Még mindig drámai mennyiségű pénzt tartanak a magyarok nulla kamatozást nyújtó látra szóló bankszámlákon – közölte a Napi.hu-val a BiztosDöntés.hu. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint 2021-ben 10 000 milliárd forint alatt tetőzött az a – 2013-ban körülbelül 1 500 milliárd forintról rajtolt – folyamat, mely szerint az emberek lekötés nélkül, látra szóló számlákon tartják a pénzeiket. Erről az értékről máig aztán épphogy csak csökkent az állomány – mintegy 500 milliárd forinttal – a 2021-ben megindult infláció hatására, de érdemi elmozdulás nem történt.

Rosszul bánunk a megtakarításainkkal

A készpénzzel sem állunk jobban. A háztartásoknál az infláció emelkedésének kezdetétől, azaz a 2021-es év második félévétől kezdve, 5 723 milliárd forintról 2022. tavaszára 6 320 milliárd forintra nőtt a készpénzállomány, ahonnan aztán máig tartó stagnálásba kezdett az MNB adatsora szerint.

Vagyis, az emelkedett infláció sem tudta kimozdítani a nem kamatozó pénzeket ezekből az állományokból. Ennek hatását viszont egyre jobban érzik a háztartások, úgyhogy szükség lenne arra, hogy valamilyen formában megőrizzék a megtakarításaik értékét.

Ha valaki nem ért a pénzügyekhez, de ellensúlyozni szeretné a pénze értékvesztését, akkor legalább egy jó kamatozású bankbetétbe tegye be a pénzét!

– tanácsolja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Szerinte ez egyébként egy egyszerű művelet, elvégezhető az amúgy is rendszeresen használt internetbankkal vagy banki mobilalkalmazással, de akinek ez bonyolult, az kérheti a bankfióki tanácsadók segítségét is.

Betétkamatok két számjegyben

Noha a bankok csak későn reagáltak az egyre emelkedő jegybanki alapkamatra, és nem is mindegyik bank reagált rá, azért akadnak olyan úttörő bankok, amelyek két számjegyű betéti kamatokat kínálnak:

  • A MagNet Bank nemrég jött ki a 3 hónapra új pénzre évi 11 százalékos betétkamatot kínáló Aktív Plusz Betét nevű konstrukciójával, ahol a magas kamatnak számlahasználati feltételei is vannak. Aktivált MagNet Mobilbank szolgáltatás mellett az első 3 hónapban havonta legalább 30 000 forint összértékben kell vásárolnia a betéttulajdonosnak a számlához kapcsolt bankkártyával. A kamatot a 3 hónapos időszak végén megkapja az ügyfél és kamatveszteség nélkül kiveheti a pénzét, ha nem szeretné folytatni a 3 éves betétlekötést alacsonyabb kamattal. Ebben a konstrukcióban legalább 1 millió forintot lehet lekötni. Lekötött forrásaikkal a betétesek a bank hitelfelvevőinek hitelterheit is csökkenthetik, ugyanis a bank közösségi hiteldíj kedvezményt nyújt az általa választott hitelfelvevőnek.
  • A Gránit Bank is kínál két számjegyű kamatot. A már 50 000 forinttól elérhető 12 hónapos GRÁNIT KamatMax Plusz betétben a magas kamat feltétele az aktivált betéti bankkártya a futamidő teljes ideje alatt. A kamat az aktuális MNB jegybanki alapkamat 2,75 százalékkal csökkentett értéke, jelenleg évi 10,25 százalék. Idő előtti felmondásra évi 0,1 százalékos kamatot fizet a hitelintézet.
  • A Magyar Cetelem Bank is kínál két számjegyű betétkamatot. Cetelem Takarékszámlája 1 éves lekötésre évi 10,50 százalékos, 2 éves lekötésre évi 12 százalékos betétkamatot kínál. Idő előtti felbontásra nem jár kamat, viszont 90 napon túl a bank saját hatáskörben dönthet úgy, hogy úgy dönteni, hogy az előre meghatározott kamat 30 százalékát időarányosan kifizeti. A betétben legalább 100 000 forintot lehet elhelyezni.
  • Végül az Oberbank Lakossági Lekötött Betét konstrukcióját érdemes megemlíteni a két számjegyű betétkamatok világában, mely 9 hónapra évi 10,45 százalékos, míg 12 hónapra évi 10,75 százalékos betétkamatot kínál. Ebben a betétben legalább 8 millió forintot lehet elhelyezni és a lejárat előtti felbontás esetén az esedékes kamat felét fizetik ki.

