Váraltan ponton csapott le a spekulánsőrület

Csütörtökön már negyedik napja emelkedtek zsinórban a japán jegybank a Bank of Japan részvényei. A központi bank papírjainak árfolyama a héten már 90 százalékkal értékelődött fel, s brókerek, elemzők egyelőre teljesen homályban tapogatóznak a rejtélyes drágulás okait illetően - írja a Financial Times.

A nagy drágulás már csak azért is figyelemreméltó, mert a bank részvényei nem tartoznak az igazán kedvelt befektetési célpontok közé, rendszerint nagyon illikvidek, nem fizetnek osztalékot. A részvények valós értéke jóindulatú becslések szerint is alig tizede a tegnap elért árfolyamcsúcsnak, és ha valami egy átlagos befektetőnek eszébe jut a bankról, az az, hogy évtizedek óta folytat véget nem érő harcot a deflációs folyamatok ellen, nem túl sok sikerrel.

Miért pont ez?

Ezeket alapul véve elég valószínűtlennek tűnt korábban, hogy pont ez lesz majd az új divatrészvény a japán piacon, amelyre ráugranak a gyors trendeket kedvelő spekulánsok. A lapnak nyilatkozó veterán brókerek között elég sok elmélet kering arról, hogy mi is történhet a papírral, de biztosat senki sem tudott arról mondani, ki is vásárolhatja azokat. Van aki szerint az ami a Bank of Japan részvényeivel történik nem más, mint annak a jele, hogy valóban elérkezett a likviditásban az úgynevezett "negatív buborék", azaz a jegybankok hatalmas eszközvásárlásai nyomán mindennek felmegy az ára, amiről a befektetők úgy gondolják, szűkös a kínálata. A jelenséget az egyik japán brókercég a Monex vezetője keresztelte el így, utalva a Covid-19 járvány kezdete óta elszabaduló árfolyamokra.

Ez azonban csak az egyik a sok magyarázat közül. A másik teória szerint a japán jegybank már régóta részvény alapú tőzsdén jegyzett alapokat vásárol a piacon kvantitatív lazítási programjain keresztül, s ezek értéke most annyira felmehetett, hogy valószínűtlenül nagy profitot érhetet így el tavaly a Bank of Japan. A Nikkei részvényindex tavaly a járvány kezdete előtt 24 ezer ponton érte el csúcsát, mostanra viszont már 28 ezer pontra emelkedett úgy, hogy a tavaly márciusi mélyponton 16 500 pont alá is beesett.

A jegybank részvényeivel 2004 óta lehet kereskedni a kisebb papírok számára fenntartott Jasdaq nevű piacon, azonban már 1949 óta kaphatók nyilvános forgalomban. A Bank of Japan 55 százaléka állami tulajdonban van, s a kisbefektetők számára a részvények nem adnak szavazati jogot. A mostani emelkedés ellenére is a Bank of Japan részvényei jó régóta tartó negatív trendben vannak. Igaz, az elmúlt 20 évben volt legalább három olyan alkalom, amikor néhány hét leforgása alatt duplázták-triplázták árfolyamukat. Legutóbb 2013-ban mutatott be egy masszív emelkedést a részvények árfolyama, akkor az Abe Sinzo miniszterelnök által bejelentett fiskális és monetáris ösztönzőcsomaggal kapcsolatos optimizmus okozott eufóriát a piacon - emlékeztetett a Bloomberg.

Ennyi volt?

A mostani duplázás után pénteken már közel 20 százalékkal esett az árfolyam, s sokak szerint ezzel vége is a hirtelen jött szárnyalásnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy az elmúlt évtizedek rejtélyes emelkedéseiben sokszor volt ehhez hasonló visszaesés, ami után hamarosan újult erővel tért vissza a megmagyarázhatatlan rally.

A megkérdezett szakértők nagy része szerint a mostani emelkedés hasonló ahhoz, amit a spekulánsok generáltak például az amerikai Gamestop részvényeinek piacán. Az ilyen rallykba jó lehet beszállni annak, akinek van hozzá gyomra, de az árfolyam gyorsan fordulhat és akkor könnyen nagy veszteséggel benn lehet ragadni egy vételi pozícióban.