Hatalmas teszt előtt áll a globális gazdasági és pénzügyi rendszer azzal, hogy a jegybankok elkezdtek szigorítani monetáris politikájukon, miközben a globális adósságállomány még mindig nő. Eközben derülhet ki, hogy valóban ütésállóbbak lettek-e a nemzetközi pénzügyi intézmények, mint voltak a 2008-as válság előtt. Félő, hogy nem - derül ki az OECD által frissen kiadott kiadott "2018 Business and Financial Outlook" című tanulmányból a szervezet közlése szerint.

A nemzetközi szervezet jelentése szerint ugyan a legutóbbi válság előtti időszakhoz képest jelentősen szigorodtak a globális pénzügyi rendszer szempontjából kritikus fontosságúnak tartott bankok tőkemegfelelési előírásai, azonban azok működési modellje gyakorlatilag alig változtak. A globális pénzügyi rendszerben az egymásra utaltság nagyon erős maradt, a tanulmány szerzői szerint jó példa erre, hogy tavaly év végén a globális pénzügyi rendszerben lévő származékos pénzügyi termékek névértéke elérte 532 ezer milliárd dollárt, ami alig marad el a 2007-es, válság előtti csúcstól.

Keleten a helyzet átláthatatlan

Azt, hogy a növekvő egyensúlytalanságok végül milyen formában törnek a felszínre a világ pénzügyi rendszerében, az OECD szerint nagyban függ majd attól, hogy Kína hogyan képes kezelni a saját gazdaságát és pénzügyi rendszerét feszítő problémákat, a bankrendszerben, az árnyékbankrendszerben és a vagyonkezelői iparágában kialakult hatalmas eladósodottságot.

Nehéz megítélni, hogy a kínai pénzügyi rendszerben mekkora a nem teljesítő hitelek aránya, nincsenek ugyanis megbízható információk arról, hogy milyen és mekkora értékű eszközök vannak rejtve mérlegen kívüli tételek formájában - jegyzi meg az elemzés. Ez nem csak Kínában, de más országokban is jelentősen befolyásolhatja a növekedés lehetőségeit, ezért komolyan fontolóra kellene venni a pénzügyi piacok és intézmények működésének strukturális reformját.

A kínai pénzügyi rendszerben jelentkező kockázatok még fontosabbá teszik, hogy az "új selyemút" keretében olyan külföldi kínai beruházások valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag életképesek és megfelelnek a globális standardoknak. A tanulmány szerint fontos lenne, hogy az "új selyemút" keretében megvalósuló projektek más nemzetközi befektetésekkel összekapcsolódva valósuljanak meg, s felhívja a figyelmet, hogy sok ilyen beruházás olyan országokban történik, amelyek komoly gazdasági nehézségekkel küzdenek. Ahhoz, hogy ezek a projektek sikeresek legyenek, az OECD szerint a beruházásoknál nagyobb szerepet kellene szánni a piacoknak az erőforrások allokációját meghatározó döntéseknél.

A szervezet szerint az egész világon megfigyelhető jelenség, hogy az állami tulajdonú vállalatok egyre nagyobb súlyt képviselnek. Itt különösen fontos lenne, hogy a transzparencia növekedjen ezen vállalatok működésében, s hogy azok befektetési döntései olyan eljárásokon alapuljanak, amelyek nemzetközileg is elfogadottnak tekinthetők. Ez különösen igaz a nagy infrastrukturális beruházások esetében. Kiemelten figyelni kell a korrupció jelentette fenyegetésekre, valamint ezen beruházások környezeti és társadalmi hatásaira.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!