Búcsút inthetünk a 400 forint alatti euróárfolyamnak

A kormányzat hivatalos előrejelzéséhez képest szerényebben, a Concorde Értékpapír várakozásai szerint jövőre 2,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. A költségvetési törvényben 3,4 százalékos növekedési cél szerepel. A 2,8 százalékos növekedéssel vélhetően a régió átlagát érjük majd el, azok után, hogy ez idén messze nem teljesül: hiába volt nagyon alacsony a tavalyi bázis, annak ellenére 2024-ben körülbelül 1 százalékkal bővülhet csupán a magyar GDP. 

Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági elemzője szerint valószínűleg búcsút inthetünk a tartósan 400 forint alatti euróárfolyamnak. A keresztárfolyam 2018 óta emelkedő trendben van, valószínűleg abban is marad,

ebből 2025 végére 415 forint körüli euróárfolyam következhet, de a 420 sem lenne meglepetés.

„Egyértelműen beszédtéma a gyenge forint, erről beszél a város” – fogalmaztak a Concorde szakértői, hozzátéve, az árfolyam alakulása csak rátesz egy lapáttal az alacsony fogyasztói bizalomra. Utóbbit tekintve azért nem kell csodálkozni, Magyarország túl van egy 20 százalék felett kicsúcsosodó infláción és egy ennél jóval durvább élelmiszer-infláción, még meg sem szoktuk a sokkoló árakat, amire idén további 3-4 százalék rakódott rá. 

A piaci konszenzus szerint szerint jövőre 3,8 százalék lehet az infláció, idén pedig 3,7 százalék. Ezek alapján erősen kérdéses, hogy a Prémium Magyar Állampapírok mennyire maradnak attraktívak, hiszen a jelenlegi 18-19 százalékról jókorát esik az utánuk kapható kamat, a különböző sorozatokat eltérő prémiummal bocsátották ki (0,5-1,5 százalék közt), tehát 4,2-5,2 százalékkal megy tovább a PMÁP kamatozás 2025-ben. Ez annyira már nem vonzó, tekintve, hogy a prognózisok szerint a lakosság számára is elérhető piaci állampapírok hozama ennél magasabb lehet, jövő év végén a 10-éves referenciakötvény éves hozama 6 százalék körül alakulhat, szóval esélyes, hogy a lakossági befektetők inkább utóbbit favorizálják.

Egyébként makrogazdasági szinten sem mindegy, mi történik a 7000 milliárd forint PMÁP állománnyal, amely után az első negyedévben 1000 milliárd forintnyi kamatot kapnak a kötvényesek. A befektetői szakma inkább az utóbbit illetően számít kiáramlásra. Hogy ez a pénz hol talál helyet, az az év kérdése. Könnyen lehet, hogy a lakossági befektetők növelni fogják a magyar részvényekben a kitettségüket, az elemzők szerint azokban bőven van tér felfelé.

A BUX index 12-havi előremutató P/E mutatója (árfolyam/várt nyereség) mindössze 6,2. Ugyanez a szám a lengyel részvénypiacon 8-as. A magyar részvények olcsósága nem újdonság, az árazás 2022-ben vált el a régiótól. Ez ma már azt jelenti, hogy a magyar részvények 50 százalékkal alulértékeltek a feltörekvő piacokhoz képest. A magyarázat persze érthető, a három legnagyobb hazai részvény (Mol, OTP, Richter) értékelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz piaci kitettséget. 

