Érdemes időben felismerni a tőkepiacban rejlő lehetőségeket

Újabb 50 céggel bővült a BÉT50, a versenyképes hazai vállalatok sikertörténetét bemutató kiadvány. Miről szól ez a program, és hogyan találták meg a közösséghez idén csatlakozó ötven vállalatot?

Vaszari Péter: A Budapesti Értéktőzsde kilencedik alkalommal mutatja be az ország leginspirálóbb vállalatait. Azokat a középméretű, magyar tulajdonú cégeket, akiknek évtizedes múltjuk van, exportképesek, stabilan növekednek mind az árbevételt, az EBITDA-t és a foglalkoztatást nézve, Magyarországról terjeszkednek és a működésük transzparens.

Egyszóval tőzsdeérettek. A mi feladatunk - már 7. alkalommal - az volt, hogy „felkutassuk” ezt az 50 céget. A hazai vállalatok erejét és a gazdaság potenciálját bizonyítja, hogy idén sem volt nehéz dolgunk, májusra összeállt a teljes lista. A vártnál tehát könnyebb volt megtalálni az ötveneket. Sok a sikeres hazai középvállalat Magyarországon, amit az is bizonyít, hogy jelenleg 450 tagot számlál a BÉT50 klub.

Mi jellemzi az ötveneket?

Vaszari Péter: Az idén bekerült ötven cégnek átlagosan 9,8 milliárd forint az éves árbevétele 2023-ban és közel 1 milliárd forint az EBITDA-ja. Összesen 487,5 milliárd forint volt az árbevételük a 2023-as üzleti évben, 47 milliárdos EBITDA-val, átlagosan 15 százalékos EBITDA marzzsal. A számok mellett ráadásul azt is el tudom mondani róluk, hogy ezek a vállalatok a saját területükön képesek voltak valami különlegeset bemutatni – legyen szó technológiai innovációról, külpiaci terjeszkedésről vagy példamutató menedzsmentszemléletről.

Végh Richárd: A középvállalatok egész Európában a gazdaság gerincét adják, és ez igaz Magyarországra is. A BÉT50 közösséget jelenleg alkotó 450 társaság a teljes gazdaság szempontjából is fontos vállalati kör. 

Ha beigazolódnak a várakozások, jó eséllyel közöttük találhatók a jövő bajnokai, akik képesek felnőni a Magyarországon működő multinacionális cégek leányvállalatai, illetve a hazai irányítású nagyvállalatok mögé.

Ha szektorok szerint nézzük a frissen csatlakozó cégeket, az mennyire tükrözi a hazai gazdaság szerkezetét?

Végh Richárd: Lényegében leképezi az országos átlagot, a feldolgozóipar némileg felülreprezentált, ami nem meglepő, ha ránézünk a sikeres magyar vállalatokra, nagyon sok kapcsolódik akár az autóiparon, akár más iparágakon keresztül a feldolgozóiparhoz. Az IT szektor szereplői is felülmúlták az országos átlagot, ami szintén kevésbé különleges olyan szempontból, hogy az egyik legdinamikusabb növekedésre képes iparágról van szó.

Természetesen nem láthatjuk, meddig jutnak a BÉT50 közösséghez tartozó cégek, átlagosan hogyan fest a kép, a vállalati életciklus mely fázisában tartanak jelenleg?

Végh Richárd: Többségük nagy múlttal rendelkező vállalat, de persze ez nem azt jelenti, hogy bármelyikük megállna, vagy lassítana a növekedésben. A teljes BÉT50 vállalati kör átlagosan évi 12,5 százalékos növekedést tudott felmutatni az elmúlt 5 évben, ez a dinamika mindenképp elismerésre méltó. Láttunk átlag felett teljesítőket is: a top 10 leggyorsabban növekvő cég éves CAGR-je 77 százalék volt a mögöttük hagyott öt évben, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon komoly eredmény. 

A nagyobb növekedés szerencsére hatékony működéssel párosul, felmérésünk szerint a BÉT50 klubban lévő vállalatok 30 százalékkal nagyobb termelékenységre képesek, mint a hazai átlag, amit az egy munkavállalóra eső árbevétellel lehet a legegyszerűbben mérni.

