Tempós ütemben szedik össze magukat a befektetési alapok a koronavírus-járvány után. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az első félév végén 6214,7 milliárd forint volt a befektetési alapokban, vagyis 190 milliárd forinttal hízott az állomány március óta. Ez kizárólag a hozamoknak tudható be, márciusban és áprilisban ugyanis nagyon sok pénz - több mint 300 milliárd forint - távozott az alapokból, és azóta ugyan volt némi tőkebeáramlás, de annak mértéke májusban és júniusban összesen csak körülbelül 40 milliárd forintot ért el.

Júniusban egészen kevés, 639 millió forintnyi friss pénzért vásároltak befektetési jegyeket, mégis 94 milliárd forinttal nőtt az alapokban kezelt vagyon, ami átlagosan egyetlen hónap leforgása alatt 1,5 százalékos hozamot jelent. A fejlett piacok tőzsdéi ugyanis emelkedtek, az ezeken befektető alapok ezért jól teljesítettek, a forint gyengülése miatt pedig azok a konstrukciók is szépen hoztak, amelyek eurós vagy dolláros befektetéseket tartottak, emellett az állampapírpiacon befektető alapok is pluszban zárták a hatodik hónapot.

A részvényalap keresetté vált

A kötvényalapoknál júniusban csaknem 9 milliárd forintos tőkekiáramlás volt, ennek legnagyobb része, 7,5 milliárd forint a rövid futamidejű kötvényalapokból távozott. A hozamoknak köszönhetően a kötvényalapok vagyona így is 0,6 százalékkal növekedett, és a hónap végére megközelítette az 1342,8 milliárd forintot.

A vegyes alapoknál ezzel szemben tőkebeáramlás volt, amelynek nagysága csaknem 10,5 milliárd forint. Azok a befektetők, akik bizalmat szavaztak ezeknek a konstrukcióknak, kifejezetten jól jártak már rövid távon is, hiszen a hozamok kedvezően alakultak. A vegyes alapok vagyona több mint 32 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt, amiből 21 milliárd forint a hozam volt, ez júniusban csaknem 1,9 százalékos hozamot jelent átlagosan.

A részvényalapok hozták a legtöbb nyereséget a befektetőknek. Sokan kihasználták, hogy a tőzsdék még mindig emelkednek, összesen 12,6 milliárd forintnyi friss pénz ment ezért az ilyen alapokba. A részvényalapok vagyonát azonban ennél is nagyobb mértékben hizlalta a hozam júniusban, átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett 30 nap alatt a befektetési jegyek árfolyama, így az alapokban lévő megtakarítások volumene lassan ismét eléri a 450 milliárd forintot.

Leáldozóban a tőkevédett alapok csillaga

A kisbefektetők körében egykor nagy kedvencnek számító tőkevédett alapok lassan elfogynak. A válságban komoly vonzereje volt azoknak az alapoknak, amelyek legalább a befizetett tőke védelmét vállalták, hat évvel ezelőtt 180-nál is több ilyen konstrukció futott a piacon, nem volt ritka az olyan hónap, hogy négy-öt új alapot is elindítottak az alapkezelők.

Az alacsony kamatkörnyezet viszont nem kedvez ezeknek a konstrukcióknak, amelyek a befizetett tőke egyre kisebb hányadával tudnak csak spekulálni, hogy néhány éves időtávon a kockázatmentesnél nagyobb hozamot érjenek el, miközben vállalják a tőke védelmét. A csaknem 5 százalékos éves kamatot ígérő ötéves Magyar Állampapír Plusz (máp+) tavaly júniusi megjelenése óta gyakorlatilag esélyük sincs ezeknek a konstrukcióknak a piacon, hiszen középtávon most már a máp+ az, amit felül kellene múlniuk ahhoz, hogy a befektetők bizalmát megnyerjék.

Új alapok épp ezért nem nagyon indulnak, a régiek pedig lejárnak. alapok száma ennek megfelelően folyamatosan csökken, június végére 21 ilyen konstrukció maradt. Három alap is lejárt a múlt hónapban, emiatt 5,7 milliárd forint távozott a tőkevédett alapokból, ennek köszönhetően csupán 92 milliárd forint maradt a fénykorában még több mint 500 milliárd forintos vagyont kezelő alapkategóriában.

Magukhoz tértek a kedvencek

A privátbanki befektetők továbbra is hűségesek kedvenc abszolút hozamú alapjaikhoz. Júniusban folytatódott a tőkebevonás, a májusi 8,2 milliárd után újabb 3,2 milliárd forintot fektettek ilyen alapokba. A hozamok hozamok tovább gyarapították a vagyont, így az abszolút hozamú alapokban a hónap végén már 752,7 milliárd forint volt. A származtatott alapokból eközben 4,3 milliárd forint távozott, ami nagyrészt két lejárt alap megszűnésével magyarázható.

A lakossági befektetők kedvencei, az ingatlanalapok is ismét vonzzák a pénzt, három havi tőkekivonás után 6,3 milliárd forintnyi friss pénz került a konstrukciókba. Ez megnyugtató hír, hiszen az intenzív tőkekivonás az ingatlanalapok esetében járhat a legkomolyabb következményekkel tekintettel arra, hogy ezek a konstrukciók ingatlanokat is tartanak, amelyeket, ha a befektetők kérik vissza a pénzüket, nem lehet néhány másodperc alatt értékesíteni, mint az értékpapírokat.

Az MNB épp azért hozott létre olyan hitelkonstrukciókat, amelyeket végszükség esetén az alapok is igénybe vehetnek, hogy elkerüljön egy, a 2008 novemberihez hasonló vészhelyzetet, amikor az ingatlanalapok értékesítését fel kellett függeszteni annak érdekében, hogy az intenzív tőkekivonást megállítsák, és ezáltal elkerüljék az alapokban lévő ingatlanok kényszerértékesítését. A befektetők azonban ezúttal sokkal kitartóbbak, és nem is jártak rosszul a hűségükkel, hiszen az ingatlanalapok is pozitív hozammal zárták a júniust, sőt az egész félévet is.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!