Egyébként a magyar részvénypiacon az alulértékeltség mellett más ok miatt is lehet emelkedésre számítani, amivel látótávolságba kerülhet a 100 ezer pontos BUX index. Egyrészt a hazai befektetési alapokban rekordszinten (30 százalékon) van a külföldi eszközök aránya, itt lehet egy újrasúlyozás a hazai papírok javára. Másrészt érdemi profitnövekedést várnak a Concorde elemzők a Magyar Telekomtól: a különadó kivezetése 20 százalékkal növelheti a társaság profitját 2025-ben. A Richter pedig képes lehet éves szinten a 300 milliárd forintos éves nettó profitra. A Mol egyelőre kakukktojás, ott a jövő évi nyereség alacsonyabb lehet a 2024-estől, az OTP csoport nyeresége pedig stagnálhat. Aki osztalékért tart magyar blue chipeket, a Telekommal és a Mollal 10-10 százalékos osztalékhozamra lehet szert tenni. 

Az OTP-nél az akvizíció a kulcskérdés – véli Bukta Gábor, az elemzési osztály vezetője – a baltikumi terjeszkedés (a Luminor Bank felvásárlása) politikai okok miatt nem biztos, hogy sikerül, ezeseben a felhalmozott saját tőkéből akár részvényenként 1000 forint osztalékkal lehet kalkulálni.

A Concorde szakértői szerint, ha az Államadósság Kezelő Központ tart a nagyobb volumenű PMÁP-kiáramlástól, akkor módosíthatja úgy a lakossági kötvények kondícióit, hogy azok vonzó, 7-8 százalék kamatot kínáljanak. Ez körülbelül megfelel annak, amennyivel idén az euró-forint árfolyama emelkedett. 

A külgazdasági helyzetre kitérve Móró Tamás vezető stratéga azt elemezte, hogy Donald Trump második elnöki ciklusa mit jelent a világgazdaságnak. Szerinte ebben a ciklusban folytatódik a merkantilista gazdaságpolitika, azaz több beruházás valósul meg az Egyesült Államokban, a tőkebeáramlás pedig folytatódik az USA felé. Várhatóan kemény gazdasági üzenetekben sem lesz hiány, Trumpra pedig változatlanul a kiismerhetetlenség lesz jellemző.

A befektetők optimisták lehetnek, a jelek szerint Trump az amerikai részvényindexeket árgus szemmel figyelve igazítja a gazdaságpolitikáját, ha esnek a részvények, kész korrigálni a politikáján. Az is bebizonyosodott, sokat számítanak az amerikai csúcscégek egyéni érdekei: csak egy példa, a Kínában készülő Apple telefonok továbbra is importvám nélkül szállíthatók be az USA-ba, így emiatt nem szenvednek versenyhátrányt a Samsunggal szemben.

Érdekes lesz Elon Musk szerepe is – hangsúlyozta Móró Tamás. A Tesla gyártási kapacitás fele Kínában található, szóval kérdéses, mi lesz a Teslával a Kína gyengítését célzó amerikai stratégiai célok ismeretében. 

A látottak alapján Európa vezetői most keresik Trump kegyeit, akivel egyébként mindig is lehetett üzletelni, például ha az európai NATO országok a jelenleginél több amerikai fegyvert vásárolnak, lehet szó alacsonyabb autóipari vámokról. Persze az európai autóiparnak e nélkül is bőven van elég baja – erről már Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója beszélt.

Az európai autógyártók tavaly 3 millióval kevesebb járművet értékesítettek, mint a covid előtt, vagyis kijelenthető, hogy nem volt elegendő a stimulus, messze nem sikerült helyreállítani a keresletet az autóiparban. Ha pedig 3 millióval kevesebb autót sikerül eladni, akkor kézenfekvő a gyártói kapacitások leépítése, aminek egyenes következményei a gyárbezárások. Sajnos az is kérdéses, hogy a megmaradt 13 millió darabos gyártási kapacitás mennyire maradt versenyképes a kínai autók térnyerése mellett. 

Persze az is kérdés, hogyan alakul az amerikai-kínai vámháború. Kína van kényszerben, a túlfújt lufi miatt nincs szükség beruházásokra az ingatlanpiacon, helyette az exportra gyártás van fókuszban, ami azonban könnyen falakba ütközhet a Trump kormányzat vámintézkedései miatt.