Vége a nyárnak, ilyenkor hagyományosan felpörögnek a részvénypiacok, nagyobb a befektetői aktivitás, a forgalom is felülmúlja a július-augusztusi hónapokban látottakat. De nem csak a részvénypiac kínál izgalmakat, íme 5 befektetés, amely izgalmas lehet szeptemberben.

1. Mi lesz a Mol-részvényekkel?

A pénteki drámai fejlemények nélkül is érdemes beszélni a Mol-részvények kilátásairól, az oroszországi olajszállítással kapcsolatos hírek, majd cáfolatok után meg pláne. A Mol az erős első féléve ellenére egyáltalán nem szuperál jól a tőzsdén: az árfolyam az év elejéhez képest közel 5 százalék mínuszban van, a 2700 forint alá került részvényenkénti ár pedig meglehetősen nyomott a megtermelt, és az idénre várt profithoz képest.

Akárhogy is nézzük, olcsók a Mol-papírok, a céget a részvényár alapján 2220 milliárd forintra értékelik, ez pedig a júniussal lezárt 12 hónap gördülő eredménynek csupán a 3,4-szerese. Ez annyit tesz, hogy valaki például csak olyan mélyen áron alul lenne hajlandó megvenni egy ingatlant, ha az kicsivel több mint 3 év alatt visszahozná azt a bérbeadásból. Vagy egy másik példával élve: csak akkor vennénk meg egy kötvényt, ha annak 29 százalék lenne az éves kamata. 

Persze mindezek a részvényárfolyam és értékeltségi mutatók mind borultak volna, ha nem derül ki: egy roppant szerencsétlen kommunikáció döntötte be a Mol-papírokat pénteken egy időre több mint 5 százalékkal, hanem valóban nem jönne olaj a Barátság vezetéken Magyarországra jövő januártól. Szerencsére kiderült, félreértés volt az egész az ukrán elnök tanácsadója részéről, nincs ok a pánikra. 

Pedig lehetett volna. Pénteken az Economxnak az OTP Bank szakértői azt mondták:

ha a Barátság kőolajvezeték leállna, akkor az kedvezőtlen lenne a Mol, az ellátásbiztonság és az üzemanyagárak szempontjából is. Alternatívaként persze ott van az Adria vezeték Horvátország felől, ám itt felmerülnek aggályok a vezeték kapacitásával és a tranzitdíjjal kapcsolatban is. Egy másik probléma, hogy a finomítók továbbra is nagyrészt orosz kőolajat tudnak feldolgozni, vagyis ennek beszerzését is meg kellene oldania a társaságnak valamilyen alternatív útvonalon (például tengeri szállítással). Mindezek magasabb logisztikai és egyéb költségekkel járhatnak, ami magasabb üzemanyagárban csapódna le vagy a Mol profittermelését csökkentené attól függően, hogy ki viselné ezeket az extra költségeket. 

Ugyanakkor nem új fejlemény, hogy vezetékes úton hamarosan búcsút kell inteni az orosz nyersolajnak, ezt tudja a Mol menedzsment is, készülnek is rá, de a beruházásokkal csak 2026-ra lesznek készen. Ezért is lett volna durva, ha már 4 hónap múlva elzárulnak a csapok, akkor becslések szerint a Mol egyévnyi EBITDA-ja (a cég kamat, nyereségadók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredménye) nem 3 milliárd dollár lenne, hanem 2-2,5 milliárd. 

A Molnak a nyomott nyersolajár sem feltétlenül kedvez, a saját kitermelését (például Azerbajdzsánban) csak a 80 dollár/hordó alatti Brent árfolyamhoz igazítva tudja eladni. Nagy kérdés, hogy amit elveszít a termelésen, azt visszanyeri-e a finomításon: nem ismert, hogy mennyiért vásárolja a Mol az orosz olajat, illetve mekkora marzzsal üzemelteti a magyarországi és a pozsonyi finomítókat.

Mindenesetre az sem könnyíti meg a dolgukat, hogy egész Európában mélyponton van a kereslet a dízel típusú üzemanyagokra, főleg ott, ahol minimálisra esett vissza a gazdasági növekedés. 

A Mol papírok értéke május végén kezdett esni, a pénteki pánikeladások alatt pedig egy évnyi mélypontra került az árfolyam, a napi minimum 2558 forint volt, a záróár pedig 2694 forint.