Vaszari Péter: Amit látunk ezeknél a cégeknél, az egészen rendkívüli. Kivétel nélkül elmondható: fejlődni, beruházni, növekedni, innoválni akarnak, keresik az új technológiai megoldásokat – bár ezeknek a költségigénye elég magas, mégis jellemző a 15 százalékos EBITDA marzs. Ráadásul kivétel nélkül magyar tulajdonú cégekről van szó, a döntések itthon születnek, a foglalkoztatottság is a hazai statisztikákban jelenik meg. Néhány jellemző adat: az elmúlt három pénzügyi évben az idén bemutatott vállalatok összesített éves növekedési rátája (CAGR) mind az árbevétel, mind az EBITDA soron 19 százalékos volt. 

A medián munkavállalók száma 66 fő. A vizsgált 50 vállalat közül 31 már két évtizedes múlttal rendelkezik, 16-an működnek 10-20 éve és csupán 3 társaságot alapítottak 2014 után. Aki a kezébe veszi a legfrissebb BÉT 50 kiadványt, nagyságrendileg 500 milliárd forintos cégértéket tart a kezében.    

Hogyan látják ezek a kiemelkedő cégek az idei évet, ami makrogazdasági szinten azért messze nem alakul a legjobban?

Végh Richárd: Alapvetően vegyes a kép, a többség képes lesz idén is előrelépni, akár 20-40 százalékos árbevétel növekedésre is lesz példa, ami azt igazolja vissza, hogy az érintett vállalatok általában sikerrel vészelnek át egy nehezebb gazdasági évet. A BÉT által készített felmérés alapján a szép számmal vannak, akik óvatosabb várakozásokkal rendelkeznek, a válaszadók 43 százaléka lényegében hasonló környezetre számít 2025-ben is, szóval azért van még egyfajta bizonytalanság a jövő évvel kapcsolatban.  

Vaszari Péter: Az igazi összevetést a 2019-es évvel érdemes elvégezni, hiszen azóta annyi minden (covid, háború) történt, illetve történik. 

A BÉT50 cégek ellenállónak bizonyultak, elkerülte őket a visszaesés, jól reagáltak az inflációra, bármi történt, gyorsan alkalmazkodtak és nőttek tovább.

Végh Richárd: Ettől függetlenül vannak nyilván nehézségeik, többségük a vevők hiányára panaszkodik, jellemzők a munkaerővel kapcsolatos kihívások, szabályozási kérdések, vagy épp a beszállítók áremelése. Tehát sokfajta kihívás van, de úgy tűnik, ha valaki ezekhez a kihívásokhoz jól alkalmazkodik, akkor sikeres lesz.

Ezeket a vállalatokat valószínűleg a hazai bankrendszer örömmel finanszírozza. A kamatok azonban egyelőre magasak, ami visszafogja a beruházásokat. Mennyire nyitottak a BÉT50 vállalatok az alternatív, például a tőkeági finanszírozásra?

Végh Richárd: A magyar cégek között a bankhitelek mellett a saját eredmény visszaforgatása, illetve a különböző, államilag támogatott eszközök igénybevétele népszerűbb. De, amikor feltesszük nekik a kérdést, milyen finanszírozást terveznek, a top 3-ban egyértelműen helyet kap a tőkeemelés. A BÉT felmérésében a válaszadók ötöde tervez a következő 1-2 évben tőkét emelni, van tehát ilyen tekintetben előrelépés a finanszírozási eszközök használatában.

Milyen célok kapcsolódnak a tőkeemeléshez?

Végh Richárd: Elsősorban a növekedést támogató beruházások, akvizíciók, külföldi terjeszkedés, ahány cég, annyi féle céljuk lehet. Egy jó M&A stratégiával sikeresen lehet felgyorsítani a növekedési célokat, a legjobb példák talán az elmúlt öt évből a több mint 10 sikeres akvizíciót végrehajtó AutoWallis, vagy a 20-ig meg sem álló 4iG. Láttuk ezeket a cégeket előbb fel-, majd nagyra nőni, mind-mind igazi inspiráló példa.

