Nagyon úgy tűnik a jelek alapján, hogy amíg az Egyesült Államok sorra indítja a trösztellenes eljárásokat a nagy technológiai cégek ellen, Kína is megkezdet saját tech-óriásainak megregulázását. Csütörtöki bejelentés szerint ugyanis trösztellenes vizsgálat indul az Alibaba által alkalmazott egyes módszerekkel kapcsolatban.

A cég pénzügyi részlegét, az Ant Groupot a kínai jegybank vonja szoros vizsgálat alá, közvetlenül felügyelné és tanácsokkal irányítaná annak működését - írja a Financial Times. Ugyanaznap a kínai párt szócsövének számító People's Daily-ben szerkesztőségi cikk jelent meg arról, hogy mennyire fontos a nagy kínai internetes cégeket trösztellenes vizsgálat alá vonni.

A Wall Street Journal értesülései szerint Jack Ma, a kínai internetes óriásáruház, az Alibaba alapító tulajdonosa odáig jutott, hogy november elején felajánlotta a kínai kormánynak, vegyék át a vállalat pénzügyi szárnya, az Ant Group egyes részeit.

Átvehetik bármelyik rendszert, amelyet az Ant használ, ha az országnak erre van szüksége - mondta Ma a lap forrásai szerint azon az ülésen, amelyet a kínai jegybank és az értékpapír- és pénzügyi felügyelet tisztségviselőivel folytatott november másodikán a cég hatóságok által meghiúsított első nyilvános részvénykibocsátását (IPO) közvetlenül megelőzően.

Túl messzire ment az alapító

Jack Ma ajánlata azt követően hangzott el, hogy kihívta Peking haragját kijelentéseivel, amikor kritizálta a Hszi Csin-ping elnök pénzügyi kockázatok megregulázásra indított kezdeményezését. Azt mondta, hogy az elfojtja az innovációt. Egy héttel a találkozó előtt Ma egy sanghaji konferencián állítólag erősen kritizálta az állami tulajdonú bankokat, azok színvonalát a zálogházakéhoz hasonlította. A november másodikai ülésen Jack Ma ajánlatát meghallgathatták, azonban a jelek szerint ez nem hatotta meg a jegybank és a felügyelet embereit, s az Ant Group rekordnagyságúnak ígérkező első nyilvános részvénykibocsátását lefújták.

Ráadásul Peking azóta egyre erőteljesebben elkezdett fellépni saját technológiai óriásainak megrendszabályozása érdekében, több olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az úgynevezett "platform-gazdaság", vagy más, a nagy technológiai cégek által működtetett internetes üzletek ellen irányult.

A WSJ forrásai szerint Hszi Csin-ping személyesen rendelte el, hogy a felügyelet vizsgálja meg az Ant Group által jelentett kockázatokat és a nyilvános részvénykibocsátás leállítását is. Arról állítólag egyelőre nincs döntés, hogy élnek-e Ma ajánlatával és állami kézbe veszik-e az Ant Group egyes részeit. Olyan megoldásról is suttognak, hogy egyszerűen csak olyan szigorú tőkekövetelményeket állítanak fel tevékenységeivel szemben, amelyeknek biztos nem tud megfelelni, és akkor állami tulajdonú bankok vagy cégek szereznének tulajdonrészt az Ant-ben.

Már volt, amit lenyúlt az állam

A kínai állam már hatékonyan államosított néhány olyan infrastrukturális elemet, amelyet az Ant hozott létre, ilyen például a NetsUnion nevű bankközi elszámolórendszer. Így megvan a precedens arra, hogyan sajátítja ki az állam a számára fontosnak tartott platformokat - mondta a lapnak Martin Chorzempa, a Peterson Institute for International Economics kínai fintech szektorra szakosodott szakértője.

A Hszi Csin-ping nevével fémjelzett kínai vezetés az elmúlt években már megmutatta, hogyan tudja engedelmességre kényszeríteni az olyan magáncégeket, amelyek nem voltak elég fegyelmezettek, elkötelezettek annak ellenére, hogy alapítóik politikai oldalról kikezdhetetlennek tűntek. Ott van Wang Jianlig, a Dalian Wanda Group-tól, amely eszközei eladására és hitelei visszafizetésére kényszerült, vagy az állam által átvett Anbang Insurance Group. Ez utóbbi alapítóját 18 év börtönre ítélték csalásért.

