Ez okozta a fekete hétfőt, megvan a főbűnös

A tőzsdei árfolyamok a 2022-ben indult legutóbbi hatalmas emelkedés után a közelmúltban tetőztek, piaconként eltérő időpontban: az amerikai indexek július közepén, a legfőbb európai tőzsdék, Párizs és Frankfurt már májusban. Az indexek szintjén ezt követő nem igazán gyors esés múlt hét csütörtökön zuhanásba váltott, pénteken és hétfőn pedig egyenesen összeomlás zajlott a piacokon, olyan jellegű, amikor nagyon sok részvényt és egyéb befektetési eszközt hirtelen, kényszerűen kell eladnia a befektetőknek.

A carry trade

Ez pontosan így is volt: a kényszert az váltotta ki, hogy a japán jegybank tudatosan felszámolt, illetve erősen mérsékelt egy speciális spekulációs ügyletet, amit a japán jen 0 körüli kamata és a többi nagy deviza lényegesen magasabb kamata közötti különbség fűtött. Ez az úgynevezett carry trade, melynek lényege kissé leegyszerűsítve, hogy a nagyobb, elsősorban intézményi befektetők nagy tételben hitelt vesznek fel az alacsony kamatú devizában, a mostani esetben jenben, azt dollárra váltják, és rövid lejáratú amerikai kincstárjegyeket vesznek érte, melyek kamata a közelmúltban 5 százalék fölötti volt.

Így kihasználják a kamatkülönbséget, csakhogy a jen és a dollár árfolyama folyamatosan mozog, így az ügyletnek csak addig van értelme, amíg a jen stabil, vagy gyengül a dollárhoz képest. Ha erősödik, akkor hirtelen veszteségessé válik az ügylet, és bizonyos szintnél a befektetők nem akarnak, vagy tudnak több veszteséget vállalni, és ekkor gyorsan lezárják az ügyleteket.

Ez elindítja a dominóhatást,

és ha jelentős veszteség mutatkozik egy adott befektetőnél, gyorsan el kell adnia más, likvid eszközét is, például részvényeit, különösen, amelyeken nagy nyeresége van.

Láncreakció: a nagy részük gyorsan zárult

Ez okozta a hatalmas tőzsdei zuhanást, hisz a jen árfolyama olyan nagyot ugrott, ami kiváltotta a zárásokat, de különösen a japán jegybank kamatemelése gyorsította fel a láncreakciót, hisz ez egy erős jelzés volt, hogy a japán jegybank nem nézi tétlenül, hogy ezek az ügyletek túl mélyre csökkentik a jen árfolyamát. A JP Morgan becslése szerint a jenre épülő carry trade ügyletek háromnegyede lezárult a néhány napos felfordulás során, így hasonló piaci reakció már nem várható, mivel ha az összeset lezárnák egyszerre, akkor is csak harmadannyi tranzakció lenne, mint a 3 napos összeomláskor.

Nem éri meg újra nyitni

Természetesen előfordulhatna, hogy nyugodtabb piaci körülmények között újra nyitják ezeket a pozíciókat, és megpróbálnak további profitot realizálni velük. A JP Morgan stratégái, Antonin Delair, Meera Chandan and Kunj Padh szerint azonban már messze nem olyan vonzók a feltételek, mint korábban, ezért nem valószínű, hogy nagy tételben újra kezdenék a carry trade ügyleteket.

Egyrészt a japán jegybank éber, és egy bizonyos kritikus szint alá nem engedi a jen árfolyamát: ez most a dolláronként 160 jenes szint volt. Másrészt a hozamkülönbségek csökkennek: szeptemberben kezdődik az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentési ciklusa, ami a közelmúltban napvilágot látott makrogazdasági adatok tükrében viszonylag gyors lehet, a kamat jövőre akár 4 százalék alá is csökkenhet (az eurózóna alapkamata most is csak 3,75 százalék). 

