Vannak olyan magyarok, akik megduplázták év eleje óta a befektetett pénzüket

A történelem során először ugrott 5000 milliárd forint fölé a háztartások befektetési alapokban lévő vagyona. Augusztusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint pontosan 5136,8 milliárd forintnyi befektetést tartott a lakosság magyarországi befektetési jegyekben, ami több mint 400 milliárdos növekedés az év eleje óta. Az állomány azonban nem a hozamok miatt nőtt nagyra - nyolc hónap alatt mindössze 3 milliárd forintot kerestek a kisbefektetők a befektetési jegyeken -, hanem a több mint 414 milliárd forintos tőkebeáramlásnak köszönhetően. Mások is vásároltak persze befektetési jegyeket, de az idei tőkebeáramlás fele a kisbefektetőktől jött. 

Különösen a nyári hónapokban indultak meg nagyobb összegek az alapokba, júniusban, júliusban és augusztusban is bőven 100 milliárd forint fölött volt az a friss pénzt, amit a háztartások befektetési alapokban helyeztek el. Az alapok vélhetően az állampapíroktól szipkázták el a friss forrásokat, a befektetők úgy érezhették, az egyre magasabb inflációs környezetben az akkori lakossági állampapír-választék már nem volt elég versenyképes, ezért annál jobb, magasabb megtérüléssel kecsegtető befektetést kerestek. 

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) is egyre fokozódó tőkebeáramlást mért az idén, a szeptember - ami az MNB statisztikáiban még nem szerepel - különösen erős volt, 225,5 milliárd forinttal gyarapodott az alapok vagyona a friss pénzeknek köszönhetően. Ami érdekesség, hogy a tőkebeáramlás nyertesei a pénzpiaci és a kötvényalapok - azon belül is a rövid kötvényalapok - voltak, vagyis a kisbefektetők döntő része a lakossági állampapírról az intézményi állampapírba fektető alapokra válthatott. 

Dupla vagy semmi: ezt hozta a háború

A népszerű kötvényalapok és pénzpiaci alapok hozama viszont az év eleje óta legfeljebb 5 százalék körül alakult, nem ezeken keresték a kisbefektetők a legtöbb pénzt. Az idén ezek igazából nem voltak alkalmasak arra, hogy a szeptemberben már 20 százalék fölött járó inflációval felvegyék a versenyt. Voltak azonban olyan konstrukciók, amelyeknek ez sikerült. 

Bizonyos részvényalapok például a háborúban is kiválóan teljesítettek, közülük is kiemelkednek a török piacon befektető konstrukciók, amelyek az év eleje óta akár 90 százalékot is emelkedtek. Az Aegonnak és az OTP-nek vannak török részvényalapjai, ezek az idei év nyertesei. Ez nem meglepő, hiszen az isztambuli tőzsde napról napra új csúcsra ér, az idén már több mint 110 százalékot emelkedett. Emellett a Generali egyik latin-amerikai alapja (36 százalékos hozam) és az MKB Alapkezelő BF Money fejlett piaci alapjai is bőven 20 százalék fölött hoztak január óta. 

A legnagyobb bukás - még azt sem lehet tudni mekkora - az orosz részvényalapokon keletkezett. Ezek forgalmazása egyelőre fel van függesztve, maguk az alapok sem tudnak kereskedni a bennük lévő orosz részvényekkel. Az árfolyamukat nagyjából 85-90 százalékkal értékelték le az év eleje óta az alapkezelők és a letétkezelők. 

A részvényalapokhoz hasonlóak kockázatos árupiaci alapokkal viszont szépen lehetett keresni 2022-ben. A Raiffeisen, a CIB és a Budapest (MKB Alapkezelő most már) nyersanyag alapjai 40 százalék fölött emelkedtek, de bármelyik nyersanyag- vagy hagyományos energiahordozókba fektető konstrukció megverte az inflációt. 

