Célunk, hogy 2018-hoz képest öt év alatt ötezermilliárd forinttal növeljük meg a lakossági állampapír-állományt a jelenlegi mintegy hatezermilliárd forinthoz képest. Ha ez sikerül, az új forrással lényegében lenullázzuk Magyarország devizaadósságát - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Jelenleg az állampapírok hozamából 15 százalékos szja-t vonnak le, július 1-jétől ez az összeg a magánszemélyeknél marad, így évente 13-17 milliárd forintot spórolhatnak meg a polgárok.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint az adómentességgel az állam lényegében értelmetlenné teszi a befektetők egy részénél népszerű befektetéseket, például a tartós befektetési (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) Gion azt válaszolta: e befektetési formákban állampapírok továbbra is lehetnek, ám egyéb tőkepiaci instrumentumok is vásárolhatók. Egy mindezekkel versenyképes, egyszerű, érthető, vonzó hozamszinttel rendelkező megtakarítási terméket akar a PM adni az ügyfeleknek.
Az értékesítésben pedig a lakás-takarékpénztári (ltp) ügynököknek nyílik meg. Olyan értékesítői kört kerestünk, ahol biztosítható a termék prioritása a befektetések értékesítésében. Márpedig az állam korábban azt tapasztalta, hogy a kereskedelmi bankok inkább saját megtakarítási termékeiket ajánlották az ügyfelek figyelmébe az állampapír helyett vagy mellett. Emiatt olyan csatornát kereste, ahol nincs saját befektetési termék a kínálati körben - az lakás-takarékpénztári pedig piac ilyen, ráadásul egy tapasztalt, jó értékesítési hálózat áll készen az értékesítésre.
A jutalékrendszer kialakítása még zajlik. Költségoldalon a legolcsóbb megoldás az volna, ha az ügynökök a Magyar Államkincstár függő ügynökeként csak tető alá hozzák az üzletet, a többit a kincstár elektronikus felületein az ügyfél maga végzi. De nem zárjuk ki, hogy a lakástakarékok saját jogon is forgalmazzanak állampapírt, ennek informatikai költsége azonban magasabb - fogalmazott Gion Gábor. A tárca a lakosságon kívül más hazai befektetői kört nem tervez preferálni.
Tavaly októberben a kormányzat egy rapid módosítással átverte a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetését, azóta ilyen konstrukcióban nem lehet szerződni, de az akkor még élő szerződések kifuthatnak. Az ltp-rendszer 1997-es indulása óta több mint egymillió háztartást újítottak fel ilyen forrásból, jelenleg mintegy 1,5 millió szerződés fut, több mint 800 milliárd forint betétállománnyal.
Magyarországon az 1996-os törvény nyomán 1997 tavaszán három lakás-takarékpénztár kezdte meg tevékenységét, 2018 őszén pedig négy működött (igaz, egyikük - az Aegon Lakástakarék - 2018. október 1. óta nem fogad be új szerződést). Azóta annyi történt, hogy a Fundamenta és az OTP Lakástakarék is kijött új, saját konstrukciójával. Ezekben az állami támogatás helyett kamatbónuszt alkalmaznak - és a korábbi konstrukcióhoz képest kevésbé attraktívak.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!