Itt a hozamkülönbség már jóval kisebb, még akkor is, ha a japán jegybank nem emel többször kamatot a közeljövőben, marad a 0,25 százalékos alapkamat. Az árfolyamkockázat most már megnőtt, hisz csak addig nem jelentett gondot, amíg a jen eső, azaz a dollár a jenhez képest emelkedő trendben volt, amint ez a grafikonon is látszik.

Más ügyletek is épülhetnek a kamatkülönbözetre

Természetesen a jen rendkívül alacsony kamata, hozama nem csak a klasszikus carry trade ügyleteket futtatta fel, hanem a pénz más, egyszerűbb módon is kereste a magasabb hozamot. A japán megtakarítók elégedetlenek voltak a 0 körüli kamattal és a sokáig fél százalék alatti, sőt, egy időben negatív állampapírhozamokkal, így érthető módon ők maguk is dollárra, esetleg euróra váltották pénzük, és megvásárolták a nagyobb kamatozású értékpapírokat, vagy akár nagyobb kockázatot vállalva ráugrottak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvényekre, melyek árfolyama 2022 ősze óta rakétaszerűen emelkedett.

Most nyilván sokan közülük is zárnak, de miután a legtöbb esetben nem tőkeáttétes ügyletről van szó, ahol pénzük értékének többszöröséért nyitnak pozíciókat, nyugodtan meg is tarthatják hosszabb távra. Persze ha csökken a kamatkülönbözet, vagy a divatos részvények tartós gyengélkedésbe váltanak, ők is zárhatják pozícióikat, ami érezhető is lehet a tőzsdén, de már nem okoz olyan pánikszerű mozgást önmagában, mint amit most láthattunk.

Még a jegybankok is alkalmazzák

Carry trade ügyletek természetesen nem csak a jen és a magasabb kamatozású valuták között fordulnak elő: finanszírozó valuta lehet most is a svájci frank például, melynek kamata 1 százalék alatti. Ilyen ügyletek is zárulhattak jelentős tételben, amire az utal, hogy a svájci frank árfolyama is megugrott az érintett napokon.

A carry trade nem csak sima spekulatív ügylet lehet, hanem olyan eszköz, amit gyakran a jegybankok is felhasználnak valutájuk stabilitásának, esetleg erősödésének elérésére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) például 2022 őszén azért emelte kifejezetten magasra a kamatokat, hogy a forint további gyengülésére igen költséges legyen spekulálni, ugyanakkor a például euróban felvett hitelből forint eszközt venni, vagy az MNB-nél tartani a pénzt olyan vonzó legyen, ami önmagában megfordítja a forint gyengülő trendjét, és megindítja az erősödést.

A jegybank még most is gondosan ügyel arra, hogy a forint alapkamata magasabb legyen nem csak az euróénál, de még a dollárnál is, hogy érdemes legyen forintban tartani az eszközöket, a forint ellen spekulálni pedig költséges legyen. Hasonló módon más jegybankok is eljárnak, ilyenkor a kamatszint átmenetileg eltérhet attól, amit mondjuk az infláció önmagában indokolna.

Ki tud carry tradet bonyolítani?

Végül megnézzük, hogy tud-e bárki carry trade ügyleteket bonyolítani. Ma már a tőzsdézés, devizakereskedés és sok más ügylet rendkívül egyszerűen bonyolítható akár telefonos applikáción keresztül is, így például a devizák hozamkülönbségére és egyben árfolyammozgására spekulálhatnak a kisbefektetők is, de az nem hagyományos carry trade.

Bárki nyithat például jennel szemben dollár vétel ügyletet, akár tőkeáttéttel is, vagyis nagy kockázatra, ami végsősoron egy jen hitel és egy dollár betét, de ettől még nem carry trade, ahol a jenhitel birtokában eldöntheti a befektető, milyen eszközt vásárol más devizában. Ez jó is, hogy így van, hisz ha a kisbefektetők kerülnének bajba hirtelen árfolyam elmozdulás esetén, akkora veszteségük keletkezhetne, amit nem tudnak fedezni, így az ott marad a brókercégnek, ahoz ez 2015-ben történt a svájci frank árfolyamsapkájának eltörlésekor.