A következő öt évben biztosan nem, de tíz év múlva sem valószínű, hogy bevezetnék az eurót Magyarországon - vélik a Napi.hu által megkérdezett szakértők. Ugyan technikailag megvan annak a lehetősége, hogy néhány év előkészület után Magyarország is belépjen az eurózónatagok közé, azonban ennek jelenleg kicsi a valószínűsége - fogalmazott lapunknak Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzője.

Még sok akadály maradt

A technikai akadályok sorában az első a maastrichti kritériumok teljesítése lenne. Ebben az is szerepel, hogy a belépő ország GDP-arányos államadóssága nem haladhatja meg a 60 százalékot, ennek pedig egyelőre közelében sem járunk. Ugyanakkor lehet kivételt tenni, ha úgy ítélik meg, az elmúlt években jelentős előrelépéseket tett az ügyben az adott ország. Az Európai Bizottság hivatalos előrejelzése szerint ennek elvileg megfelelhetünk 2016 és 2017 végén.

Az eurózónatagság előszobájaként be kellene lépnünk az ERM-II árfolyamrendszerbe és két évig ott kellene maradni. Ennek sikerességéhez szükséges, hogy a forint volatilitása az euróval szemben alacsony legyen, amit elősegített az, hogy mára jelentősen csökkent a háztartások, a vállalatok, valamint az állam devizahitel-állománya, valamint a jelentős folyó fizetési mérleg többlet is elősegíti a forint árfolyam stabilitását.

A forint hetvenéves évfordulójára készült sorozatunk első részében a bevezetésről és egyéb érdekességekről volt szó, a másodikban pedig bemutattuk be, mi a helyzet, ha megsérül a forintbankjegy vagy forintérme.

Fontos lenne a belépéshez a monetáris politikák összehangolása is, az ECB és az MNB jelenleg eltérő eszközrendszerrel dolgozik, s az inflációs célok nagysága is különbözik - hívta fel a figyelmet Ürmössy. Az ECB hivatalos inflációs célja két százalék, az MNB-nél ez a szám jelenleg három százalék. Az igazi problémát azonban középtávon az jelenti, hogy itthon valóban tartósan sikerül-e csökkenteni az infláció ütemét, ha nem lenne ugyanis az eurózónából importált defláció, akkor az itthoni pénzromlás üteme is vélhetően magasabb lenne.

Milyen lesz, amikor belépünk?

Az igazán nagy kérdés az Ürmössy szerint, hogy ha be akarnánk lépni az eurózónába, akkor a zóna hogyan is néz majd ki a jövőben. Egyrészt gondot jelent, hogy annak gazdasági ciklusa jelenleg egyáltalán nincs szinkronban a magyaréval. Míg itthon úgy tűnik, hogy egy duplavé formájú visszaesésből magához tért a gazdaság és a következő években is bővülni fog, addig az eurózónában megvan a triplavé esélye, azaz egy harmadik visszaeső ciklus látszik kialakulni. Ráadásul az eurózónát alkotó gazdaságok igényei is eltérőek, míg a német gazdaságnak már nem lenne szüksége további monetáris lazításra, ez a periféria országok esetében egyáltalán nem igaz.

Az eurózóna eközben 5 év múlva lehet, hogy egészen máshogy néz majd ki, mint most. A Brexit-szavazást követően ugyanis francia és német részről is felmerült az igény, hogy az eurózóna tagállamai között az együttműködést még jobban elmélyítsék, esetleg végre lépéseket tegyenek a közös költségvetési politika irányába. Egy szorosabb együttműködés az eurózónán belül viszont azzal a következménnyel jár, hogy a tagállamok még több önállóságról mondanának le. Márpedig nem biztos, hogy ebben a helyzetben jót tenne Magyarországnak a költségvetési önállóságról való lemondás. Erre akkor kerülhetne sor, ha a zóna és a magyar gazdaság növekedése szinkronba kerülne. Ugyanakkor azt látni kell, hogy számos csatornán keresztül a zónatagság fontos előnyökkel jár, elég csak a devizakockázat és a tranzakciós költségek csökkenésére és az adminisztratív terhek csökkenésére gondolni.

Nem lát valós szándékot a belépésre Zsiday Viktor közgazdász, befektetési szakember sem. Ő a Magyar Nemzetnek nemrég adott interjújában arról beszélt, hogy egyáltalán nem kell komolyan venni az eurózónába való belépésről szóló nyilatkozatokat, azok egyszerű pr-fogásnak tekinthetők. A mostani kormány gazdaságpolitikája a minél nagyobb döntési szabadságra épül, s nincs jele annak, hogy ezt fel kívánnák adni. Véleménye szerint a nemzeti bank sem érdekelt a csatlakozásban, hiszen teljesen súlytalanná válna, ha az árfolyam- és monetáris politikát az ECB irányítaná. De a magyar gazdaságnak sem tenne jót, ha belátható jövőben eurónk lenne - vélte Zsiday. Vannak ugyanis olyan egyensúlytalanságok, amelyek néhány esztendőn belül komoly gondokat okozhatnak, és amelyekre a jelek szerint nem számít a gazdaságirányítás, vagy legalábbis nem látszik, hogy tenne valamit a megelőzésükre. Ha eszkalálódnak ezek a problémák, a kezelésükhöz jó eszköz lehet a monetáris politika szabadsága - hívta fel a figyelmet a közgazdász.

Varga gyors vargabetűje

A magyar euróbevezetés ötletét a közelmúltban, július 19-én Varga Mihály gazdasági miniszter vetette fel, aki egy interjúban azt mondta: nagyon reméli, hogy lesz magyar euró. Szavai szerint "ha a gazdasági folyamatok tartósak maradnak, és az európai uniós fejlettségi átlaghoz közelebb kerülünk, valamint a termelékenységünk tovább javul, nem tartom alaptalannak az évtized végi csatlakozást."

Aztán egy gyors váltással, három nappal később a politikus Tusnádfürdőn már úgy fogalmazott: lehet eurónk, de mostanában azért nem lesz. Egyrészt az euróövezet elmúlt években előkerült nehézségei, problémái most nem teszik túlságosan vonzóvá a csatlakozást. Másrészt ha a magyar gazdaság fejlettsége nem közelít az euróövezet országainak az átlagához, az ország a csatlakozás vesztese lehet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!