen a rendszert, ezáltal növelve a biztonságot és a felhasználói élményt” – mondta Szabolcsi András, hozzátéve ugyanakkor, hogy a Windows 10 megjelenése óta a felhasználók számos problémával szembesültek. „Az egyik legnagyobb kihívás a rendszer frissítései során jelentkező hibák voltak. Több alkalommal is előfordult, hogy egy-egy frissítés után a rendszer instabillá vált, és a felhasználóknak különféle problémákkal kellett szembenézniük, mint például az adatvesztés vagy a hardverkompatibilitási problémák.”

Felhőszolgáltatások és félkész megoldások

A történet hátteréhez hozzátartozik, hogy a Windows 10 és a felhőszolgáltatások felfutása szinte egy időben történt. Szabolcsi szerint a Microsoft egyre inkább a felhőszolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt, miközben az operációs rendszert az átlagos felhasználói igényekhez igazította. Az operációs rendszer tele lett integrált felhőszolgáltatásokkal, miközben az alaprendszer stabilitása háttérbe szorult.

„A Windows 10 során is tapasztalható volt, hogy a Microsoft nem tudta teljesen végigvinni az egyes fejlesztési projekteket” – hangsúlyozta az IT-szakember, példaként a Vezérlőpult és az új Beállítások alkalmazás párhuzamos jelenlétét hozva, melyek sok felhasználót „összezavartak”. Az átállás az új felhasználói felületre tehát nem volt zökkenőmentes, és sok helyen félkész megoldásokkal találkozhattak a felhasználók.

A Windows 11 megjelenésével a Microsoft újabb nagy lépést tett előre, azonban az új rendszer bevezetése sem volt problémamentes – folytatta Szabolcsi András. Szerinte az egyik legnagyobb vitát kiváltó döntés a TPM-chip kötelezővé tétele volt a Windows 11 futtatásához – a TPM (Trusted Platform Module) egy biztonsági chip, amely a hardveres alapú biztonsági funkciókat biztosítja. Bár az IT-biztonság szempontjából érthető a lépés a szakértő szerint, mégis sok felhasználónak nehézséget okozott a váltás. Lehetett volna más megoldást is találni, mely mind az otthoni, mind az Enterprise környezetben dolgozók számára elfogadható. A Windows 11 megjelenésével folytatódott a még több felhős szolgáltatás integrálása, és számos felhasználói felület átdolgozása is megkezdődött, de sok helyen félbe is maradt. Például a jobbgombos menük és a Vezérlőpult is félkész állapotban maradtak, ami tovább növeli a felhasználói elégedetlenséget – hívta fel a figyelmet. Tehát az új operációs rendszerrel is folytatódott a korábban már elkezdődött rossz gyakorlat.

Mit csinált a Microsoft-részvény?

A befektetők annyira azért nem büntették meg a Microsoft papírjait, sőt! Az ominózus összeomlás napján, a pénteki nyitás előtt körülbelül 2 százalékos mínuszt szedett össze, de összességében nem nagyon ütötték meg a redmondi cég részvényét. Az elmúlt két hónapban folyamatosan erősödött a Microsoft árfolyama, olyannyira, hogy július elején történelmi csúcsot ért el 468 dollárral. Azóta folyamatosan csökken az árfolyam – napi 2-3-4 dollárral – a múlt hetet végül 437 dolláron zárta, azonban hétfőn már ismét emelkedett az árfolyam, 443 dolláron zártak a Microsoft részvényei. Ezzel egyébként továbbra is a világ második legértékesebb cége 3,29 ezer milliárd dolláros cégértékével, a 3,43 ezer milliárdos Apple mögött, és a 3,04 ezer milliárdos Nvidia előtt.

Közbeszól az EU: trösztellenes eljárások és hatásaik

Az EU trösztellenes eljárásai is jelentős hatással voltak a Microsoft stratégiájára. Az Európai Unió többször is bírságot szabott ki a Microsoftra a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. 

„Ezek az eljárások arra kényszerítették a céget, hogy megváltoztassa üzleti gyakorlatát, és kevésbé integrálja saját szolgáltatásait az operációs rendszerbe. Ennek eredményeképpen a Microsoftnak új módszereket kellett keresnie a bevételek növelésére, ami a felhőszolgáltatások és az előfizetés-alapú modell felé terelte a céget”

– válaszolta Szabolcsi András. Ugyanakkor ez a stratégiai változtatás nem mindig volt zökkenőmentes. Az EU-s szabályozások miatt

a Microsoft gyakran kompromisszumokra kényszerült, ami a termékfejlesztés és a felhasználói élmény rovására ment. 

