Az elemzők egy részének várakozásai szerint a korábban várt áprilisi időpontnál egy hónappal hamarabb, már holnap kamatemelésről dönthet a japán jegybank, a Bank of Japan. Ezzel 17 év után térhet vissza a japán alapkamat a negatív tartományból: a mostani lépéssel ez -0,1 százalékról nullára emelkedne vissza.

A japán monetáris politika szigorítását korábban többen olyan tényezőnek vélték, amely komolyan veszélyeztetheti a globális tőkepiacokat. Ennek oka az, hogy az amúgy hatalmas megtakarításokkal rendelkező japán lakossági és intézményi befektetők az évtizedekig alacsony hozamok miatt tömegesen vitték a tőkéjüket külföldre és fektettek be magasabb kamatozású és hozamú eszközökben.

A nagy félelem az volt, hogyha Japánban megindul a kamatemelés, akkor ezen pénzek egy nagy része visszatér Japánba, a kivonuló japán befektetők pedig komoly eladási hullámot indítanának el akár az amerikai, akár az európai kötvénypiacokon a jelzálogkötvényeknél, vagy akár a részvényeknél is.

Az Európai Központi Bank például tavaly nyáron figyelmeztetett a japán befektetők esetleges kivonulásának veszélyeire. Valamivel több mint egy éve volt olyan befektetési banki szimuláció is, amely a japán részvényárak 25 százalékos zuhanását vetítette előre, ha a kamat visszamegy 1 százalékra.

A kamatemelés esélyét a piaci kommentárok szerint jelenleg az is növeli, hogy pénteken jelentős béremelést került kiharcolnia a legnagyobb japán szakszervezetnek, a Rengonak. Ez alapján az ország legnagyobb vállalatainak munkavállalói súlyozott átlagban 5,3 százalékos fizetésemelést kapnak, míg a kisebb cégek dolgozói 4,4 százalékos emelésre számíthatnak, összességében a béremelkedés mértéke 30 éves rekord lesz.

Becslések szerint a japán életbiztosítók, nyugdíjalapok, bankok és vagyonkezelő cégek együttesen 2,4 billió (ezermilliárd) dollár értékben tartanak külföldi kötvényeket. Azonban mivel ezek hozama még mindig 4-5 százalék körül van átlagosan, így az elemzők szerint az összesen 10 bázispont egy kamatemelés még nem elég vonzó ahhoz, hogy komoly repatriálás induljon meg.

A pénzügyminisztérium adatai szerint Japán összes külföldi portfólióbefektetése 628,45 billió jen (4,2 billió dollár) volt december végén: ennek több mint fele kamatérzékeny kötvényekben volt, túlnyomó részben hosszabb lejáratúakban.

Kép: Economx

A japán intézményi befektetők közül a nyugdíjalapok jellemzően nem kötnek fedezeti ügyleteket árfolyamkockázatukra. Ez gyengülő jen esetén extra hozamot biztosít számukra, erősödő jennél viszont természetesen fordított a hatás. A nyugdíjalapokkal ellentétben a japán nagy bankok és életbiztosítók inkább fedezik külföldi kötvényállományukat, hogy csökkentsék a betéteiket és az egyéb jenkötelezettségeiket érintő kockázatokat.

Nem nagyon hiszek ebben a tőkerepatriálás sztoriban. Ha megnézzük az elmúlt 20 év adatait, kiderül, hogy még 2008-ban a globális pénzügyi válság idején is meglehetősen kevés külföldön befektetett tőke vándorolt vissza Japánba 

– mondta Gareth Berry, a Macquarie Bank deviza- és árfolyam-stratégája a Reutersnek.

A Nomura stratégája, Jin Moteki szerint az olyan befektetők, mint a biztosítótársaságok, csak akkor fogják elkezdeni hazavinni a külföldi befektetéseket, ha otthon elegendő hozamot kínálnak a japán államkötvények. Becslése szerint komoly repatriálásra csak akkor kerül sor, ha a 20 éves japán államkötvényhozamok elérik a 2 százalékot, ami nagyjából 50 bázispontos emelkedést jelent a hosszabb hozamokban. A Nomura arra számít, hogy a BOJ októberre 0,25 százalékra emeli az egynapos kamatlábat.

Véleményünk szerint a potenciális repatriálás nagysága, amelyet a hozamgörbe kontroll vége kiválthat, valószínűleg legfeljebb 45 billió jen körül lehet. Arra is számítunk, hogy a japán életbiztosítók lesznek a hazatelepítés potenciális főszereplői

– mondta Moteki.

Persze vannak más hatások is. Ha például az ilyen rövidebb lejáratú kamatok akkor emelkednek, amikor a Fed megkezdi a kamatcsökkentéseket, az ugyan csökkenti a kamatkülönbözetre játszó pozíciók nyitásának vonzerejét, viszont olcsóbbá teszi az árfolyamkockázat fedezését is.

Egy 3 hónapos dollár-jen carry trade decemberben éves szinten 7 százalékot hozott, most viszont csak 5 százalékot, mivel mind a jen, mind a japán hozamok emelkedtek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!