A második negyedévben éves szinten hét százalékkal, 1255 tonnára emelkedett az arany iránti kereslet. Mindez elsősorban a magánszemélyek és a vállalatok tőzsdén kívüli, befektetési célú vásárlásainak köszönhető – írja a az Arany Világtanács (WGC) jelentésére hivatkozva a Financial Times.
Nagy volt a kereslet a török milliomosok és vállalatok részéről, akik a líra értékvesztése elől menekültek a nemesfémbe a májusi elnökválasztás körüli zavaros időszakban.
Olyan típusú aranyvásárlásokat lehetett tapasztalni a piacon, amely a vagyonos magánszemélyek és vállalatok keresletét szokta kísérni. Ez logikus is, hiszen az emberek megpróbálnak védekezni devizájuk értékvesztése ellen. Becsléseink szerint a 355 tonnányi negyedéves tőzsdén kívüli aranykereslet mintegy harmada érkezett Törökországból
– mondta John Reade, a WGC vezető piaci stratégája.
A tőzsdén kívüli vásárlás az aranypiac egyik legátláthatatlanabb része, mivel a vevők és a bankok vagy finomítók között nagyon sok a kétoldalú ügylet.
A jegybankok is gyűjtögettek
Az aranykészleteiket feltöltő kínai és indiai bankok, illetve kereskedők kereslete szintén támasztotta az árat. A hagyományos lakossági értékesítés azonban elég kiábrándító volt, a kínai gazdaság vártnál gyengébb fellendülése és a magas indiai aranyárak miatt.
A masszív tőzsdén kívüli keresletre utalt az is, hogy az arany árfolyama annak ellenére ragadt szilárdan 1900 dollár körül unciánként, hogy júniusban az aranyat tartó, tőzsdén kereskedett alapokból (ETF) erőteljes nettó kiáramlás történt, és a határidős piacokon a nettó vételi pozíciók száma drasztikusan csökkent. Az aranyhoz kötött ETF-ekbe korábban három hónapon keresztül folyamatos volt a nettó tőkebeáramlás.
Az arany ára májusban érte el csúcsát 2072 dolláron, hajszálnyira volt történelmi csúcsától, és innen esett vissza. A nemesfém vonzerejét jelentősen csökkenti a magas környezetben, hogy tartása nem hogy nem termel hozamot, de költségekkel is jár.
A 2023 első félévében bár egy csomó jegybank rekordösszegeket költött aranyvásárlásra, a második negyedévben a vásárlások üteme az előző évhez képest 35 százalékkal 103 tonnára lassult. Ennek oka, hogy a török központi bank a hazai befektetési kereslet kielégítésére aranyat adott el. Törökország a választások idején ideiglenesen betiltotta az arany importját a kereskedelmi deficit megfékezése érdekében.
Törökország júniusban újra elkezdett aranyat vásárolni, eközben viszont Kazahsztán, Üzbegisztán és Németország együttesen 25 tonna aranyat értékesített a második negyedévben. A Kínai Népbank 103 tonnával a legnagyobb vásárló volt az első félévben, nyolc egymást követő hónapban növelték készleteiket. John Reade szerint a török jegybank eladásain kívül semmiféle arra utaló jel nem érkezett, hogy a jegybankok aranyvásárlási kedve lanyhult volna.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!