Bulgária és Horvátország belépett az eurózóna előszobájának tekintett ERM-2 (Exchange Rate Mechanism) árfolyamrendszerbe, amelynek célja az adott ország devizaárfolyam-ingadozásainak menedzselése és a kilengések tompítása a teljes jogú eurózóna tagság és az euró bevezetése előtt.

A döntést az eurózóna pénzügyminisztereinek pénteki, nem túl meglepő döntése erősítette meg, amelyhez csatlakozott az Európai Központi Bank (ECB), és a már hosszú ideje ERM-2 tag Dánia is hozzájárulásával. A lépésre azután került sor, hogy a legutóbbi hivatalos konvergencia jelentés szerint mindkét ország gazdasága megfelelő mértékben szinkronban van az eurózónáéval - írja a Financial Times.

Kapcsolódó

Christine Lagarde, az ECB elnöke a döntést követően azt mondta, Bulgária és Horvátország egyaránt nagyot léptek előre a teljes jogú eurózóna tagság felé. Gratulált nekik és felhívta a figyelmet, hogy az euró bevezetése része a közös európai identitásnak és kézzelfogható kapcsolatot jelent 340 millió ember között Európa-szerte.

Az ECB ezzel párhuzamosan megerősítette, hogy a két ország csatlakozhat a bankunióhoz is. Ez utóbbi a pénzügyi rendszerek közös felügyeletét és válságmenedzselési eljárásait jelentő rendszer, amelyet az európai adósságválság idején állítottak fel. Ez a rendszer felügyeleti jogkörökkel ruházza fel a tagállamok rendszerszempontból fontos pénzintézetei felett az ECB-t október elsejétől.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős ügyvivő alelnöke szerint a két ország azon kívánsága, hogy csatlakozni kívántak az ERM-2 rendszerhez azt mutatja, az euró egy attraktív globális deviza. Mindkét ország keményen dolgozott a belépésen és hiteles politikai intézkedéseket hajtottak végre mielőtt beléptek volna a rendszerbe - tette hozzá. Ilyenek voltak például a pénzmosást megelőző lépések, a csődeljárások szabályozásában meghozott változtatások és az állami vállalatok irányítására vonatkozó szabályok átalakítása.

Még van, ahol teljesíteni kell

Az ERM-2 rendszerhez való csatlakozás és a tagság fenntartása az egyik a négy legfontosabb előfeltétel közül, amelyeknek egy ország meg kell feleljen az eurózónába való belépés előtt. Az ország devizájának egy olyan sávban kell maradnia két éven keresztül az euróval szemben, amely nem térhet el 15 százaléknál nagyobb mértékben a belépéskor meghatározott középértéktől. Ennek a feltételnek egyébként a két ország devizája, a horvát kuna és a bolgár leva már régóta megfelel, egyik árfolyamváltozása sem volt ennél nagyobb az elmúlt 10 év folyamán az euróval szemben (ellentétben a forinttal például).

A bolgár leva belépéskori középárfolyama 1,95583-as, a horvát kunáé 7,5345-ös szinten lett rögzítve az euróval szemben. A két devizának a belépéshez a következő években sem szabad majd nagy kilengéseket mutatnia, s különösen nem szabad, hogy jelentősen leértékelődjenek az euróval szemben.

További feltételek a közös eurózóna tagsághoz az árstabilitás, a megbízható és fenntartható államháztartás és a gazdasági konvergencia fenntarthatósága. Ezeket a fontos makrogazdasági adatok folyamatos nyomon követésével mérik, ezek közül a legfontosabbak az infláció, a kamatszint, az államadósság és az államháztartás hiányának nagysága. Sem az ECB, sem az Európai Bizottság nem jelezte, hogy mikor válhat a két ország eurózóna taggá. Az eurózónának jelenleg 19 tagja van, azonban az euró hivatalos fizetőeszközként funkcionál más országokban is, például Vatikánvárosban is - hívta fel a figyelmet a lap.

A sereghajtók húznak el

A Bloomberg hírügynökség témában készült összefoglalója azt emeli ki, hogy ezzel az Európai Unió három legszegényebb országa közül kettő készül belépni az eurózónába. Az utolsó ország ezt megelőzően, amely csatlakozott az eurózónához Litvánia volt 2015-ben. Az Unió keleti tagállamai közül mostanra eurózóna tag már Észtország, Lettország, Szlovákia és Szlovénia, a hivatalos álláspont szerint Románia is szeretne minél hamarabb belépni a rendszerbe.

Bár az Európai Uniós tagságból következik, hogy minden tagállamnak elvileg törekednie kell a közös deviza bevezetésére, vannak olyan államok, amelyeknek ez nem igazán sürgős. Ezek közé tartozik Magyarország, Lengyelország és Csehország is. A halasztás mellett szóló érv lehet, hogy egyrészt így lazább az adott ország pénzügyi rendszereire a közös uniós intézmények rálátása, másrészt a saját deviza megtartásának is vannak előnyei. Ilyen például a deviza folyamatos leértékelődésének lehetősége, amely nagyobb rugalmasságot ad az adott ország gazdaságpolitikájának (elég arra gondolni, hogy az exportorientált Magyarország számára milyen versenyelőnyt jelenthetett az, hogy az elmúlt 10 évben a forint árfolyama mintegy 30 százalékot veszített értékéből az euróval szemben.

Egy a Napi.hu megbízásából nemrég készült felmérés szerint ugyanakkor annak ellenére, hogy láthatóan komoly kormányzati szándék nincs az euró közeljövőbeli hazai bevezetésére, a magyarok többsége támogatna egy ilyen lépést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!