Az év első felében nem lehetett panasz a hazai inflációs folyamatokra, a hathavi átlagos fogyasztóiár-növekedés 3,75 százalék volt. Ha az év második fele is hasonló árváltozásokat hoz, és a teljes évi átlag infláció is 3,7-3,8 százalék körül alakul, akkor
jövőre teljesen átrendezhetik állampapír portfólióikat a lakossági befektetők.
Arról van szó, hogy az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint június végén a magánbefektetőknél 11 541 milliárd forintnyi lakossági állampapír pihent, ezen belül pedig továbbra is jelentős az inflációkövető, Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) súlya.
Számszerűsítve 7 138 milliárd forintot tartottak a múlt hónap végén PMÁP-ban, vagyis közel 62 százalékos volt a részarány a lakossági kötvényeken belül.
Alacsony kamatozásra vált a korábbi kedvenc
A jelenlegi inflációs trendek miatt azonban rengetegen dönthetnek majd úgy, hogy kiszállnak a PMÁP-befektetéseikből. Ha ugyanis 4 százalék alatt alakul a 2024-es átlaginfláció, nem sok érv marad a PMÁP mellett, még a kamatprémiummal együtt sem.
A jelenleg kapható egyetlen PMÁP-sorozat (2032/J) kamatfordulója jövő áprilisban lesz, onnantól egy évig a 2024-es évi átlaginfláció plusz fél százalékpont prémium lesz a kamata. Ha beigazolódnak a prognózisok és az infláció valóban nem száll el a második félévben, akkor a 2032/J kötvények csak 4,2 százalékkal kamatoznak majd 2025 április és 2026 április között.
Valamivel jobban járnak, akik a korábban kibocsátott (jelenleg nem vásárolható) PMÁP-okat tartják, egyes sorozatoknak magasabb, akár 1,5 százalékpontos a kamatprémiuma, de ezek a papírok is csak 5,2 százalékkal kamatozhatnak jövőre.
Ami aligha lesz vonzó, könnyű ennél magasabb kamatozású állampapírt találni, így tényleg borítékolható, hogy nem marad a jelenlegi szinten a PMÁP-állomány.
Mikor érdemes eladni a PMÁP-okat?
Nagy kérdés az időzítés, vagyis, hogy egyáltalán létezik-e jó időpont a kiszállóra. A PMÁP-okból bármikor ki lehet ugrani, működik az árjegyzés a kincstárnál, a lejárat előtti eladás költsége a névérték 1 százaléka. Kamatveszteség nincs, a kincstár naponta jóváírja az elszámolt kamatokat.
A legjobb tanács valószínűleg az, hogy minden egyes sorozatnál (közel 20-féle van még a lakossági befektetőknél, jövőre 3 fut ki) érdemes kivárni az adott évi kamatperiódus végét és utána dönteni az eladásról.
Így ki lehet maxolni a most még magas – 17,9-19,2 százalékos – éves kamatokat.
Mit lehet venni az inflációkövető PMÁP helyett?
Aki most keres PMÁP helyett alternatívát, az állampapírpiacon ezek közül szemezgethet:
- hagyományos/intézményi állampapírok: 10 évre jelenleg évi 6,4 százalékos hozam rögzíthető, ezt a kötvényt ma megvásárolva a hozam a lejáratig már nem változik, így azt nem befolyásolja az infláció alakulása - akkor jó választás, ha a következő 10 évben 6,4 százalék alatt marad a fogyasztói árváltozás
- fix magyar állampapír: itt 3 év a futamidő, az évesített hozam 7,17 százalék, de nem zárható ki, hogy a jövőbeni sorozatok névleges kamata alacsonyabb lesz a jelenlegi 7 százaléknál
- magyar állampapír plusz: 5 éves futamidő, hibrid megoldás, magán hordozza a kötvények és a bankbetétek jellemzőit is. Az átlagos éves hozama 6,73 százalék. Egymillió forintot befektetve (a kamatok tőkésítése miatt) 5 év múlva a megtakarító 386 ezer forinttal gazdagodik. Itt is változhatnak a kamatkondíciók a későbbi sorozatoknál.
Volt már nagy átrendezési hullám
Egy nagyobb PMÁP eladási hullám nem számítana rendkívüli eseménynek, a lakossági befektetők a múltban is cselekedtek hasonlóan, amikor az emelkedő infláció láttán tömegesen adták el a (régi) Magyar Állampapír Plusz papírjaikat és vettek helyette épp Prémium Magyar Állampapírt.
A Magyar Állampapír Pluszt egyébként épp azért újította meg júniustól az Államadósság Kezelő Központ, mert a PMÁP népszerűsége csökkent az infláció visszaesésével és szükség volt vonzó alternatívára, máskülönben volt rá esély, hogy a lakossági állampapírkereslet visszaesik, a tőke pedig máshol (ingatlanpiac, tőzsde, befektetési alapok) keres helyet magának.
Nyaralnak a befektetők
Visszafogott volt a kereslet a múlt héten, a szokottnál kevesebb lakossági állampapírt vettek a magyarok. 18 milliárdnyi fogyott a Fix Magyar Állampapírból, 10,3 milliárdnyi a Bónusz Magyar Állampapírból, a MÁP Pluszból pedig közel 9 milliárdos volt az értékesítés. Összesen 45,5 milliárd forintot hagytak az államkincstárban a befektetők.Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!