Állampapírok infláció feletti hozammal

Az állampapírok is kiváló befektetésnek számítanak, hiszen az állam garantálja a visszafizetést, a betételhelyezés, befektetés és a visszautalás a bankszámlára pedig pénzügyi tranzakciós illetéktől mentes a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlán. A kamatot nem terheli a 15 százalékos, kamatadó néven ismert személyi jövedelemadó sem, mely a banki kamatokra viszont kihat.

A lakossági befektetők érdeklődését alapvetően két állampapír keltheti fel jelenleg. Mindkét állampapírba már 1 forinttól be lehet fektetni:

  • A Prémium Magyar Állampapír 4 évre évi 15,25 százalékos, 7 évre pedig évi 16 százalékos kamatot kínál jelenleg. Ez a kamat az előző évi, 14,5 százalékos átlagos fogyasztói infláció felett fizet kamatot, hiszen ezekben már a 0,75, illetve 1,5 százalékos kamatprémium is benne van. Egy évig most biztosan ez lesz az állampapír kamata, legközelebb 2024 január közepe utáni kamatfizetést követően változik a kamat, a 2023-as átlagos évi inflációnak megfelelő kamatával és a kamatprémiummal.
  • A másik papír a Bónusz Magyar Állampapír, mely ugyan jelenleg kisebb hozamot kínál, mint a Prémium Magyar Állampapír, ez a hozam viszont a pénzpiaci hozamszintek alapján 3 havonta változtatja a kamatszintet. A kamat egész pontosan a kamatmérték meghatározásának időpontját megelőző négy eredményes, 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukción kialakult átlaghozamok, adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga alapján kerül meghatározásra, ami jelenleg az 1 százalékos kamatprémiummal évi 14,6 százalék kamatot eredményez.

Mindkét állampapír 1 százalékos veszteséggel váltható vissza idő előtt, de a kamatfizetési időszakokban veszteség nélkül is. A kamatot időarányosan kifizetik az idő előtti felbontás során is, így nincs igazából kockázata az állampapírokba történő befektetésnek.

Jó választás lehet a befektetési alap

Aki betekintene a garantált visszafizetésű bankbetétnél vagy állampapírnál kockázatosabb befektetések világába is, annak jó befektetésnek bizonyulhat a befektetési alap. Ezek jellemzően kötvényekben, részvényekben és ingatlanokban, továbbá az ezeket is tartalmazó vegyes alapokban tárolják a legtöbb befektetést.

Fontos tudni, hogy a múltbeli hozamok és az alapkezelő múltbeli teljesítménye sajnos nem jelent semmiféle garanciát a jövőre nézve, ezért érdemes inkább többféle befektetésben elhelyezni a pénzt.

A befektetési alapok rangsora sem a legjobb iránytű, hiszen ezek – kiváltképp a kötvény, részvény és ingatlan befektetésekben – ciklikusan hullámoznak, így sokszor egy ma jónak látszó befektetés lehet gyenge a közeljövőben.

Végül befektetés költsége is fontos választási szempont lehet, mivel hatással van a hozamra. A jegybank honlapjáról letölthető táblázatból a teljes költséghányad mutatót (TER) megvizsgálva látható, hogy az alacsony átlagos költséghányadú alapok közé jellemzően a likviditási, a pénzpiaci, a rövid, a hosszú és a szabad kötvényalapok tartoznak.

A tőkevédett alapok esetében is alacsony ez a mutató, hiszen ezeknek a befektetéseknek a zöme kockázatmentes befektetésekben van.

Ezzel szemben a magasabb kockázati osztályba tartozó részvényalapok, az abszolút hozamú alapok és az ingatlanalapok TER mutatója már magasabb, ami a befektetéshez szükséges többletszakértelmet indokolja.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!