A Fed tavalyi megnyilatkozásai alapján 2019-re két kamatemelést lehetett valószínűsíteni, de a január 30-i - az irányadó dollárkamatot helyben hagyó - döntés indoklásából már azt lehetett kiolvasni, hogy az idei évben mégsem léphet az amerikai jegybankként funkcionáló szervezet erre a pályára. "A további kamatmódosításokat tekintve "türelmesek" lesznek a döntéshozók, figyelembe veszik a globális gazdasági és pénzügyi fejleményeket" - indokoltak akkor.

Ráadásul egyre több elemző hívja fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által tavaly indított kereskedelmi háború következménye a világgazdaság növekedésének lassulása lehet. Sőt, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász már azt nyilatkozta, hogy a vámháború okozta rombolás a fogyasztói és az üzleti hangulatban nem csupán a növekedési ütem csökkenéséhez, hanem recesszióhoz vezet. A gondokat szaporítja, hogy az elnök adóreformja sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, plusz a techszektor vezető cégeinek részvényárfolyam-emelkedése is lufinak tűnik. Ezek együttese lökheti a világot recesszióba Krugman álláspontja szerint még 2019-ben.

Kapcsolódó

Ha válság, akkor arany

A válság vagy a visszaesés közeli gazdasági helyzetek hagyományosan táplálják a befektetők biztonságkereső magatartását, az aranyvásárlás pedig ilyen helyzetekben kézenfekvő és népszerű lépés.

A Wall Street-i Bernstein elemzőcég viszont két másik tünet alapján is az arany vásárlását javasolja: a CNBC szemléje szerint a cég úgy látja, a II. világháború óta nem látott nagyságú világszinten a kormányok adósságállománya, miközben a jegybankok egyre több aranyat vásárolnak. Ebben jeleskedik a fenyegetett gazdasági helyzetben lévő Oroszország, melynek jegybankja erős felhalmozásba kezdett, így a moszkvai aranytartalék már meghaladja a kínait is. (De itthon is ezt történt, a Matolcsy György vezette jegybank is aranyvásárlással növelte készleteit 2018 végén.)

A CNBC által feldolgozott kutatás szerint a Bernsteinnél négy korábbi drasztikus tőzsdei visszaesést vizsgáltak meg: az 1972-1974 között, az 1987-ben, a 2000-2002-ban bekövetkezett, valamint a 2007-2009 közötti zuhanást. Ezek elemzésekor azt látták, hogy az arany, valamint a nemesfémmel foglalkozó bányászati cégek és - az olyan eszközök, melyekben kezelték előbbit vagy utóbbi is - jobb jövedelmet hoztak, mint más befektetési eszközök.

Egyelőre a piac mást jelez vissza

Az elemzésben megemlítik, hogy a fém a geopolitikai bizonytalanságok közepette is jól teljesített, szemben más alacsony kockázatú termékekkel, mint az állampapírok.

Itt kanyarodhatunk vissza a Fed lassabban szigorodó monetáris politikájához: ha ugyanis a dollárkötvények hozamai nem emelkednek, akkor az arany felé mozdulhatnak a biztonságra játszó befektetők. A CNBC cikkében úgy fogalmaznak, hogy a jelenlegi helyzet afelé tart, hogy sem a részvénypiacokon, sem az állampapírok piacán nem várható jelentős profit.

Viszont a piacokról egyelőre teljesen más visszajelzések jönnek: a WSJ cikkében azt elemzi, hogy hétfőn az arany áprilisi határidős szerződéseinek árfolyama 0,5 százalékot esett, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi hétből hat aukción tartott lefelé a kereskedés.

Ennek oka épp az, hogy a befektetőket leginkább aggasztó kereskedelmi háború lezárása végett komoly tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és Kína között. A pozitív fejleményekről, közeli megállapodásról szóló kétoldali kommunikáció az elmúlt héten erősítette a dollárt, amely a 10 éves amerikai hosszú hozamoknál is meglátszik: a hozam átlépte a 2,660 százalékos szintet, míg pénteken még csak 2,632 százalékon volt.

Ez egyelőre gyengítette az arany kereskedését: pénteken a szerződéseket 1311,9 dollár/unciás áron kötötték. Viszont az YTD-alapon vett technikai ábrát nézve az arany jó befektetésnek látszik, például a tavaly februárban vásárlók jól jártak: az akkor 1284 dolláros árfolyam 1,77 százalékkal emelkedett. Ez ugyan még elmarad a hosszú hozamoktól, de egy elhúzódó kereskedelmi tárgyalás Kína és az USA között könnyen megfordíthatja a helyzetet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!