Több mutató és felmérés is arról tanúskodik, hogy az elmúlt napokban szélsőséges optimizmus uralkodott el a befektetők körében az amerikai  részvények kilátásaival kapcsolatban. Márpedig ez nem jó hír, az ellentét analízis hívei szerint ilyenkor már csak legfeljebb oldalazásra képes a piac, de egy kiadósabb esés is benne lehet a pakliban.

A befektetői  hangulatot és pozicionáltságot vizsgáló felmérések általában akkor a leghasznosabbak, amikor nagyon szélsőséges értéket vesznek fel. Ez logikus hiszen ha egy nagyobb tőzsdei áresés vagy összeomlás után már mindenki eladta a részvényeit, vagy kényszerlikvidálása miatt ki kellett zárnia vételi pozícióit, akkor lassan elfogynak az eladók a piacon és az árak már nem nagyon esnek tovább. Ugyanez igaz fordított esetben is ha már mindenki optimista és bevásárolt, akkor nagy valószínűséggel elfogytak azok a befektetésre váró pénzek amelyek elköltése tovább hajthatná felfelé az árakat.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szélsőségesen pesszimista hangulat általában nagyon rövid időn belül egy pozitív fordulatnak tud megágyazni. Ugyanakkor a hurráoptimizmus nem feltétlenül jelent azonnali áresést, de azt igen, hogy a vezető részvényindexek rövidtávon már inkább csak oldalazásra képesek.Jelenleg két olyan hosszú évek teljesítménye alapján megbízhatónak tekinthető felmérés is azt mutatja, elérkezett az utóbbi helyzet az amerikai részvénypiacon.

Az amerikai aktív alapkezelők szövetségének (NAAIM) heti felmérése szerint tagjaik körében a long pozíciók aránya átlagosan 103,66 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a nem passzív befektetési stratégiát folytató portfóliómenedzserek többsége benchmarkjához képest masszívan felülsúlyozza a részvényeket, sőt tőkeáttételes vételi pozíciókon ül.

A felmérésben a 100 fölötti értékek túlzott vételi pozicionáltságot, míg a 30 alattiak a részvények túlzott alulsúlyzottságát jelentik. 30 alatti értéket nagyon nagyon ritkán vesz fel a mutató, mivel az aktívan kezelt alapok egy része úgynevezett „long only” alap és ezért nagyon ritka az az eset, amikor egyáltalán nincs részvényük. Negatív értéket eddig mindössze egy vett fel ez a mutató, 2008-2009-es tőzsdei pánik mélypontján.

A másik ilyen felmérés az amerikai független tőkepiaci hírlevélírók által javasolt allokációt vizsgálja. Az alapján kategorizálja azokat, hogy az adott szakértő a részvények eladását tartását vagy vételét javasolja ügyfeleinek nagy előnye a felmérésnek az hogy nem veszi figyelembe a brókercégek befektetési bankok ajánlásait mivel azok rendszerint a vételi ajánlások irányába torzítanak. Ennek oka hogy az ilyen intézmények érdeke az ügyfelek tranzakcióra való ösztönzése. Emellett számos vizsgálat kimutatta már azt a tényt, amely szerint a részvényelemzők nagyon ritkán javasolnak csak eladásra részvényt.

A felmérésben részvények vételét és eladását javasló szakértők arányát bull/bear rationak hívják. Amikor ez 1-1,5 alá esik, az jellemzően jó vételi pontot szokott jelenteni, a 3 feletti értékek viszont már túlzott optimizmust sugallanak. Ez az érték mostanra 3,73-ra emelkedett, ami szintén intő jel. Ennél magasabbat idén csak márciusban mutatott a felmérés, 4,5-öt, azt a helyzetet hamarosan egy közel 10 százalékos korrekció követte a részvénypiacon, amely során az S&P 500-as index 5300 pont feletti értékekről 4900 pont alá esett.

A sajtóban egyébként rendszeresen más hangulati felmérések is nyilvánosságot kapnak, azonban azoknak a most említettekkel szemben van egy nagy hátránya. A válaszadók köre azokban a felmérésekben folyamatosan változik (például az AAII, az amerikai kisbefektetői szövetség heti felmérése), így a kapott eredmények általában kevésbé megbízhatóan összehasonlíthatók egymással. Az elmúlt hetekben egyébként volt néhány olyan szakértő, aki a most uralkodó túlzott jókedv veszélyeire már felhívta a figyelmet. Erről bővebben itt írtunk.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!