Nem dőlhetnek hátra a bankok, csak aprópénzt oszthatnak ki

Az Európai Központi Bank tegnap nyilvánosságra hozott döntése értelmében engedélyezi a felügyelete alatt álló bankoknak, hogy az osztalékfizetési stopot követően jövőre ismét pénzt juttathassanak részvényeseiknek, azonban szigorú korlátozások mellett. E szerint a kifizetendő osztalék mértéke nem lehet magasabb, mint a bank 2019-es és 2020-as átlageredményének 15 százaléka, vagy a bank CET1 tőkéjének 0,2 százaléka - írja a Financial Times. Ez csalódás lehet azoknak, akik az osztalékfizetési korlát teljes eltörlését várták egy korábbi nyilatkozat alapján, a bankrészvények vegyesen reagáltak a döntésre. Ahol a korlát nem változtatott a várt osztalék nagyságán, s megerősítette a kifizetés lehetőségét, ott jellemzően emelkedő árfolyamot lehetett tapasztalni, ellenkező esetben pedig enyhe esést.

Az adott bankok csak akkor kezdhetik el a kifizetést és meglehetősen erőteljes tőkepályával rendelkeznek ahhoz, hogy el tudják viselni a koronavírus járvány komolyabb következményeit is. Az európai jegybank egyben megerősítette korábbi felhívását a pénzintézetek vezetői felé, amely szerint extrém szerénységet várnak el a bónuszfizetések terén, s arra kérik a vezetőket, hogy ennek ha lehet minél nagyobb hányadát inkább valamilyen részvény alapú juttatásként vegyék igénybe.

"Szerintem elég bátrak voltunk amikor azt kértük a bankoktól, hogy tartózkodjanak az osztalékok kifizetésétől ezekben a nehéz időkben. Ugyanakkor racionálisnak kell maradnunk, kifelé tartunk a bizonytalanságból, a makrogazdasági kilátások enyhén javulnak, így nem játszhatunk istent örökké" - mondta a lapnak Andrea Enria, az EKB felügyelőbizottsági tagja. Az új ajánlások 2021 szeptember végéig lesznek majd érvényben, amikor már valószínűleg kizárhatóak lesznek a kedvezőtlen fejlemények. Ekkortól a mostani elképzelések szerint már ismét a korábbi tőkekövetelmények és kifizetési ajánlások lesznek érvényben a bankokkal szemben.

Egyelőre nem rosszabb a helyzet, mint várták

Az EKB eközben felülvizsgálta az eurozóna gazdaságára vonatkozó előrejelzéseit, s ezek szerint annak kilátásai összhangban vannak azzal, mint amit a bankszektor sérülékenységére vonatkozó korábbi elemzésének alap forgatókönyvében használt, s amely azt mutatta, hogy a szektor ellenálló képessége megfelelő.

A bankokkal kapcsolatos szigorúság egyik magyarázat az, hogy a felügyeletüket ellátó EKB nem szeretné, ha azok visszaélnének a nekik juttatott könnyítésekkel. A járvány első hónapjaiban ugyanis az európai bankok jelentős könnyítéseket kaptak, ezzel azt szerették volna elérni, hogy a leállások ellenére is folyamatos legyen a gazdaságok hitelekkel történő ellátottsága. Azonban a szabályozó hatóság félelme az volt, hogy a gazdaság élénkítése és a hitelkínálat bővítése vagy szinten tartása helyett a pénzintézetek inkább tulajdonosaiknak fizetik ki a felszabaduló forrásaikat.

Úgy gondolták, ezzel a lépéssel megőrizhető lesz a szektor mintegy 30 milliárd eurónyi tőkéje. A tilalom bevezetése óta az erősebb bankok folyamatosan lobbiznak azért, hogy könnyítéseket kapjanak az előírások alól.

Még hátra lehet a feketeleves

A most bejelentett könnyítést ugyanakkor egy kicsit ellentmondásossá teszi, hogy fontos európai gazdaságok, mint például a német és a holland nemrég jelentették be, hogy újabb szigorú korlátozásokat vezetnek be a járvány második hullámának megfékezése érdekében. Ez pedig jelentősen növeli az esélyét annak, hogy az eurózóna gazdasága ismét recesszióba süllyed. Állítólag pont emiatt az EKB tisztségviselői között volt olyan, aki szerint a bankszektornak a továbbiakban is a tőkéje megőrzésére kellene koncentrálnia, mivel valószínű, hogy a csődök számának emelkedését lehet majd tapasztalni, ha a kormányzati támogatások kifutnak a hitelmoratóriumokkal és más hasonló intézkedésekkel együtt. A központi bank figyelmeztetett, hogy extrém kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár 1,4 billió eurónyi rossz hitel is a bankszektor nyakába szakadhat.

Enria szerint  egyébként még mindig nagyon sok munkát kell elvégezni ahhoz, hogy megbízható képet lehessen kapni a nem teljesítő hitelek nagyságának várható alakulásáról. Persze reméli, hogy a fent említett legrosszabb esetre felvázolt forgatókönyvben szereplő összeg távolról sem valósul meg.

Az EKB volt elnöke, Mario Drhagi arra figyelmeztetett, hogy fizetési válság van kialakulóban, ahogy nagyon sok területen kifogynak az állami támogatásik, illetve a szereplők felhasználják tartalékaikat. Ez pedig a szakadék szélére sodorhat sok céget a kis és közepes méretű vállalatok között - írja a brit lap.

Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy a bankok sokkal komolyabb tőketartalékokkal érkeztek a járványba, mint amekkorákkal a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkeztek. A bankvezérek szerint így most az osztalékoktól való eltiltás visszafelé sülhet el, az ugyanis távolt tarthatja a befektetőket a szektortól, amelynek így nehezebb lesz tőkét bevonnia, ha szükséges lenne.