Elmaradt az abszolút hozam

A privátbanki ügyfelek kedvenc alapjai az abszolút hozamú konstrukciók, amelyek azt ígérik, akár esnek, akár emelkednek a piacok, megpróbálnak a kockázatmentesen elérhetőnél magasabb hozamot produkálni. Az idén ezt az ígéretet nagyon kevés portfóliómenedzser teljesítette. Voltak kiemelkedően szépen emelkedő alapok, a Marketprog Alapkezelő több alapja is két számjegyű hozamot ért el. A legjobban a magyar állampapírok hozamának emelkedésére fogadó Reverse Max alap érte el, több mint 50 százalékot emelkedett az év eleje óta. A magyar állampapírok ellen fogadó alap négy és fél éve indult, jó időben, amikor a hozamok éppen alacsonyak voltak, azóta éves szinten több mint 16 százalékot hozott a befektetőinek. 

A nagyobb alapkezelők közül az OTP EMDA alapja az idei év nyertese az abszolút hozam kategóriában. A lakossági sorozata 15 százalék fölötti pluszban áll. Az alap célja, hogy elsősorban feltörekvő piaci kötvényekbe, részvényekbe és devizákba, valamint ezek származtatott termékeibe befektetve legalább 3 éves időtávon a kockázatmentes hozamot jelentősen meghaladó megtérülést érjen el. Szeptember végén a befektetőket tájékoztató dokumentum szerint például a forint erősödésére fogadott nagy tételben az alap, mivel úgy gondolták, a magyar fizetőeszköz gyengülése meg fog állni. Szintén két számjegyű hozamot ért el az év eleje óta az Accorde abszolút hozamú kötvényalapja és az Accorde Abacus, valamint az Equilor Hydra. 

Az abszolút hozamú alapok kétharmada viszont mínuszban van az idén. A legnagyobb betli az Aegon most már VIG MoneyMaxx néven futó alapjához köthető, 30 százalékot esett az árfolyama január óta. Úgy tűnik viszont, hogy a korábban folyamatosan eső OTP Suprán a portfóliómenedzserek lecserélése segített, a még mindig legnagyobb vagyont kezelő abszolút hozamú alap ugyanis szerény pozitív hozamot ért el eddig 2022-ben. 

Az ingatlanalap stabilan verte a MÁP+-t

A kisebb pénzű lakosság kedvenc befektetései között volt éveken át az ingatlanalap. Ezeknek a konstrukcióknak 2019 júniusában a Magyar Állampapír Plusz (máp+) vitt be egy mélyütést, amelyet a szabályozás változása csak tovább fokozott. Az új befektetési jegyek visszaváltási idejét ugyanis a korábbi egy napról minimum 180 napra változtatta a szabályozó. Ennek ellenére is ezek az alapok maradtak a legnagyobbak, az Erste nyíltvégű ingatlanalapjában a normál és a 180 napos visszaváltású sorozatokat is beleértve több mint 580 milliárd forint van, az OTP Ingatlanalapban 400 milliárd forintot kezelnek, a Magyar Posta Takarék ingatlanalap 240 milliárdos.

Az idén pedig úgy tűnik, azok a kisbefektetők járhattak jobban, akik nem hallgattak annak idején a szirénhangokra, hogy vigyék át a pénzüket a szuperállampapírba, ezek az alapok ugyanis megverték az máp+-t. Az Erste alapja 7,26 százalékot emelkedett január óta, az MPT pedig 6,76 százalékos pluszban áll. Egyedül az OTP-s alapot szorongathatta meg az állampapír, ez az ingatlanalap ugyanis csupán 4,26 százalékot emelkedett január óta. A Raiffeisen ingatlanalapja és az Európa is elég jól teljesítettek az idén, előbbiből az A sorozat 7,8, utóbbi 5 százalék fölötti pluszban áll. 

Sajnos a lakosság másik kedvence, a vegyes alap már nem volt ennyire megbízható befektetés az idén, az ilyen alapok döntő része mínuszban áll az állampapírpiac és a tőzsdék esése miatt. Mínuszban vannak egyelőre a tőkevédett alapok is többnyire, ezekre viszont vélhetően megnő majd az igény a közeljövőben, a lakosság szereti ugyanis a megbízható befektetéseket, a jelenlegi magasabb hozamkörnyezetben pedig az alapkezelők is tudnak indítani ilyen alapokat.