Warren Buffett befektetési tárasága, amely mára a világ hetedik legnagyobb tőzsdei cége lett, a CNN szerint bejelentette, hogy az első negyedév végén már nem nem birtokolt a TSCM (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) részvényeiből. A TSCM a világ legnagyobb és legfejlettebb chipgyártója, olyan atomi méreteket képes elérni a gyártásban, amire egyelőre az Intel sem képes.

Kockázatkerülés

Februárban már jelezte a guru, hogy a részvények 86 százalékát eladta, pedig nem sokkal korábban vásárolta őket. Miután ő ritkán hoz ad el ilyen gyorsan, hisz befektetéseit hosszú távra tervezi, megkérdezték tőle, hogy miért szállt ki ilyen hamar. Azt válaszolta, hogy kezdte kényelmetlennek érezni a befektetést földrajzi, illetve geopolitikai okokból: Kína egyre határozottabb szándékot mutat arra, hogy ténylegesen is magához csatolja az 1949 óta a gyakorlatban tőle független szigetállamot.

Kétségtelen, hogy Kína többször közelítette meg repülőkkel és hadihajókkal a szigetet, de a pekingi vezetés megfontoltabb annál, hogy hogy esetleg komolyabb, akár világháborús konfliktust kockáztasson, ráadásul a világ legtöbb országa de jure Kína részének tekinti az országot, miközben ténylegesen saját belátása szerint alakítja a szigetország gazdasági és társadalmi berendezkedését.

Iparági kérdések

Ezzel együtt persze érthető, ha egy eleve konzervatív, kockázatkerülő befektető úgy gondolja, hogy ha egy adott földrajzi helyen fokozódnak a kockázatok, akkor inkább kivonul onnan, még akkor is, ha az adott befektetést továbbra is vonzónak tartja. nem zárható ki persze, hogy az iparág ciklikus változása is szerepet játszott a döntésben, miután az ellátási láncok akadozása idején tapasztalt túlkeresletet mostanra túlkínálat váltotta fel az iparágban.

Kétségtelen, hogy Buffett többször nyilatkozott arról, hogy aggasztja a Tajvan körüli feszültség növekedése, és bár az utóbbi napokban Kína és az USA között tárgyalások folytak a kapcsolatok javítása érdekében, előtte sokszor valóban ijesztőnek tűnt a helyzet. Ráadásul sokan gondoltak arra, hogy Ukrajna megtámadása is valószínűtlen és irracionális lépés volt Oroszország részéről, mégis megtette, ezért féltek egy kínai katonai lépéstől, amely Tajvan elfoglalására irányult volna.

A konfliktus eredete

Tajvan már nagyon rég volt tartósan Kína része, mivel 1895-től 1945-ig japán uralom alatt állt, majd 1945-ben, a japán kivonulás után egyesült a létrejövő Kínai Köztársasággal. 1949-ben azonban Kínában győzött a kommunista forradalom, a kínai Köztársaság vezetői Tajvanra menekültek, ahol meg is maradt a kapitalista rendszer, sőt, a Kínai Köztársaság örökösének tekintették magukat, miközben a szárazföldi Kínában megalakult a Kínai Népköztársaság.

A szigeten évtizedekig egypártrendszer volt, amely ugyanolyan kevéssé volt demokratikus, mint a kínai kommunista rendszer. A 70-es években azonban viharos gazdasági fejlődés indult a szigeten, hasonlóan Japánhoz, Dél-Koreához és a még brit uralom alatt álló Hongkonghoz. A 90-es években demokratikusabb is lett a sziget politikai rendszere, miközben az ottani cégek sok gyárukat már Kínában működtetik.

Csodálja a céget

Kínai nyomásra a világ legtöbb országa nem ismeri el Tajvant önálló államként, ami Kína kifejezett igénye volt, miközben fennmaradt az a helyzet, hogy a sziget önállóan dönt ügyeiben. Hogy Kína mennyire akarja ténylegesen uralma alá hajtani, nehezen felmérhető, ráadásul számára sem lenne teljesen egyszerű, hisz a kis sziget 23 millió lakója sem lelkesedne ezért. Mindenesetre érthető, hogy egy konzervatív befektető nem latolgatja ezt, amikor éleződik a feszültség.

Egy biztos: a TSMC a chipgyártást művészetté fejlesztette, és maga Buffett is úgy gondolja, hogy remekül irányított cég, amelynek nincs párja az iparágban, és amely jelenleg nélkülözhetetlen a világ számára, hisz termékei nélkül nem működne a mai hatékonysággal nagyon sok elektronikus eszközünk. A cég szinte felértékeli a szigetet, ők maguk nemzeti kincsnek tekintik a vállalatot.

Böszme, aki Amerika ellen fogad

Warren Buffett mindazonáltal azt mondja: neki Japán a biztonságos terület azon a környéken, ahol lát is jó befektetési lehetőségeket, de bőven elég neki az is, amit saját hazája, az Egyesült Államok nyújt. Úgy véli, az USA valóban a korlátlan lehetőségek országa, rengeteg jó céggel, és egyenesen azt mondja, hogy óriási szamárságot követ el, aki Amerika ellen fogad, netán hanyatlására számít.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!