A 31,4 trillió dolláros amerikai adósságplafon emeléséről szóló, az utolsó pillanatban született megállapodás után a befektetők figyelme most másfelé irányulhat. Ezek közül a legfontosabb, hogy lesznek-e az Egyesült Államokban további kamatemelések és az, mit érint majd a költségvetési kiadások megnyirbálása.
A Fed Nyíltpiaci Bizottságának május eleji ülését követően jelezték, hogy a június 13-án záruló találkozón nyitottak arra, hogy szünetet tartsanak a nyolcvanas évek eleje óta legagresszívebb kamatemelési ciklusban. Akkor a hó elején ez elég komoly tőkebeáramlást indított el a részvényekbe és más kockázatosabb eszközök felé.
Az S&P 500-as vezető amerikai részvényindex idén eddig több mint 9,5 százalékkal emelkedett. Az elemzők által várt eredményekkel számolva az index átlagos P/E hányadosa jelenleg 19 körül van. Ez historikusan inkább magas értéknek tekinthető, de ez nem is csoda, hiszen az idei emelkedést elsősorban a tavaly sokat eső, az alacsonyabb kamatlábakból profitáló technológiai és növekedési részvények vezették. Ezek pedig jellemzően magasabb árazási mutatók mellett cserélnek gazdát – hívta fel a figyelmet a Reuters elemzése.
Nagy volt a bizalom a monetáris fordulatban
Volt egy átmeneti lelkesedés a részvények felé, amit az az elképzelés táplált, hogy a Fed szünetet tartva fordít a monetáris politika irányán. Úgy gondoljuk azonban, hogy innen már csak korlátozottan van tér felfelé – mondta Emily Roland, a John Hancock Investment Management vezető befektetési stratégája.
Azóta azonban Lorie Logan, a dallasi jegybank elnöke és James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke is azt nyilatkozta: úgy tűnik, hogy az infláció nem hűl elég gyorsan. A pénteki váratlanul erős gazdasági adatok alátámasztani látszottak az érvelésüket, a maginfláció 4,7 százalék lett, ami a márciusi 4,6-os szinthez hasonlóan jóval a Fed 2 százalékos inflációs célja felett van.
A piacok most nagyjából 50 százalékos esélyt adnak arra, hogy a Fed a június 14-i ülésén további 25 bázisponttal emeli a kamatlábakat, egy hónappal ezelőtti ennek még csak 8,3 százalék volt ez az érték a Chicagói Árutőzsde FedWatch eszköze szerint.
Az adósságplafont emelő kongresszusi megállapodáscsomag eközben várhatóan korlátozza a kormányzati programokra fordítható kiadásokat. Ez, valamint az infláció lehűtésére szolgáló magasabb kamatlábak lehetősége hozzájárulhat ahhoz, hogy az amerikai gazdaság recesszióba kerüljön a munkaerőpiac folyamatos erősödése ellenére – állítja Tony Rodriguez, a Nuveen vagyonkezelő kamatstratégiáért felelős vezetője.
Pokoli dilemma előtt a tőzsde
Az amerikai gazdaság eddig meglepően ellenálló volt, úgy, hogy tavaly év végén még sokan vártak az év közepére recessziót. Ebből a szempontból fontosak lesznek a pénteki munkaerőpiaci adatok, ezek jelezhetik a munkaerőpiac erejét és a fogyasztói kiadásokban rejlő potenciált.
Az elemzők arra számítanak, hogy az S&P 500-as index kosarában szereplő cégek nyeresége a harmadik negyedévben 1,2 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig 9,2 százalékkal növekszik majd a Refinitiv adatai szerint.
Bár a jó adatok elvileg fűthetik a tőzsdei hangulatot, a gazdaság ereje miatt az infláció magasabb lehet, mint amit a Fed szeretne, ami további kamatemelésekre késztetheti. Ez itt a dilemma, ha puha lesz a gazdaság landolása, az a Fed kamatemelése miatt veszélyezteti a részvények árazását. Ha pedig kamatcsökkentés lesz, az azt jelenti, hogy a gazdaság recesszióba került
– mondta Josh Jamner, a ClearBridge Investments befektetési stratégiai elemzője.
Az adósságplafon körüli patthelyzet az elmúlt napokban terhelte a részvénypiaci hangulatot, de a befektetők többnyire arra számítottak, hogy Washingtonban megegyezés lesz. Ez azt jelenti, hogy a részvénypiacon nem valószínű, hogy tartós rally indulna a megállapodás miatt. Ugyanakkor a részvénypiac még csak most kezdte el beárazni a további Fed-emeléseket – tette hozzá Roland.
Egyre fenyegetőbb az adóssághegy
A magasabb kamatlábak 2023 második felében továbbra is nyomást gyakorolnak majd azokra a vállalatokra, amelyek az ultra alacsony kamatlábak járványos korszakában bocsátottak vettek fel hiteleket és vagy ki kell majd fizetniük, vagy refinanszírozniuk kell azt – jelentette ki Bryant VanCronkhite, az Allspring Investments vezető portfóliómenedzsere.
Az S&P Global Ratings szerint a 2020-ban és 2021-ben kibocsátott adósságból mintegy 6,5 billió dollár 2025-ig jár le. A monetáris politika szigorítása, a kamatok emelkedése márpedig elég ijesztővé teszik azt az adóssághegyet, amiről nem beszélünk elég komolyan - tette hozzá.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Ekkora a baj? Őrült mennyiségű embert soroznak be megint az orosz seregbe

Nem tudta tovább titkolni a kormány: kiderült volna az igazság Nagy Mártonékról

Óriási a baj: Nagy Márton 2,5 százalékra rontotta a GDP-növekedést

Váratlanul távozik pozíciójából Magyar Péter utódja

Sorra kapnak észbe a légitársaságok, újabb fapados tuningolná a hűségprogramját
Európa felvenné Elon Musk-al a versenyt, az első kísérlet azonban lezuhant

Nem áprilisi tréfa, amit holnaptól látni fog a kutaknál

Negyven éve nem volt az aranynak ilyen kirobbanó negyedéve

Ezt nagyon mellre szívták Putyinék, komoly megtorlással fenyegetnek egy európai országot
