Továbbra is magas a magyarok megtakarítási hajlandósága, a rendelkezésre álló friss tőke, illetve a már befektetett eszközökön keletkezett kamat újrabefektetése már igényel némi ügyességet: a lakosság sokáig top favoritjának tartott állampapírok ugyanis egyre alacsonyabb kamatot kínálnak.

Pedig jelentős pénzek keresik a helyüket hétről-hétre: a háztartások pénzügyi megtakarítása 4250 milliárd forinttal bővült 2024 első felében, a lakossági államkötvények állománya pedig – augusztus 15-i adatok alapján – megközelítette a 11 200 milliárd forintot, emellett további közel 2000 milliárd forintot parkoltatnak piaci, tehát intézmények által is megvehető államkötvényekben és diszkont kincstárjegyekben a magánmegtakarítók.

Kapcsolódó

Kép: economx

A Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmánya – amelyet a Portfolión jelentettek meg – rámutat, a magas megtakarítási ráta mögött több tényező is azonosítható: az alacsony és csak lassan javuló fogyasztói bizalom, a társadalmi és jövedelmi csoportonként eltérő érzékelt infláció, a megtakarítások reálértékének visszaállítása, a magasabb hozamokat biztosító pénzügyi eszközök megtakarításra ösztönző szerepe, valamint a lakhatási célú megtakarítási kérdések.  

Veszítettek vonzerejükből a lakossági papírok

A lakossági  állampapír kínálatra az lett jellemző, hogy összetorlódott az elérhető hozam. Az Államadósság Kezelő Központ többféle konstrukciót kínál, eltérő futamidővel, fix, illetve változó kamatozással, de a lényeg az, hogy

az elérhető éves hozam beállt 6,25 és 7,9 százalék közé. 

A jelenleg forgalmazott lakossági papírok közül a legmagasabb kamattal a Prémium Magyar Állampapír forog, a 2032/J nevű sorozat éves kamata 7,9 százalék. Ebből a papírból idén februártól a lakosság 196 milliárd forintnyit halmozott fel. A kötvényesek először jövő áprilisban kapnak majd kamatot, de igazából utána lesz érdekes, mihez kezd a lakosság a PMÁP-okkal, erősen kérdéses, megéri-e tovább megtartani. 

A kötvény jövő áprilistól egy évig annyi kamatot fizet, amennyi a 2024-es átlagos infláció lesz: a várakozások szerint maximum 4 százalék, amihez 0,5 százalékpont prémium adódik hozzá. Aki úgy érzi, hogy 4,5 százalék kamatért felesleges Prémium Magyar Állampapírban tartani a pénzét, kiszállhat lejárat előtt, de ez költséggel jár, a névérték 1 százalékát vonja le a kincstár. 

A Bónusz papírok még 7 százalék felett hoznak

Augusztus 26-tól (hétfőtől) alacsonyabb kamatra váltott az egyik Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), de még így is versenyképes maradt. Mint az Economx megírta, a rövidebb futamidejű, 2027-ben lejáró BMÁP kamata évi 7,35 százalékra csökkent, és három hónapig marad érvényben ez a kamatláb. 

A 2029-ben kifutó társa még évi 7,89 százalékkal kamatozik, további két hónapig. Mindkét bónusz papír kamatát a 3-hónapos diszkontkincstárjegy aukciók átlaghozamához igazítják, amihez 1,5 százalékpont kamatbónusz adódik hozzá. A két kötvény évente négyszer fizet kamatot.

Elsősorban azoknak jó választás a BMÁP, akik szerint a rövid állampapírok hozamesése megállhat. Jelenleg 5,34 százalékon áll a 3-hónapos diszkontkincstárjegy hozama, ha ennél lényegesen alacsonyabb hozamkörnyezet állna elő, akkor már a 1,5 százalékos bónusszal együtt sem érné meg BMÁP-okat venni.  

FixMÁP vagy MÁP+?

Itt ugyanis már beszáll a versenybe a 3 éves futamidejű Fix Magyar Állampapír és az ötéves MÁP Plusz. Előbbit szintén utolérte a kamatcsökkentés, de az évi 6,75 százalékos kamatláb (amellyel az évi négyszeri kifizetéssel 6,89 százalék hozam realizálható) még mindig vonzóvá teszi. A FixMÁP különben hónapok óta a legnépszerűbb lakossági termék, most az a kérdés, hogy a 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés után is megőrzi-e az első helyet.

Hétfőn kiderült, igen: a friss értékesítési adatok szerint a múlt héten is a FixMÁPból fogyott a legtöbb (18,9 milliárd forint), a MÁP Pluszból közel 11 milliárdért vásároltak a befektetők, míg a Bónuszokból 7,8 milliárd forintnyit vettek.

A FixMÁP három éves futamidőre jobb választás, mint a Magyar Állampapír Plusz, szóval érthető, hogy ez a legnagyobb volumenben vásárolt lakossági papír. Ellene talán csak az újrabefektetés kockázata szól (a negyedévente kifizetett kamatról előre nehéz megmondani, hogy mibe lesz érdemes befektetni), másrészt itt is érvényes, hogy 1 százalék költsége van a lejárat előtti eladásnak. 

A MÁP Plusz viszont épp az utóbbi miatt különleges, a kamatfizetést követő 5 napon költségmentesen visszaváltható. A kötvénytulajdonosoknak az újrabefektetéssel sem kell törődniük, mivel az évente érkező kamatot nem pénzben, hanem MÁP Plusz papírokban kapják, vagyis olyan, mintha a kamatot tőkésítenék, a befektetés így leginkább egy kamatos kamatozású betéthez hasonlít. A kamatláb pedig lépcsőzetesen emelkedik (6,25-tel indul és 7,25 százalékkal zárul), az öt éves futamidőre így 6,73 százalékos átlaghozam adódik. 

Állampapírt egy évre

Aki csak egy évre keres állampapírt, a költségmentes visszaválthatóság miatt is megéri a MÁP Plusz: amellyel egy év után 6,25 százalék kamat realizálható, valamivel több mint az egyéves Kincstári Takarékjeggyel (6 százalék).

Sokan egy évre a Prémium Magyar Állampapírokat favorizálják, de mivel már nincs hátra egy év a kamatfordulóig (2025 április) így az éves kamatnak már csak az időarányos része jut a kötvénytulajdonosoknak. De ez sem kevés, valamivel több mint évi 6,8 százalék (az eladási költségek levonása után).  

Taktika, ha tovább csökken az infláció

Szerencsére akkor sem kell megválni az állampapíroktól, ha az infláció és a hozamkörnyezet a jelenleginél is alacsonyabbra süllyed az év hátralévő részében, illetve jövőre. Négy százalék alatti inflációs mutató mellett már tisztességes reálhozamot biztosít a MÁP Plusz, illetve a FixMÁP is – utóbbinál azonban nem lehet kizárni, hogy az új sorozatok kamatlábát lejjebb viszi a kibocsátó.

De aki biztosra veszi, hogy hamarosan még visszafogottabb inflációs adatokat közöl a KSH, vehet hagyományos magyar államkötvényeket is. Ezeknek naponta változik a hozama, illetve a vételi árfolyama. Aki ezekből vásárol 3,5,10 évre vagy hosszabb futamidőre, évekre be tudja magát fixálni a lejáratig: jelenleg 5,9-6,4 százalék közti hozamok mellett.

Ha a hozamkörnyezet süllyed, akkor ezektől a kötvényektől árfolyamnyereséggel lehet megválni. Kockázat viszont, ha a hozamok emelkednek, akkor a korábban megvett piaci kötvényeken árfolyamveszteség keletkezik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!