Eldobálták a befektetők a befektetési jegyeiket, pedig szinte bármilyen alappal többet lehetett az idei első három negyedévben keresni, mint a Magyar Állampapír Plusszal (MÁP+). A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint a mintegy 700 befektetési alap 90 százaléka az első kilenc hónapban pozitív hozamot ért el, sőt ötből három konstrukció már szeptember végére elérte azt a hozamot, amelyet a MÁP+ az első évben fizet.

300 milliárdos tőkekivonás

Kapcsolódó

A MÁP+ mégis keményen odacsapott az alapoknak. Amióta bevezették az új állampapírt, a Bamosz adatai szerint 345 milliárd forintot vontak ki a nyilvános befektetési alapokból. A teljes szektorban ugyan a tőkekivonás ennél kisebb volt, mivel zártkörű alapokba időközben befolyt 45 milliárd forint. Utóbbiakba viszont kisbefektetők jellemzően nem tesznek pénzt, csak intézmények.

A tőkekivonás egyes számú vesztesei az elmúlt évek slágerbefektetései, az ingatlanalapok voltak. Ezekből több mint 150 milliárd forint távozott az új államkötvény megjelenése óta. A lelépést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása is fokozhatta, május közepe óta ugyanis az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltási ideje nem lehet rövidebb 180 napnál. Az alapkezelők közül emiatt több fel is függesztette az új befektetési jegyek értékesítését.

A nagy ingatlanalapok teljesítménye, ha nem is volt kiemelkedő, pozitív maradt az idén. A Magyar Posta Takarék ingatlanalap most is vásárolható I sorozata például csaknem 3,5 százalékos hozamot ért el kilenc hónap alatt, az OTP Prime 3,22 százalékot szedett magára az év eleje óta. A Raiffeisen ingatlanalap különböző sorozataival 5,2-9,3 százalék között lehetett keresni, az Európával pedig több mint 6 százalékot. Az Erste és az OTP Ingatlanlapjai szerényebb, 1,67, illetve 1,28 százalékos hozamot értek el.

Őrült rali keleten

A legtöbb pénzt azok nyerték, akik részvényalapokba fektettek be. A kelet-európai piacokon különösen komoly nyereség volt az idén. Száguldott az orosz és a török piac is, előbbi részvényalapokon 30-35 százalékos hozamot értek el, a törökökön 25 százalék körüli nyereség volt. A román tőzsdén befektető konstrukciókra se lehetett panasz a 30 százalék fölötti kilenc havi hozam láttán.

A klímaváltozás témája egyre több embert foglalkoztat világszerte, az OTP ilyen tematikájú alapja kilenc hónap alatt csaknem 25 százalékot emelkedett. A fejlett országon tőzsdéin se nagyon lehetett veszíteni, jó néhány alap ért el 20 százalékos vagy annál is nagyobb hozamot, miközben az amerikai tőzsdeindexek rekordot döntöttek. A magyarországi piac viszont az átlag alatt teljesített, a BUX indexet követő konstrukciók 3-4 százaléknál többet nem emelkedtek. A lengyel tőzsdének is gyengén ment az idén, de a közép-európai részvényalapok még így is elértek 5-10 százalékot.

Mindezek az eredmények nem győzték meg a befektetőket, akik az utóbbi hónapok mindegyikében eladtak a részvényalapjaikból. Május vége óta összese több mint 4,4 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza.

Itthon a kötvények mentek

A magyarországi piacon befektető konstrukciók közül az idén a kötvényalapok voltak a jobbak, nem a részvényalapok. A hosszú kötvényalapokkal 6-8, a rövidekkel 2-3 százalékos hozamot lehetett elérni kilenc hónap alatt. Ha az utóbbiak nem is, az előbbiek mindenképpen megverték a MÁP+-t. A befektetők ennek ellenére is kivettek a hazai hosszú kötvényalapokból öt hónap alatt több mint 14 milliárd forintot, a rövidekből pedig csaknem 78 milliárdot.

A dinamikus és a kiegyensúlyozott vegyes alapok közül a legjobbak 15 százalékos pluszban járnak az idén, az óvatos vegyes alapok közül a jobbak 6-8 százalékot hoztak. A részvényeket és kötvényeket egyaránt tartó konstrukciók közül nagyon kevés olyan volt, amelyiknek minimális mértékben negatív lett a hozama, a többség legalább 4-5 százalékot magára szedett szeptember végéig.

Az abszolút hozamú konstrukcióknál már más a helyzet, vannak alapok két számjegyű pluszban, és vannak két számjegyű mínuszban is. A tőkekivonás ezeknél az új állampapír megjelenés óta 83 milliárd forintnál tart, ami nem meglepő, hiszen ezeket a konstrukciókat főleg privátbanki ügyfelek vették, és ugyanez az ügyfélkör jegyezte a legtöbbet MÁP+-ból is. A forintos sorozatok közül az idei nyertes az OTP Supra csaknem 17 százalékkal, a sereghajtó pedig az OTP G10 euró és a Hold Expedíció, ezek árfolyama szeptember végéig csaknem 14 százalékot zuhant.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!