Jack Máról eddig azt tartották, jól be van csatornázva a pekingi vezetéshez. Ő mindenesetre október 24-i ominózus megnyilvánulása óta eltűnt a nyilvánosság szeme elől.

Az elmúlt években az olyan jelentős technológiai cégek, mint az Alibaba és a Tencent Holding viszonylag laza kontroll alatt működtek. Így tudták kiépíteni és fejleszteni internetes alapú fizetési, hitelezési és egyéb rendszereiket. A Tencent WeChat-je és ehhez hasonló más alkalmazások segítségével kínaiak milliói tudnak taxit rendelni, kisvállalkozások jutnak hitelhez, utalnak át különböző összegeket - akárcsak a világ más tájain - mobiltelefonjuk segítségével. Egyes kínai cégek e területen, mint az Alibaba és a Tencent, annyira sikeresek voltak, hogy a kínai vezetők - köztük Li Kocsiang miniszterelnökkel - rendszeresen dicsérték az internethasználatot és a big data technológiákat, mint a jövő gazdasági növekedését hajtó fontos erőt - emlékeztet a lap.

Peking nem szereti a konkurenciát

Ugyanakkor a kínai vezetés nem nagyon tudott kibékülni azzal a vagyonnal és hatalommal, amelyet ezek a cégek képviseltek. De azt is érezték, hogy a viszonylag lazán szabályozott rendszereik, mint például az Ant online hitelezési rendszere, akár rendszerszintű kockázatot is jelenthetnek. Ráadásul a tech-cégek sokszor megnehezítették a kormány azon erőfeszítéseit, amelyekkel az adat- és technológiai kontrollal szorosabbra kívánta húzni az ellenőrzést a társadalom felett.

A WSJ emlékeztet, hogy Kína november folyamán vezetett be olyan új szabályozást, amely igyekszik meggátolni, hogy a nagy tech-cégek a fogyasztói adatokat egymással összejátszva megosszák és így szorítsák ki a kisebb versenytársakat a piacról. A párt Politbüroja pedig döntést hozott arról, hogy jövőre erősíteni fogják a monopóliumellenes erőfeszítéseiket, s meggátolják a "tőke rendezetlen expanzióját". A kínai tisztségviselőket állítólag az is zavarta, hogy az Ant IPO-ja túl sok tőkét vont volna el más kínai cégek elől.

A monopóliumellenes fellépés jól illik a nemzetközi trendbe, hiszen az Egyesül Államok és az Európai Unió is éppen most tesz komoly lépéseket a technológiai óriáscégek megrendszabályozására. Viccesnek hangzik viszont a kínai vezetés szájából, egy olyan országban, ahol  a távközlést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a légi közlekedést, az energetikát és sok más szektort az állami tulajdonú óriásvállalatok uralnak.

Jöhet az államosítás is

Nagyon is kilóg a lóláb, hogy a Hszi Csin-ping-féle vezetést nem a monopólium, hanem az zavarja, hogy ezek a tech-cégek kínai emberek és cégek adatainak olyan tömegével rendelkeznek, amellyel a párt és a kormány nem. Az Ant az Alipay nevű fizetési rendszeren keresztül például olyan rálátással rendelkezik a kis- és középvállalkozások, magánemberek fogyasztási szokásaira és hitelképességére, amiről a Kínai Népbank (a kínai jegybank) csak álmodni tud. Eközben a Tencent és az Alibaba eddig csak nagyon kénytelen-kelletlen osztott meg adatokat a hatóságokkal fogyasztóiról, leginkább megpróbálták lerázni az ilyen próbálkozásokat.

A lapnak név nélkül nyilatkozó egyik pekingi kormányzati tanácsadó szerint nem kizárt, hogy a nagy kínai tech-cégek egyes üzletágait hamarosan egyszerűen államosítják.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!