Háromhavi csúcsra, 6,65 százalékra emelkedett pénteken a 10-éves magyar államkötvény hozama. Ez rossz hír, akik az elmúlt 3 hónapban hosszú magyar állampapírt vásároltak, most bukóban vannak, ha pedig el kell adniuk ezeket a kötvényeket, csak veszteséggel tehetik meg. Ismert, a kötvénypiacon a hozamok és az árfolyamok ellentétesen mozognak, ha a piaci hozamok emelkednek, akkor a kötvények árfolyama (és piaci értéke) csökken.
Augusztus elején még 6 százalékos hozamszint mellett kereskedtek a tízéves magyar kötvénnyel, azóta viszont egyre magasabb a piaci hozamszint. A másodpiaci folyamatok miatt az államadósság finanszírozása is drágul, hiszen a rendszeres heti, kétheti kötvényaukciókon is egyre magasabb hozamelvárásokkal állnak elő a befektetők.
Kapcsolódó
A magyar hozamok ráadásul annak ellenére emelkedtek, hogy az eurozónás hozamok rendre lefele tartottak a múlt héten. Többek közt azért, mert
- a szeptemberi infláció az előzetes 1,8 helyett 1,7 százalék lett,
- az EKB a vártnak megfelelően 25 bázisponttal levitte az alapkamatot 3,25 százalékra
A magyar hozammal leggyakrabban összevetett német tízéves hozam 2,2 százalék alatt is járt pénteken. A különbözet 446 bázispont, ami június vége óta nem volt ilyen magas.
A magyar kötvénypiacot tartósan nyomás alatt tarthatja, hogy itthon érdemben csökkentek a kamatcsökkentési várakozások. A Magyar Nemzeti Bank kedden tart kamatdöntő ülést, a konszenzus tartást vár (6,5 százalék az irányadó ráta), amire Virág Barnabás alelnök is ráerősített a Portfolio konferencián, ahol elmondta,
nem csak októberben tarthat szünetet a jegybank a kamatcsökkentési ciklusban, hanem akár tartósan is változatlan maradhat az alapkamat a romló geopolitika és az amerikai kamatpálya emelkedése miatt.
Idén eddig a magyar intézményi kötvényekbe való befektetés 3,2 százalékos veszteséget hozott, míg a Bloomberg által összeállított adatok szerint egy szélesebb feltörekvő piaci kötvényindex 3,7 százalékos pozitív hozamot ért el.
Rövidtávon nem is várható fordulat a kötvénypiacon. Az MNB ugyanis azt kommunikálta,
az emelkedő pályára állt maginfláció mellett erősen korlátozza a jegybank mozgásterét a kamatok további csökkentésében az amerikai kamatcsökkentési várakozások enyhülése, a közel-keleti eszkaláció és a közelgő amerikai elnökválasztással kapcsolatos feszültség, amelyek visszavetették a globális kockázatvállalási hajlandóságot.
Az OTP Elemzési Központ szerint a kamat tartása mellett szól az is, hogy a forint árfolyama másfél év után ismét a 400-as szint fölé gyengült az euróval szemben, a jövő év végére beárazott alapkamat pár hét alatt közel 100 bázisponttal emelkedett, miközben a hazai hosszú állampapír-hozamok 40-50 bázisponttal ugrottak meg.
A Bloomberg hétfői cikke pedig azt emelte ki, a befektetők érezhetően idegesek, mivel a magyar kormány ismét a gazdasági beavatkozás ismert és a választások előtti években már többször bevetett taktikájához folyamodik. Ezek a lépések elbizonytalaníthatják a befektetőket – nyilatkozta a hírügynökségnek Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója. Ráadásul a gazdaságélénkítő lépések java még hátra van, amik ismertek:
- nyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítása az ingatlanpiacra
- 3-6 százalékos GDP növekedési cél kitűzése
Malin Rosengren, az RBC Bluebay londoni alapkezelője szerint a növekedést támogató program ára a forintgyengülés lesz. A magyar deviza nemrég másfél éves mélypontra jutott és hiába korrigálta monetáris lazítási terveit a jegybank és igyekezett nyugtatni a piacokat, láthatóan ez kevésnek bizonyult:
hétfőn 401-402 közt ingadozik az euró-forint keresztárfolyam.
Szabó Balázs szerint azonban a kormányzati növekedési tervek megvalósíthatók és a piaci felfordulás is elkerülhető, de ehhez szükséges a globális gazdasági növekedés fellendülése és a geopolitikai kockázatok enyhülése. Ha viszont a külső környezet romlik, elkerülhetetlen a kötvényhozamok további emelkedése, valamint a forint gyengülése.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!