Nem tudja magáról lerázni a háború okozta sérüléseket a BUX index. A Budapesti Értéktőzsde vezető mutatója jelenleg is közel 17 százalékkal áll alacsonyabban, mint Oroszország Ukrajna ellen indított támadását megelőzően. Ha figyelembe vesszük ehhez az európai szinten is csúcsra futó magyar inflációt, akkor reálértékben a vezető magyar részvényeket tartó befektetők veszteségei igencsak vaskosak.
Ráadásul a háború megindulását követően olyan hirtelen és meredek volt a zuhanás, hogy a BUX index grafikonján a jelenlegi 46000 pont körüli szintnél csak jóval magasabban, 53500 pont körül találni olyan ellenállási zónát, amelynek áttörése esetén ismét a hosszabb távú emelkedő trend visszatértéről lehetne beszélni az indexben a technikai elemzés szabályai szerint.
Az elmúlt egy évben az index egy jó látható sávot rajzolt ki, amelynek teteje nagyjából 47000 pont körül, alja pedig 37800 pont magasságában található. Jelenleg ennek a sávnak a felső szélét teszteli az index. Ha sikerülne felfelé a kitörés, akkor a technikai elemzés szabályai szerint a sáv magasságával megegyező nagyságú mozgás lenne várható a kitörés irányába.
Ha ez teljesülne, akkor az előbb említett ellenállási szint egyértelműen áttörésre kerülhet. Ami aggodalomra adhat okot, hogy a sávozó mozgás – más néven négyszög alakzat – az esetek nagyobb hányadában trendfolytató, semmint trendfordító alakzat. Ez alapján sajnos nagyobb az esélye annak, hogy az index valamikor az év hátralévő részében ebből az alakzatból lefelé tör ki.
Az OPT részvény, mint lakmuszpapír
Azt, hogy a magyar gazdaság az elmúlt egy évben hideget és meleget is kapott (bár inkább a hideg volt többségben) jól mutatja az OTP árfolyamának alakulása is. A magyar bankrészvény 2021 novemberében érte el csúcsát, mélypontját pedig tavaly júliusban. Ebben a 20 ezer forint körüli szintekről induló, és 8000 alatt végződő lejtmenetben viszont hagyott maga mögött olyan ellenállási pontot, amelynek áttörésre egy emelkedő trend megindulását jelezte az árfolyamban.
Amikor tavaly novemberben ezt a 9500 forint körüli ellenállási szintet áttörte a részvényárfolyam, joggal lehetett reménykedni abban, hogy egy hosszútávú emelkedő trend épül ki a grafikonon. Ez a trend azonban idén márciusban a Credit Suisse kimentését és az amerikai regionális bankok csődjét követő pánikban egyértelműen megtört, és egy rövidebb távú csökkenő trend vette kezdetét. Ebben a legfőbb akadályt a február közepén kialakult 11400 pont körül elhelyezkedő csúcs jelentette ellenállás adja.
A Richter képe annyiban hasonló, hogy a háború kitörése itt is egy hosszabbtávú emelkedő trend letörését eredményezte. A gyógyszergyártó részvényeinek azonban tavalyi év végére sikerült gyakorlatilag a teljes háborús veszteséget ledolgoznia, és innen kapcsolt utána mélyrepülésbe ismét az árfolyam.
Ebben jelentős szerepet játszott a magyar kormány törekvése, hogy ismét jól menő magyar vállalatok különadóztatásával javítson a központi költségvetés helyzetén.
A gyógyszergyári papírnál egyébként nem a mostani szintek, hanem a 9100 forint körüli zóna jelenti az igazi ellenállást. Ennek a történelmi csúcsnak immáron negyedszer ment neki az árfolyam tavaly év végén. Legutoljára ilyen erős ellenállásnak – ha a részvényfelaprózással korrigáljuk a historikus árfolyamot – 4600 forint magasságában szaladt neki a részvény, az az ellenállás akkor egészen tíz éven keresztül tartott ki 2006 és 2016 között.
A csúcsok és a mélypontok alapján az egyedüli igazán pozitív képet felmutató magyar részvény a Mol, azonban ennek árfolyama az elmúlt egy év folyamán szintén egy sávozásba szorult 2850 és 2350 forint között. Ebből történt tavaly augusztus elején egy túl korai kitörés felfelé.
Ami a BUX index esetében negatív, az a Mol esetében pozitív. Nevezetesen az, hogy a sávozás trendfolytató alakzat az esetek többségében, így abból a felfelé való kitörés tűnik valószínűbbnek. Bár nehéz elképzelni egy olyan forgatókönyvet, amikor a BUX index hatalmasat esik és Mol árfolyama elszáll, de tavaly a háború kirobbanását követően pontosan ez játszódott le.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!