A Wall Street legnagyobb koponyáit foglalkoztató hedge fund iparág alaposan átvizsgálta a zöld gazdaság különböző ágazatait és úgy döntöttek, érdemes azok bukására fogadni. Ez derül ki a Bloomberg összesítéséből, amelyet a több mint 500 ilyen alap Hazeltree által összegyűjtött pozícióiból hámoztak ki. Márpedig nem sok jót ígér, ha a becslések szerint 5 billió dollárt kezelő iparágnak ez a véleménye a klímaváltozás elleni harcban fontos szerepet betöltő cégekről.
Az összesítés szerint jelenleg a többségben vannak azok a hedge fundok, amelyek shortolják (tehát az árfolyam esésére játszanak)
- az akkumulátorgyártó cégeket,
- a napenergia szektort,
- az elektromos járműveket gyártó szektort,
- és a hidrogént
az említett iparágban vételi pozíciókkal rendelkező alapokkal szemben. Fordított a helyzet viszont a fosszilis tüzelőanyagok esetében, itt a vételek túlsúlya a jellemző, legyen szó kőolajról, földgázról vagy szénről.
Mindezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban, Európában és Kínában is hatalmas, a zöld gazdaságot segítő ösztönzőcsomagokat léptettek életbe az elmúlt években.
Rosszul teljesítettek a zöld részvények
A hideg fejjel gondolkodó portfólió menedzserek azonban látják, a zöld technológiákat képviselő cégek részvényei messze elmaradtak a szélesebb piac mögött az elmúlt években. Eközben egyre világosabb, hogy számos klímavédelmi befektetés nem fog olyan gyorsan vagy olyan jövedelmezően megtérülni, mint korábban sokan remélték.
A legutóbbi, 2021-es csúcspont óta a zöld átállásban fontos cégek részvényeit követő S&P Global Clean Energy Index értékének közel 60 százalékát veszítette el, míg az S&P 500 Index és az S&P Global Oil Index több mint 50 százalékkal emelkedett.
A zöld befektetések olyan rosszul állnak, hogy egy olyan fedezeti alap, amely kifejezetten ilyen technológiákba szeretne fektetni, a genfi Anaconda Invest alapítója azt mondta: évek óta várják azt a fordulópontot, amikor érdemes lenne beszállni, de ez még nem jött el.
A zöld beruházások megtérülését nem csak a magasabb kamatlábak nehezítették az elmúlt években. Az amerikai republikánusok egy jó része is kifejezetten ellenséges az ilyen és az ESG alapú befektetésekkel szemben. Azt ugyanis sokszor a „Woke” kapitalizmus megtestesülésének tekintik- írja az összefoglaló.
Betesz a kereskedelmi háború is
Ennél azonban sokkal fontosabb politikai kockázatot jelentenek a Kínával szembeni egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozások, amelyek komolyan visszahathatnak egy csomó zöldenergia szektorra. Ezen technológiák egy jelentős részének ellátási lánca erősen függ Kínától.
Trump megválasztása esetén még rá is tehet erre egy lapáttal. Már megszellőztette terveit, hogy visszavonja az el nem költött éghajlatvédelmi támogatásokat, előnyben részesíti az alacsonyabb benzinárakat, és 60 százalékra vagy még magasabbra emeli a kínai gyártású árukra kivetett vámokat.
Ha nem sikerül meggyőzni a pénzkezelőket az éghajlati beruházások pénzügyi előnyeiről, az valószínűleg megnehezíti a zöldebb globális gazdaságra fordított kiadások felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást, a világnak 215 billió dollárt kellene fordítania a teljesen szén-dioxid-mentes energiarendszer megvalósítására
– áll a BloombergNEF legfrissebb éves New Energy Outlook jelentésében.
A Bloomberg arra a következtetésre jutott az 50 millió és 50 milliárd dollár közötti kezelt vagyon felett diszponáló hedge fundok pozíciói alapján, hogy a szélenergiában érdekelt és az elektromos hálózatokat üzemeltető cégeken kívül nincs olyan zöld átállásban érintett szektor, amelyben bíznának a profi befektetők. Persze vannak kivételek, vannak például olyan napenergiában érdekelt cégek, amelyek ellátási lánca Amerikára támaszkodik és Kínára, azonban ezek a kivételt jelentik.
A részvények áresésére számítanak e mellett az akkumulátorgyártó ágazatban és az elektromos autókat gyártó cégek esetében is.
Hosszútávon működhet az elektromos autókra történő átállás, azonban ez a folyamat sokkal lassabb lesz a korábban vártnál. E mellett túl sokan hitték el korábban a gyors átállást és ezért egy csomóan ülnek már vételi pozícióban. Innen nehéz lesz emelkedni
– mondta az egyik befektető.
Többségben vannak viszont a vételi pozíciók a fosszilis energiahordozók esetében. Úgy látják ugyanis, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás növekszik, eközben Kína és India még mindig elkötelezett az egyik legszennyezőbb energiahordozó iránt. Ráadásul ha a kereslet csökkenne is, a kínálati korlátozások magasan tartják a szén árát.
Barry Norris, az Argonaut Capital Partners LLP brit fedezeti alap alapítója és befektetési igazgatója, aki régóta szkeptikus a zöld átállással szemben, azt mondja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra továbbra is szükség van, mint megbízható energiaforrásra.
Az energetikai átállás kudarcot vall, és kudarcot fog vallani
– mondta Norris.
A szélenergia-ágazatot viszont, amelyet az elmúlt években projektleállások sújtottak, mivel a magasabb kamatlábak és az ellátási lánc zavarai felborították az üzleti szempontokat, a fedezeti alapok olyan területnek tekintik, amelybe érdemes befektetni. Jó befektetésnek tekintik az elektromos hálózatokat üzemeltető cégek részvényeit is. Ezeket persze nem a környezetvédelmi szempontok miatt, hanem azért, mert a várakozások szerint az amúgy is folyamatosan növekvő villamosenergia felhasználás globális megugorhat a mesterséges intelligencia alkalmazásának terjedésével.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!