Az integrált szolgáltatások hiánya és a folyamatos jogi viták pedig tovább bonyolították az operációs rendszer fejlesztését és stabilitását.

A tesztelés hiányosságai

A szakértő szerint sajnos az elmúlt évek során a Microsoft frissítései egyre kevésbé voltak alaposan tesztelve: az automatizált tesztek száma ugyan nőtt, de ezek nem képesek minden lehetséges problémát kiszűrni, amelyet egy valós környezetben futó rendszer produkálhat. A hús-vér tesztmérnökök által végzett tesztelés mennyisége csökkent, így a felhasználók gyakorlatilag tesztelőkké váltak. Ez azt jelenti, hogy a frissítések gyakran a végfelhasználóknál okoznak problémákat, akiknek saját bőrükön kell megtapasztalniuk az esetleges hibákat és instabilitásokat.

„Ez a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor lassan főzzük a békát: a felhasználók apránként hozzászoktak a folyamatosan romló minőséghez és stabilitáshoz anélkül, hogy észrevették volna a helyzet súlyosságát. Ha ezek a hibák tíz évvel ezelőtt történtek volna, gyakorlatilag az egész világ fellázadt volna. Most elfogadjuk, hogy nem tudunk haza repülni, vagy épp nem tudunk bankolni, és „csak egy cikket” írunk belőle”

– összegzett a Natrix CTO-ja.

Az AI szerepe a Windowsban: áldás vagy átok?

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet kapott a Windows operációs rendszerben. A Microsoft különféle AI-alapú funkciókat integrált, amelyek célja a felhasználói élmény javítása és az automatizálás növelése. Az AI például segíthet a rendszer teljesítményének optimalizálásában, a személyre szabott ajánlások nyújtásában és a biztonság fokozásában – mondta Szabolcsi, kiemelve, hogy az AI integráció azonban nem aratott osztatlan sikert a felhasználók körében. Sokan ugyanis arra panaszkodnak, hogy az AI-funkciók inkább zavaróak, mint hasznosak. Gyakori kritika, hogy az AI-alapú javaslatok és beavatkozások nem mindig felelnek meg a felhasználók valós igényeinek, sőt, gyakran lassítják a rendszert vagy felesleges műveleteket végeznek. Emiatt sok felhasználó inkább kikapcsolja ezeket a funkciókat, hogy elkerülje a bosszankodást – tette hozzá.

Ráadásul az AI integrációja biztonsági szempontból is megosztja a felhasználókat: míg az AI képes javítani a rendszer biztonságát például a fenyegetések automatikus felismerésével és elhárításával, addig mások aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az AI-adatgyűjtés milyen hatással van a magánéletükre és adataik biztonságára.

„Mindezek tovább súlyosbítják a rendszer átláthatóságát, és egyre bonyolultabbá válik a Windows, mint rendszer. Már nem operációs rendszerről beszélünk lassan, hanem svájci bicskáról. Az, hogy mennyire éles, azon lehet vitázni, de az biztos, hogy már nem mondható pengének”

– fogalmazott Szabolcsi András.

Mit tanultunk? Mit hozhat a jövő?

A szakértő szerint a Windows 10 és 11 problémái rávilágítanak arra, hogy a folyamatos fejlődés és frissítések mellett elengedhetetlen a felhasználói igények és visszajelzések figyelembevétele. Az operációs rendszer stabilitása és megbízhatósága alapvető fontosságú, különösen akkor, amikor a digitális világ egyre nagyobb szerepet kap mindennapi életünkben. Szabolcsi szerint az operációs rendszer egyre inkább egy integrált szolgáltatáscsomaggá válik, ami az átlagos felhasználó igényeihez igazodik, de a szakmai felhasználók számára frusztráló lehet.

„Az, hogy a Microsoft hogyan kezeli ezeket a problémákat, meghatározó lesz a jövőbeni operációs rendszerek minőségére és stabilitására nézve. De az biztos, hogy a mostani eset után az alternatív operációs rendszerek felhasználó számban biztosan tudnak majd növekedni”

– vetítette előre az IT-szakember.

Megnevezte a Microsoft az összeomlás felelősét: na vajon ki lehet az?

A magyar kormány is elégedetten csettintene, ha meglátná a redmontiak véleményét. A Microsoft közlése szerint 8,5 millió Windows-rendszert használó gépet érintett a pénteki összeomlás, korábbi közlésük szerint „csak” a felhasználók 1 százalékát.

Kapcsolódó