Alig 8 ezer forint az OTP árfolyama jelenleg, pedig a bankpapír az évet még 17 ezer forint fölött nyitotta. Azóta persze kitört az orosz-ukrán háború, amelynek az egyik nagy vesztese a magyar hitelintézet. Emellett a magas infláció, az emelkedő kamatok miatt zsugorodó hitelezés sem kedvez a hitelintézetnek. A kormány válságintézkedései, az extraprofitadó, az újonnan bevezetett tranzakciós illetékek, az egyre hosszabbra nyúló kamatstop szintén súlyos tízmilliárdokkal csapolják meg a bank nyereségét. 

Nemrég Csányi Sándor elnök-vezérigazgató is beszélt erről a szegedi Közgazdász-vándorgyűlésen. "Úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaság-irányításban, hogy a bankszektor nehéz helyzetben van, alacsony a jövedelmezősége, nem éri meg ide befektetni. Nem hiszem, hogy akik a 2008-as válság kompenzálására ide betettek pénzt, még egyszer megfogják ezt tenni. Mi itt vagyunk, mi nem tudunk elmenni, nekem még kedvező is, ha néhányan elhagynák az országot, de a gazdaságnak nem" - fogalmazott a bankár.

A befektetők nem ijedtek meg Csányitól

Nos, a hazai kisbefektetők nem így látják: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint augusztusban is 6,7 milliárd forintnyi friss pénzt költöttek bankpapírokra a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), ezzel az idén nyolc hónap leforgása alatt már nettó 416,1 milliárd forintért vásároltak bankrészvényeket. Bár a BÉT-en az OTP-n kívül van még két bankpapír, a Takarék Jelzálogbank és az MKB Bank részvénye, utóbbiak forgalma elenyésző, vagyis ennek a tőkének a döntő része valószínűleg OTP-részvényekbe került. 

Hiába feleződött meg az év eleje óta az árfolyam, a nagy mértékű lakossági tőkebeáramlás miatt a háztartásoknál lévő bankrészvények állománya folyamatosan növekszik, augusztus végére elérte az 524,3 milliárd forintos történelmi rekordot. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy ekkor az OTP teljes részvényállományának legalább az ötöde már a kisbefektetők kezében lehetett. 

A többi részvény nem ennyire vonzó a háztartások körében, bár nem banki részvényekben is tartanak pénzt a kisbefektetők. Összesen 1113,7 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás volt augusztusban magyar tőzsdei részvényekben, ami közel van a történelmi rekordhoz, de az árfolyamcsökkenések hatását a vásárlások eddig nem tudták kompenzálni. A lakosság nyolc hónap alatt csaknem 300 milliárd forintot bukott a hazai tőzsdén, és a veszteség zöme (265 milliárd forint) a bankpapírokon keletkezett. 

Az állampapír-üzlet tényleg befuccsolt

A háztartások értékpapír-állománya egész évben növekedett, augusztus végére elérte a 16 415,7 milliárd forintot. Az állampapírok részesedése azonban ezen belül folyamatosan zsugorodott. Augusztus már zsinórban a harmadik olyan hónap volt, amikor több állampapírt adtak el a lakossági befektetők, mint amennyit vásároltak, a nyár három hónapjában megközelítette a visszaváltott mennyiség a 240 milliárd forintot. Hiába kínált elvileg megoldást az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az infláció ellen is a Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP), a kisbefektetők kevesellték az induló kamatot. Voltak olyan sorozatok, amelyek 2023 nyaráig a 2021-es, 5,1 százalékos átlagos inflációhoz igazított kamatot fizettek volna, ami az egyre magasabb inflációs mutatók tükrében alacsonynak tűnt. 

Háztartások értékpapírjai (2022. augusztus)
ÉrtékapapírMilliárd forint
Állampapír 10064,8
Banki kötvény + jelzáloglevél70,8
Vállalati kötvény29,5
Befektetési alap5136,8
Részvény1113,7
Összesen16415,7
Forrás: MNB

A korábban szuperállampapírnak nevezett Magyar Állampapír Pluszt (máp+) gyors ütemben váltották vissza a befektetők a relatíve alacsonnyá vált kamata miatt, minden ötödik papírt eladtak a kamatfordulós időszakban, de sokat azon kívül is. Az ÁKK adatai szerint kilenc hónap alatt a dematerializált máp+ állomány 2457 milliárd forinttal csökkent, és ennek csak egy részét (1343 milliárd forintnyi növekmény) szívta fel a PMÁP. A kisbefektetők emellett rákaptak az intézményi papírokra is, a lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkont kincstárjegyek becsült állománya az év eleji 20 milliárd forintról 835 milliárd forintra, azaz 815 milliárd forinttal emelkedett, miután ezek az állampapírok jóval magasabb kamatot fizettek, mint a lakosságnak szánt társaik. 

Az utolsó negyedév hozhat fordulatot a lakossági állampapírpiacon. Az ÁKK először a rövidebb futamidejű lakossági papírok kamatát emelte meg valamelyest, az évi 7-7,5 százalékos bónusz viszont aligha fogja felrobbantani a befektetési piacot. A szeptember végén indult, évesítve 11 százalék fölötti hozamot fizető új PMÁP és Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) viszont már két nap után hatalmas siker volt. Kérdés persze, hogy mennyi új pénz mozdult meg a piacon, és mennyi papírt vettek a kisbefektetők más állampapírok visszaváltásából. 

No risk, no fun

Úgy tűnik, az idén nem az alacsony kockázatú befektetéseknek áll a zászló. Nem csak az állampapírok nem taroltak a piacon, de a bankbetétek sem híznak. Bár néhány bank elkezdett komolyabb, akár 10 százalék fölötti kamatot fizetni a lekötésekre bizonyos feltételek teljesítése mellett, a teljes lekötött betétállomány az MNB adatai szerint stagnál: 2441 milliárd forint volt augusztusban. 

A megtakarítók a pénzükből inkább kockázatosabb eszközöket vásárolnak, lassan ugyan, de növekszik például a banki kötvények állománya, 70 milliárd forint fölé került, ami ötéves csúcs. Ez a mennyiség persze a teljes lakossági megtakarítási állományon belül elenyészőnek számít. A vállalati kötvényekben lévő háztartási vagyon szintén csekélyke, nem egészen 30 milliárd forint, de ez is emelkedik, a Quaestor-botrány kitörése óta nem volt ilyen magas. 

Az igazi nagy kedvenc viszont a bankrészvény mellett a befektetési alap lett az idén. Ezekbe a konstrukciókba az év eleje óta 414,7 milliárd forintnyi friss lakossági tőke áramlott be, a háztartásoknál lévő állomány így augusztus végére a történelem során először átlépte az 5 ezer milliárd forintos lélektani határt: 5136,8 milliárd forint lett. A kisbefektetőket a kockázat sem tartotta vissza. Az év első nyolc hónapját ugyan minimális pluszban zárták az alapok befektetői, de voltak hónapok, amikor súlyos veszteségekkel szembesültek, és persze olyanok is, amikor jól kerestek a befektetési jegyeken.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!