Míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy kiló kristálycukorért júniusban még 184 forintot kellett fizetni, addig novemberben már 218 forintot. A hazai cukorárak emelkedése alapvetően annak tudható be, hogy Magyarország édesítő-fogyasztása az alacsony hazai termelés miatt erősen importfüggő. Márpedig az idén megfordult a cukor világpiacát 2009 óta jellemző túlkínálat, a kereslet a mostani, 2016. szeptember 30-ig tartó szezonban várhatóan 2,6 millió tonnával meghaladja a 170-180 millió tonnára tehető éves globális cukortermelést - mutatott rá a Conclude vezérigazgatója.

Az áremelkedést tompította, hogy a kereskedők a 2009-től felhalmozódott 25 millió tonnás többlet készletükből elégítették ki az igényeket. Idén augusztus közepe óta még így is több mint 20 százalékkal mentek feljebb a londoni tőzsdén a fehér cukor jegyzései, míg az amerikai nyerscukor-árak még ennél is jobban, mintegy 40 százalékkal emelkedtek.

További drágulás jön

A drágulás Juhász Gergely szerint 2016-ban tovább folytatódhat, annak mértéke elérheti a 10 százalékot. A világ legnagyobb cukortermelő országában, Indiában az idén kisebb lett a termés az előző évihez képest, miután a kevésbé csapadékos monszun szezon miatt kevesebb cukornád termett. Még nagyobb, 3,4 millió tonnát elérő visszaesésre lehet számítani az Európai Unióban, aminek következtében a cukortermelés 46 éve nem látott alacsony szintű, 14,5 millió tonna lehet - magyarázta a Conclude vezérigazgatója.

Ezek figyelembevételével a Nemzetközi Cukor Szövetség a 2016-2017-es termelési szezonra már 6 millió tonnára teszi azt a mennyiséget, amennyivel az édesítő kínálata elmaradhat a keresletétől.

Magyarország sem marad ki

Juhász szerint a cukor árának esetleges további emelkedése azért érintheti Magyarországot, mert az évi 375-400 ezer tonnára tehető belföldi cukorfogyasztásból csak 125 ezret fedez a hazai termelés, a többit importból kell biztosítani.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!