Összességében az orosz beszállítással kapcsolatos kockázatok miatt kevésbé valószínű, hogy hirtelen feltámadna az árfolyam, de a rég látott ultra nyomott értékeltség miatt lehetnek, akik jó vételi lehetőségként tekintenek az olajrészvényre.

2. Magyar állampapírok

Nincsenek könnyű helyzetben, akik az állampapír piacon keresnek most helyet a pénzüknek. Az új sorozatok közül többnek is csökkentette a kamatát a kibocsátó, áldozatul esett a Magyar Állampapír Plusz, a Fix Magyar Állampapír, a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegyek és a Bónusz Magyar Állampapírok is, igaz utóbbi kamata egyébként is változik minden 90 nap után. 

Egyedül a Prémium Magyar Állampapír kamata stabil, jelenleg az évi 7,9 százalék, a piacon elérhető, 2032-ben lejáró inflációkövető sorozat jövő áprilisban fizet kamatot, utána vált a 2024-es inflációra (Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtöki prognózisa 3,7 százalék) a kamatozás, megfejelve 0,25 százalékpont prémiummal.

Az intézmények által is megvehető piaci állampapírok hozamában viszont nem várható csökkenés, azt most nem igazán teszik lehetővé az inflációs folyamatok, a költségvetés és jegybank kamatvágási mozgástere.

3. Kötvényalapok

Az amerikai jegybank kommunikációja alapján szeptember 18-án hosszú idő után végre kamatot csökkent a Federal Reserve, ami számos befektetési eszköz értékeltségére hatással lesz. Elsősorban a dollárkötvényekre, amelyek hozama a másodpiacon csökkenni fog, illetve már csökkent is, mióta a kamatvágást biztosra lehetett venni.

Most a 10 éves amerikai állampapír hozama 3,9 százalék, de nagyobb kockázatvállalás mellett egy csomó kötvényalap, vagy kötvény ETF lehet érdekes, hiszen ha folytatódnak az amerikai kamatvágások (idén összesen 100 bázispont a várakozás), akkor a már megvett kötvényeken árfolyamnyereség is keletkezik. Aki pedig a magas hozamot kínáló vállalati kötvényekben lát fantáziát, már idén sem járt rosszul, például amerikai cégek hitelpapírjait tartó high yield ETF-be fektetve, az év elejétől könnyen el lehetett érni 6 százalék feletti nyereséget dollárban.

4. Alteo részvény    

Nálunk még tart a második negyedév jelentési szezonja, hétfőn az Alteo publikálja számait. A részvényeseknek nem lehet okuk a panaszra, idén 61 százalékot nőtt a befektetésük értéke, az elmúlt 3 hónapban pedig 20 százalékot.

Az energetikai szolgáltató- kereskedővállalat ráadásul a sztorikat is szállítja, egy hete akkora napelemparkot helyeztek üzembe Nógrádban, amivel a duplájára növelték a naperőművi kapacitásukat. 

5. BUX index

A BUX index az éveleji 60 000 pont környékéről augusztus elején 74 ezer pont fölé is felkapaszkodott, pénteken 72 865 ponton zárt. De ettől mégsem tekinthetők drágábbnak az  indexben legnagyobb súllyal szereplő OTP, Mol, Richter és Magyar Telekom papírok.

Az árfolyamok alapján a cégek piaci értéke nagyjából végig az ötszöröse, hatszorosa volt a megtermelt profitnak, ezért jelenthető ki, hogy nem túlárazottak a magyar részvények, hiába jártak történelmi csúcson 74 ezer pont felett.

Sőt, utoljára 2008-ban mérték ilyen olcsón a profithoz, illetve a profit-várakozásokhoz képest a magyar blue chip részvényeket. Hosszú távon az volt jellemző, hogy az egy részvényre jutó nyereség tízszeresén mozgott az árfolyam.

A BUX index is lekereskedhető egyetlen kattintással, például az OTP Alapkezelő által létrehozott BUX ETF-el, amely idén 19,67 százalékot emelkedett, néhány tized százalék eltéréssel lekövetve magát a Budapesti Értéktőzsde fő indexet. 

BUX index mozgása az elmúlt egy évben (pont).

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!