Az emberiség gyakorlatilag mindenhol valamilyen kobaltvegyületen tapos, megtalálható a vízben, a termőföldben, de még a városi porban is. Igaz nagyon-nagyon kis mennyiségben, ami azért probléma, mert ez a modern gazdaság egyik legfontosabb nyersanyaga. A régi magyar nyelven csak kéklenyként emlegetett szürkés-kék átmeneti fémet felhasználják az acélötvözésben, gázturbinás hajtóművek készítésekor, az űrkutatásban és katalizátorként gyárakban, autókban.

De a kereslet igazán akkor nőtt meg iránta, amikor a lítium-ionos akkumulátorok elkezdtek terjedni a különböző hordozható okoseszközök térnyerésekor. A szürkés-kék színű fém fizikai és kémiai adottságai miatt kiválóan használható katódként, ezért egyre többször használják ezt a cellákban. Márpedig a világ akkumulátoréhsége egyre nagyobb: a Benchmark Mineral Intelligence nevű ásványianyagok kereskedésével foglalkozó szervezet szerint 2026-ra a hatszorására, de akár hétszeresére is megnőhet a kereslet az ilyen cellákra.

Kapcsolódó

A lendület már megvan

A növekvő igény az árupiacokon már most látszik: ahogy arra a Bloomberg is rámutatott a témáról szóló cikkében, a kobalt piaca 4 milliárd dollárról (1040 milliárd forintról) egy év alatt a duplájára, 8 milliárd dollárra (2080 millárd forintra) bővült. Ezzel együtt a nyersanyag ára is növekedett, mivel idén már 72 ezer dollárért kereskedtek vele, szemben az év eleji 35 ezer dolláros értékkel. Ez felülmúlta a palládium 51 százalékos áremelkedését is.

Az pedig egyelőre nem várható, hogy esni kezdene. Az elektromos autózás robbanásszerű terjedése egyre több akkumulátort követel, melyek egyre hatékonyabban működnek. Utóbbi elérésében pedig épp a kobalt az egyik kulcs, amelyik az elektrokémiai folyamatok során kevéssé oxidálódik, vagyis több töltést bír ki, hosszabb élettartamú eszközök gyárthatók belőle.

Viszont a kobalt kitermelése korlátozott, mivel önálló elemként csak a Föld magjánál fordul elő, sóit és egyéb vegyületeit lehet csak bányászni. Jelenleg főleg a nikkel- és a rézbányászat mellékterméke, az így kinyert készletek nagy részét pedig már most lekötötték az olyan nagy gyártók, mint a Volkswagen, a Toyota vagy a Tesla. De ők sem lehetnek biztosak abban, hogy az ígért szállítmányokat kézhez kapják.

A világ kobaltkitermelésének majd' kétharmada jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, amely politikai rendszerét tekintve csak nevében demokratikus. Egymást váltják a különböző despoták az ország élén, az első választásokat még 2006-ban tartották, amelyen Joseph Kabila nyert, de sok megfigyelő vitatta a folyamat szabályosságát. Amikor pedig 2011-ben újraválasztották már kevesen nevezték legitimnek az eredményt, azzal pedig kis híján polgárháború szélére lökte az országot, hogy eltolta a 2016-os választásokat egészen 2018-ig.

Keresik a kiutat

A kobaltfüggő cégek ezért más irányban próbálkoznak, és a magas piaci árak miatt a kitermelők is lelkesen keresik az új lelőhelyeket. A kitermelés bővülése várható Kanadában és Ausztráliában is. De a Glencore bányaipari cég is vásárolt két új kobaltban gazdag területet Kongóban, abban bízva, hogy a politikai instabilitás mellett is képesek lesznek a bővítésre. Igaz, még nem indult meg a kitermelés, már sokan kritizálták a céget, hogy támogatja a gyerekmunkát, amely az afrikai ország bányáiban teljesen elfogadott - írja a Quartz.

A másik megoldást pedig az újrahasznosítás jelentheti: a használt akkumulátorokból viszonylag olcsó és egyszerű eljárásokkal visszanyerhető a kobalt. Idén, a kiégett lítium-ion cellák feldolgozására szakosodott Creation Inn. nevű londoni cég már idén 8700 tonnányit nyert ki a kékes-szürke fémből. A Bloomberg szerint 2025-re már 22 500 tonna a célkitűzésük.

A harmadik megoldás pedig egy helyettesítőanyag keresése. Ez lehet a mangán, amely az akkumulátorokban felhasznált anyagok közül a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre a világon. Míg a második legbőségesebb készlet nikkelből van. Előbbi esetében 2030-ra már 130 ezer tonna lehet a világ szükséglete, utóbbiból 305 ezer tonna. De fontos megjegyezni, hogy a nikkel az egyik leggyakrabban használt ipari fém, legnagyobb mennyiségben rozsdamentes acélok és korróziónak ellenálló ötvözetek készítésére használják.

A címlapképen a kongói Tenke Fungurume réz- és kobaltbánya látható. Forrása: Reuters/Jonny Hogg/File Photo.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!