Az elmúlt években, de inkább az elmúlt másfél évtizedben hozzászoktak a részvényesek, hogy el vannak kényeztetve: az árfolyamok csak emelkednek, még ha néha jön is egy visszaesés, de aztán jönnek az újabb és újabb csúcsok. A hosszú távú trend 2009 óta tart: ritka a 15 éves trend, és szinte példátlan, hogy olyan nagy legyen a részvények áremelkedése a trend folyamán, mint ami most az amerikai piacon tapasztalható.

A fedezetlen pénz mellékhatása

A folyamat nem véletlen: a jegybankok eszközvásárlási programjai, melynek során összességében 10-15 ezermilliárd dollár összegű fedezetlen pénzt bocsátottak ki, jócskán és tartósan megemelték a részvényárak, a többletpénz nem kis hányada itt talált helyet magának. Amint azt elemeztük, a pénz visszavonása valószínűleg csak részben lesz lehetséges, mert a jegybankok nem akarják, hogy a tőzsdékről kényszerűen kivont pénz összeomlást okozzon.

Az árfolyamemelkedés ugyanakkor nem mehet akármeddig, pláne, hogy most már nincs pénznyomtatás, sőt, egy darabig mindenképpen visszavonás lesz, mennyiségi szigorítás formájában. Az árfolyamok így nem fognak tudni az eddigi módon emelkedni, és sőt, ez a folyamat már zajlik is egy ideje, csak nem látványos az indexek szintjén, mivel a nagy technológiai cégek papírjai húzzák fel az indexeket.

Elégedetlenek a fejőstehénnel

Azoknál a cégeknél, ahol nincs már nagy növekedés, a részvényesek türelmetlenné válnak, pedig normális körülmények között a hosszú távú tapasztalat alapján lehet tudni, hogy egy-egy szektorban, iparágban mire lehet számítani. Az gyorsétteremláncok tipikusan egy olyan iparág, ahol a növekedés a világszerte való terjeszkedés időszakát jellemzi, utána viszont jön egy érett szakasz, a cég "fejőstehénné" válik, ahol további nagy lehetőségek már nincsenek, de a stabil nyereség biztosítja, hogy annak jelentős részét visszajuttassák a részvényeseknek osztalék, esetleg sajátrészvény-vásárlás formájában.

Kép: Economx

Hasonló helyzetben van a Starbucks is, ahol lezajlott a világméretű terjeszkedés, az árfolyam még a múlt évtizedben is szépen növekedett, amint az a grafikonon látszik. A papír azonban a 20-as években már nem tudott tovább emelkedni, ás a részvényesek úgy érzik, hogy lemaradnak, miközben a technológiai, és főleg a mesterséges intelligenciával foglalkozó társaságok részvényei a magasba emelkednek.

Bármit megadnak

Előfordul, mint ebben az esetben is, hogy a részvényesek türelmetlenné válnak, és nagyobb hozamot, növekedést akarnak a már érett cégtől. A Starbucks esetében ezért kitalálták, hogy bármi áron meg kell szerezniük azt az embert, aki két gyorsétterem-láncot fellendített az elmúlt időszakban. Brian Niccol először a Taco Bell esetében hozott fordulatot, majd 2018-tól a Chipotle gyorsétteremláncnál.

A Starbucks bármit megadott, hogy átcsábítsa a a sikeres vezetőt: bármekkora fizetést kérhet, de ami meglepetést keltett: az új főnök nem akar új munkahelye közelében lakni még szinte végtelen fizetésért sem, ezért a Starbucks biztosít neki egy céges repülőt, hogy bejárjon a kaliforniai otthonától 1600 km-es távolságra lévő munkahelyére.

Kínos eset

Ez viszont felháborodást keltett már a fogyasztók esetében is, akik arra panaszkodnak, hogy miközben a fenntarthatóság jegyében papír szívószálakat és poharakat vezetnek be, addig a vezető utaztatására külön repülőgépet szánnak jelentős széndioxid kibocsátással, miközben kereskedelmi járatok is repülnek a két célpont között. Emellett az is elgondolkodtató lehet, hogy milyen költséget jelent a gép fenntartása és üzemeltetése, vajon tényleg bármi árat megér-e az új vezérigazgató, mielőtt hozná a várt teljesítményt?

A normál ügymenet és a kapzsiság

A kérdést a jövő eldönti majd, mindenesetre az eset felveti azt a problémát, amikor a részvényesek mindenáron nagyobb hozamot akarnak, és úgy avatkoznak be a cég működésébe, hogy az már nem feltétlenül ésszerű. Persze a részvényesek a cég tulajdonosai, nekik van joguk a döntésekhez, de miután sokan vannak, nehéz egyértelmű és megfontolt döntéseket hozni, hacsak nincs olyan meghatározó többségi tulajdonos, aki maga mindent eldönt, így a többi részvényes csak bízik benne, hogy jó döntéseket hoz.

Nem véletlen, hogy rendszerint nagy mozgásteret hagynak a menedzsmentnek, amelyet ösztönöznek is részvényjuttatással, így közvetlenül is érdekeltek a cég sikerében. Változásokra persze időnként elkerülhetetlenül szükség van, ha nem megfelelően mennek a dolgok, de többnyire megfontolt döntést hoz végül a közgyűlés. A kapzsiság azonban ezt felülírhatja, és ilyenkor előfordul, hogy káros, esetleg a társaság hírnevének ártó döntés születik. Kérdés ezek után, hogy hoz-e az új vezető olyan profitnövekedést, ami még a céges repültetést is indokolja.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!