Kissé ijedten reagáltak a bitcoin ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) befektetői arra az ötletre, hogy az ether számára is létrehoznának ETF-eket. A leendő kibocsátók nem is tartják túl valószínűnek, hogy az amerikai felügyelet, a SEC jóváhagyná a terméket a CNBC szerint. A felügyeletnek május végéig van lehetősége a döntés meghozatalára, miután egy korábbi, márciusi határidőt már egyszer elhalasztották.
Kibocsátóknak üzlet, befektetőknek remény
A BlackRock, a Fidelity és a VanEck akik bitcoin ETF-eket is kibocsátottak, várják a döntést: nekik mindenképpen jó üzlet ezt megszervezni, bármi is legyen később az árfolyamokkal. A befektetők egy része lelkes, mert azt hiszik, sorban egymás után meg lehet majd csinálni ugyanezt más kriptodevizákkal is a bitcoin után, és ugyanúgy el lehet majd hozni az árfolyamnyereséget, ugyanakkor a jelenlegi bitcoin ETF tulajdonosok tisztában vannak azzal, hogy így korlátlan kibocsátás jöhetne, ami végül elinflálja a termékek piacát.
A SEC a bitcoin ETF kérdésében is sokáig bizonytalan volt, miután fundamentummal nem rendelkező termékre kellett engedélyt adni, végül az egyetlen, amit valamiféle értéknek tudtak felmutatni, hogy munkával kell előállítani. Ez ugyan meglehetősen relatív fogalom, miután a bitcoinbányászat egy óriási energiafogyasztást igénylő, a számítógépre bízható folyamat, de azt már korábban elemeztük, hogy ennek az ötlete ügyes volt a létrehozó részéről, hisz így megteremtette a bitcoinba vetett hit alapjait is, jól ismerve az emberi, főleg befektetői lélektant.
A semmit tőzsdére vezetni
A felügyeleti szervet emellett aggasztaná, ha belső értékkel nem rendelkező termékek százai vagy akár milliói árasztanák el a tőzsdét, hisz miután ezek nem is érnek semmit fundamentálisan, előállításuk sem igényel különösebb erőforrásokat, mondhatni bárki létrehozhat egy újabb sorozatot. Márpedig a tőzsdén szereplő termékek száma fundamentális okokból nagyon is véges: a részvénypiacra csak a jól működő, bizonyos követelményeket teljesítő vállalatok papírjai kerülnek be.
A gazdaság motorja
Márpedig jól működő céget létrehozni igen komoly kihívás, a cél pedig az, hogy ilyenekből legyen több, hisz ezek a gazdaságot is előre viszik akár az adott országban, akár nemzetközi szinten. Nem is véletlen, hogy az amerikai tőzsdéken is csak néhány ezer cég részvényei forognak: ennyi olyan tőzsdeképes társaság van, amit tulajdonosaik valóban be is akarnak vezetni a piacra, és így lehetővé tenni, hogy sok részvényes legyen a cégben, megteremtve egyúttal a tőkeemelés, a tőzsdei pénzbevonás lehetőségét.
Ha ezzel szemben értéktelen termékek ETF-jei jelennének meg, mégpedig korlátlan számban, akkor ez valóban pilótajátékká alakítaná a tőzsdét, ami a kapitalista gazdaság motorja, ezzel óriási kár keletkezne. Így most nagyon át kell gondolni a felügyeletnek, milyen döntést hoz, és hol húzza meg azt a határt, ahol véget vet ennek.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!