Ezek a cégek időben ismerték fel a tőkepiacban rejlő lehetőségeket, használták a részvénykibocsátás mellett a kötvényoldali finanszírozást is, igazán merészen tervezhettek, kiszélesedett számukra a horizont, meg lehetett sokszorozni a növekedés ütemét.

A BÉT50 vállalatok közül 22 működik nyilvános részvénytársaságként, van 35 kötvénykibocsátó, közel 60 vállalat pedig a Euronext tőzsdecsoporthoz tartozó ELITE programban – amely a növekedésorientált vállalatoknak nyújt sokoldalú támogatást – szerzett olyan szaktudást, amellyel a nemzetközi szintugrást sikeresen végre tudna hajtani.    

Mekkora jelentősége lehet egy vállalat eredményességében, ha profi menedzsment irányítja, vagy még az alapítók vesznek részt az operatív irányításban tehát a generációváltás sem történt meg?

Vaszari Péter: A menedzsment bevonása, a vezetői kör bővítése vagy később akár a generációváltás nagy mérföldkőnek számítanak. Előbb vagy utóbb minden cég szembesül ezzel a folyamattal és kritikusan fontos, hogy milyen választ tud adni annak komplex kérdéseire, mint például a tulajdonjogi és szabályozási kérdések, a pénzügyi szempontok, az esetleges stratégiai irányváltás, a piaci bizalom kiépítése, a know-how átadása, a munkavállalók motivációja, az exportpiacok felépítése, nemzetközi partnerek megtalálása. Amennyiben ezeket nem megfelelően kezeli egy tulajdonos, annak könnyen a jövőbeni siker lehet az ára.

A „nap végén” a BÉT 50 tagok közül hányan csatlakozhatnak majd a nyilvános részvénytársaságok körébe?

Végh Richárd: Bízhatunk benne, hogy minél többen eljutnak eddig a döntésig. 22-en már most ebben a formában működnek, néhány további vállalat pedig 2-3 éven belül készül részvénykibocsátásra. 

Kijelenthető, hogy az ingyen pénz kora lejárt, aki sikeres céget visz, és növekedési tervei vannak, előbb-utóbb realitásként gondolhat a tőkepiacokra, mint a finanszírozás eszközére.

Ahogy említettük, a jövő lehetséges bajnokaiként tekintünk a BÉT50 vállalatokra, óriási bennük a potenciál, ők lehetnek itthon, akik részt vesznek az üzletáguk konszolidálásában, és/vagy külföldre mennek, terjeszkednek, ahogy azt a magyar tőzsde vezető cégei is tették.

Egyébként az, hogy erősebb tőkepiacra van szükség, több olyan vállalattal, amely a tőkepiacok adta lehetőségeket kihasználja, tulajdonképpen versenyképességi kérdés, nem csak nálunk, egész Európában. A felismerés megvolt, megtakarításokkal kifejezetten jól állnak az európai országok, most az a feladat, hogy az arra alkalmas vállalatok finanszírozásába bevonjuk a hozamot csak szerény mértékben termelő megtakarításokat. Ezt kell most a gyakorlatba átültetni, ebben a BÉT partner és részben erről szól a BÉT50, valamint a középvállalati szolgáltatásainkat nyújtó Mentor programunk.

Az EY szerepe hogyan foglalható össze a BÉT 50 projektben?

Vaszari Péter: Szakmai partnerként immár 7. éve támogatjuk a tőzsdét a sikeres, magyar tulajdonban lévő, exportképes vállalatok felkeresésében és kiválasztásában. Ugyanakkor ennél is fontosabbnak tartom, hogy a folyamat során megismerjük ezeket a cégeket, a tulajdonosok gondolkodását, kihívásaikat. Nagy felelősségünk van abban, hogy minden tudásunkkal, szakértelmünkkel segítsük őket növekedési terveik megvalósításában.

Legyen szó generációváltásról, cégeladásról, portfólió-átalakításról vagy például külpiacra lépésről, szakembereink gondoskodnak a vállalati felvásárlások projektmenedzsmentjéről, teljes tanácsadásról, cégértékelésről, pénzügyi átvilágításról vagy külső forrás bevonásáról. A küldetésünk, hogy minden egyes hazai vállalat, amely készen áll a növekedésre, meg tudja valósítani a céljait.