Ezek voltak az első félév nyerő befektetései

Jó első félévet zártak az idén a befektetési alapok. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint a konstrukciók nagyobbik hányada pluszban állt június végén, és nagyon sok az olyan alap, amelynél két számjegyű az első hat havi hozam. 

Elsősorban a részvényalapok remekeltek. A nem egészen 200 részvényalap-sorozat közül 90 ért el két számjegyű hozamot fél év alatt, és mindössze 12 olyan konstrukció akadt, amelyik mínuszban zárta az első hat hónapot. Ezek többsége az isztambuli tőzsdén befektető alap volt, amelyek között akadt olyan is, amelyik 20 százalék fölötti mínuszban járt június végén. Emellett az idén a zöld alapok sem remekeltek, az elmúlt évek sztárbefektetésének számító OTP-s Klímaváltozás alap, amely 2016 óta ötször is elnyerte a legjobb globális részvényalap díjat a Privátbankár Klasszis szavazásán, az idén az első hat hónap végén 5,77 százalékos mínuszban volt. 

Az esg-nek azért van jövője

A zöld alapot jelentős kockázatúnak sorolja be az alapkezelő, és hosszútávú befektetőknek ajánlja. Akinek öt éve van ilyen alapja, az az idei veszteség ellenére még mindig éves szinten 20 százalékos hozamot érhetett el, aki pedig egy éve vásárolt Klímaváltozás alapot, most 43,6 százalékos pluszban van még mindig.

A zöldgazdaság és az esg (environmental, social, government - környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható) tematikájú befektetések iránti igény ráadásul egyre fokozódik. Egyre több pénzügyi cég dönt úgy, hogy a befektetéseit, hiteleit, biztosításait is ilyen szempontok mellett alakítja majd a jövőben. A legutóbb a Generali jelentette be, hogy nem csak finanszírozási, befektetési, de biztosítási portfóliójából is száműzi majd például a szénerőműveket, de emellett számos más klímavédelemmel kapcsolatos lépést is tervez. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is zöldhitelekre cseréli le a korábbi Növekedési Hitelprogramot, vagyis a környezettudatos projektek, vállalatok és magánemberek a jövőben olcsóbban férhetnek majd hozzá forrásokhoz. Ez cégek esetében javíthatja az eredményességet, növelheti a részvényárfolyamot, s ezen keresztül a zöld befektetési alapok értékét is. 

Közép-Európa az élre tör

A részvényalapok többsége viszont szép eredménnyel zárta az első hat hónapot. Kiemelkedően jó időszakon vannak túl az orosz részvényalapok jellemzően 20 százalékosnál is magasabb hozammal. A közép-európai részvénypiacon befektető konstrukciók többsége szintén remek féléven van túl. Az ilyen részvényalapok 15-20 százalék közötti hozamot értek el, jól teljesített az Accorde román és az Aegon lengyel tőzsdén befektető alapja is.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX több mint 12 százalékot emelkedett az első félévben, ennek megfelelően teljesítettek a magyar részvényalapok is. Közülük kiemelkedett az Erste Stock Hungary, amely csaknem 16 százalékot emelkedett, a többi, jellemzően indexkövető magyar részvényalap többnyire 13-14 százalékot emelkedett. 

A fejlett piaci részvényalapok eddig is jól hoztak, és az idén is kiváló befektetésnek bizonyultak, a többségük két számjegyű hozamot ért el. A normalizálódó világban, úgy tűnik, a korábbi slágerbefektetések kissé leértékelődtek. Nem csupán a klímaváltozással kapcsolatos befektetések teljesítettek rosszabbul, de a technológiai szektorba, innovatív cégekbe, új trendekbe fektető részvényalapok is valamivel gyengébben szerepeltek, de jellemző volt rájuk 5-10 százalékos hozam. 

A részvényalapok mellett az árupiaci alapoknak állt a zászló az idén. A kőolaj árának emelkedésén a nyersanyag alapok is nyertek, 20 százalék fölötti hozamot is tudtak nyújtani a befektetőiknek. Az árupiacon azonban az idén csak a fekete arany fénylett, a nemesfémbe fektető konstrukciók árfolyama az aranyéval együtt esett. 

A Supra megint betlizett

Az abszolút hozamú alapok vegyesen vészelték át az idei év eddigi részét. Az OTP Supra a járvány kirobbanása óta elszenvedett veszteséggel továbbra sem tudott megbirkózni, az idén is tovább esett az árfolyama, és az egyik legrosszabb lett a kategóriájában 12,65 százalékos negatív hozamával. Ennek ellenére még mindig ez a legnagyobb hazai abszolút hozamú alap, 170 milliárd forint körüli vagyont kezel a lakossági és intézményi forint sorozataiban. 

A többi nagy abszolút hozamú alap közül a Hold Rubicon és a Hold Columbus teljesítettek a legjobban, de a kisebb méretű konstrukciók közül az MKB privátbanki alapjai között voltak 10 százalék fölötti hozamot elért konstrukciók is, az abszolút hozamú alapok döntő része viszont közepes mértékben, csak 3-7 százalék között emelkedett, és a több mint 20 százaléka mínuszban zárt. 

Az ilyen konstrukciók elvileg azt vállalják, hogy a kockázatmentesen elérhetőnél magasabb hozamot biztosítanak a befektetőiknek, amihez viszonylag szabadon kezelik az eszközeiket, és akár a piacok esésére is fogadhatnak. Az idei első félévben persze a részvénypiacok és az árupiac esetében ez többnyire nem volt nyerő ötlet. 

A vegyes alapoknál bejött a papírforma

A privátbanki ügyfelekkel szemben a lakosságiak nem az abszolút hozamú, hanem a vegyes alapokat vásárolták az elmúlt években a nagyobb hozam reményében. Az idei első félévben ezeknél a papírforma érvényesült, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb kockázatot és ezáltal részvénykitettséget vállaltak az alapok, annál magasabb hozamot értek el. 

Az úgynevezett óvatos vegyes alapok, amelyeknél a legkisebb a részvényarány, 4 százalék alatti hozammal zárták a félévet, vagyis jobban teljesítők még éppen képesek voltak arra, hogy megverjék az inflációt, a rosszabbul teljesítők pedig mínuszban zártak. A kiegyensúlyozott és a dinamikus vegyes alapok között a 10 százalék fölötti hozam is előfordult, negatív teljesítmény pedig csak elvétve akadt. 

A lakosság másik nagy kedvence az ingatlanalap volt az elmúlt években. A gigantikus méretű, kifejezetten kisbefektetőknek eladott konstrukciók azonban az idén csak mérsékelt teljesítményt értek el. Az Erste Ingatlan 1,32, az OTP Ingatlan 1,44, az MPT Ingatlanalap A sorozata 1,64 százalékot emelkedett hat hónap alatt, ez sem az állampapírokkal, sem az inflációhoz mérten nem versenyképes.

A vegyes alapok és az ingatlanalapok szerényebb teljesítménye mögött valószínűleg a kötvénypiac áll. Az állampapír-piaci hozamok emelkedtek, emiatt a kötvények árfolyama esett, ez a hazai kötvényalapok árfolyamán is látszik. Az első félévben a hosszú kötvényalapok árfolyama 2-3,5, a rövid kötvényeké 0-1,5 százalékot csökkent, és az árfolyamcsökkenés várhatóan addig nem is fog megállni, amíg a hozamok nem kezdenek csökkenni.