Elsősorban hosszabb távon és közvetve várhatóak negatív hatások a régió országaira, ha az úgynevezett kemény brexit forgatókönyve valósulna meg - vélik nemrég publikált elemzésükben az osztrák Erste Bank elemzői. Kemény brexitnek azt nevezik, ha március 29-ig az EU-nak és Nagy-Britanniának nem sikerülne megegyeznie a brit kilépés kereteiből, s az ország úgy távozna a vámunióból és az egységes piacról, hogy utána már csak a WTO szabályrendszere szerint kereskedhetne az uniós államokkal. Ez praktikusan a külkereskedelmet terhelő vámok és egyéb költségek növekedésével, valamint a migrációs politika drasztikus változásával járna.

Az IMF legutóbbi becslése szerint az EU gazdaságainak összesített kibocsátásában akár fél százalékos azonnali veszteséget is okozhatna a kemény brexit, azonban a hatások nagyon eltérőek országról országra - emlékeztetnek a bank elemzői. A közép- és kelet-európai országok közül a Csehország kibocsátási vesztesége lenne a legmagasabb, elérhetné az egy százalékot is, Magyarország esetében ez a szám valamivel kisebb, míg Lengyelországnál a cseh érték felével lehet számolni.

A kereskedelmi forgalom kevésbé..

A közvetlen negatív hatások a csökkenő kereskedelmi forgalomból származnak, míg a közvetett hatások közül az eurózóna növekedésének visszaesése, illetve a beruházások csökkenése lennének a legfontosabbak.

A régió teljes áruforgalmi exportjának csak mintegy 5 százaléka irányul közvetlenül az Egyesült Királyságba, a legfontosabb kereskedelmi partnerük nem meglepő módon Németország. A szolgáltatások exportján belül ez az arány még kisebb. Korábbi előrejelzések szerint a különböző országokban a maximális kitettség a GDP arányában változó, 2 százalék Magyarország és Csehország esetében, míg Romániánál és Szlovákiánál fél százalék körüli ez az érték. Ezek a számok azonban már azt feltételezik, hogy a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi forgalom nullára esne.

Az eurózóna növekedése már jobban érint

Az Erste szakértői szerint a brexitnek az eurózónára gyakorolt kedvezőtlen hatása már sokkal fájóbb lehet a régió országaira is. Nem csak a zóna növekedési ütemének lassulása miatt, hanem ezért is, mert a brit kiválás negatív hatással van a piaci hangulatra, a beruházási aktivitásra, számos stratégiai beruházást törölhetnek miatta. Bár a számszerű hatásokat egyelőre nehéz becsülni, de az Erste elemzői biztosak abban, hogy a folyamat kevesebb uniós forrást eredményez majd a jövőben a közép- és kelet-európai országok számára is. Ugyanakkor a csökkenő EU-s források hatása inkább 2022 után lesz majd érezhető, hiszen a jelenlegi költségvetési ciklus 2020-ig tart, s utána is 2 éven keresztül érkeznek majd a régióba a mostani ciklusból források.

A régióban egyedül a cseh gazdaság pénzügyi rendszerének van viszonylag nagy közvetlen kitettsége Nagy Britanniával szemben, azonban az Erste szerint a cseh jegybanki tartalékok elegendő védelmet biztosítanak a negatív hatások ellen.

Csökken a kivándorlás

A régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás minden bizonnyal csökken a brexit után. A legtöbb bevándorló eddig Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba, becslések szerint 1 millió fő. A Románia lakosságának 2 százaléka él ezen becslés szerint Nagy-Britanniában, Szlovákia esetében 1,5, Magyarországnál 1 százalék körüli ez az érték.

A brexit szavazás óta érezhetően csökkent a migráció mértéke, azonban az Erste szakértői szerint a már ott élő régióból származó külföldiek többsége a kiválás után is szeretne az Egyesült Királyságban élni.

Ha az ott élők köréből jelentősebb hazaköltözési hullám indulna mégis, akkor az növelné a régió országiban a munkaerő-piaci kínálatot, ami enyhén pozitív is lehetne, hiszen szinte minden ország jelenleg munkaerő hiánnyal küzd. Ez azt is jelenti, hogy a hazatérők részéről nem érvényesülne kiszorítási hatás a hazai munkaerő piacon. Ez a hatás kompenzálhatná a kint élők hazautalásainak csökkenését.

Meghátráltak a brexiterek

Theresa May miniszterelnök sértetlenül megúszta pártja, a konzervatívok brexiter képviselőivel tartott találkozót - derül ki a Bloomberg híréből. Ahelyett, hogy a jelen lévők a leváltásával fenyegetőztek volna, biztosították támogatásukról az EU-val folytatott tárgyalásokon. Nem hárult el a veszély, hogy megbuktatják, ám egyelőre nincs olyan kihívója, aki meg tudná nyerni a brexitetereken kívül a náluk sokkal óvatosabb, centrista tory politikusok támogatását is.Így most úgy tűnik, hogy az év végére összejöhet az EU-brit válási megállapodás, amelyben London további engedményeket tesz. Az ír-észak-ír határ fenntartásának érdekében az Egyesült Királyság egésze a EU-s vámunió része maradhat, ha nem is meghatározatlan ideig, de még sok évig. Úgy tűnik, a brexiterek végül lenyelik ezeket a korábban elfogadhatatlannak minősített feltételeket. További fejleményere inkább a hónap végén benyújtandó 2019-es költségvetés vitája után lehet számítani.

A fotó forrása: Pixabay

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!