Szilárdan tartotta negyedik helyét a hazai piacon a CIB Alapkezelő 2020-ban. A pénzügyi szolgáltató befektetési alapokban kezelt vagyona 9,2 százalékkal, 433 milliárdról 473 milliárd forintra bővült, miközben a teljes piacon 6,7 százalékos volt a növekedés, így 6896 milliárd forintra nőtt az összvagyon. Az átlagot meghaladó vagyonnövekedés nyomán tavaly a CIB Alapkezelő piaci részesedése 6,70-ről 6,87 százalékra emelkedett.

Kilőttek a Start alapok

Kapcsolódó

A kezelt vagyon dinamikus növekedése jelentős részben a Start alapcsalád egyre növekvő népszerűségének volt köszönhető. A 2019 januárjában pénzpiaci alapból kötvényalappá alakult Start Tőkevédett Alap kezelt vagyona 20 százalékkal emelkedett. Az Euró Start Rövid kötvényalapban kezelt vagyon pedig euróban 37,3 százalékkal haladta meg 2020. december végén az előző évi záróértéket, ami - a devizaárfolyamok változása miatt - forintban számolva már 51 százalékos növekedésnek felel meg.

Figyelemre méltó trendje volt 2020-nak, hogy az alacsony kockázatú, de a mostani, a kamatok szempontjából mostoha környezetben is pozitív hozamot biztosítani tudó, SRRI 1 besorolású eszközök iránt hirtelen megnőtt a vállalati ügyfelek érdeklődése, akik rendszerint az alapok piacán nem túlságosan aktívak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a negatív, -0,4 és -0,6 százalék között ingadozó európai bankközi kamat (EURIBOR) terhe az ügyfelekre hárult, aminek tükrében a tavaly itt elért 0,58 százalékos hozam már igencsak vonzónak tekinthető. A teljes vagy részleges tőkevédelmet biztosító származtatott alapoknál viszont jelentős vagyoncsökkenés történt, miután a lejáró alapok helyett jellemzően nem ezekben a konstrukciókban fektettek be az ügyfelek. Ez jelentős részben a szuperállampapír kiszorító hatásával magyarázható.

A részvényalapokban kezelt vagyonnál elsősorban az utóbbi hónapok árfolyam-emelkedésének hatása érződött. A piaci bizonytalanság, a koronavírus-járvány, az amerikai elnökválasztás és a Brexit által meghatározott év jelentős részében ugyanakkor a nemesfémeknek is kedvezett a hangulat: ennek tükrében nem csoda, hogy a CIB Arany Alapok Alapja vagyona 69,38 százalékkal nőtt, a befektetői kedv és az arany árfolyamában bekövetkezett emelkedés együttes hatásának köszönhetően. A vegyes alapoknak ugyanakkor rosszul jött a tavaszi, a koronavírus-járvány miatt érkező piaci eladási hullám, később sem tudták visszahódítani a befektetőket.

Visszatérés a normál kerékvágásba

A 2020-as évre a reálgazdaságot illetően a "nagyon rossz" jelző használata nem tekinthető túlzónak, figyelembe véve az egészségügyi vészhelyzet eredményezte szociális és gazdasági sokkokat. A tőkepiac viszont már a normál kerékvágásba visszatérést, a növekedési ciklus visszaépülését árazza. Ehhez a jövőképhez ugyanakkor alapfeltétel volt a vakcinák kifejlesztése is, ami jelenleg - az oltások megkezdésével - már több mint várakozás.

A vakcinák hatásossága és a széles körű oltási kampányok alapvető feltételei az idei várakozásoknak, egyben a legjelentősebb kockázatai is. A normális élethez való visszatérés esetében jelentős visszapattanás várható a gazdasági aktivitásban minden régióban. A GDP-k növekedése részvénypozitív tényező, így a CIB Alapkezelő alapvárakozásának másik eleme a részvénypiaci teljesítmények további emelkedése. Mindezek alapján nem az a fő kérdés, hogy melyik eszközosztályt érdemes preferálni, hanem az, hogy a részvénypiacon belül milyen régiókban és szektorokban érdemes felülsúlyozni, melyiknek lesz az átlagnál is jobb az idei teljesítménye.

Erősödő inflációs kockázatok

A ciklikus szektorok és a "value" részvények évek óta tartó alulteljesítése a technológiai szektorral és a "growth" részvényekkel szemben tavaly év végén felülteljesítésbe fordult a normalizációs várakozás miatt. Ez a várakozás tovább erősödött az év elején a nem várt demokrata párti (blue wave) szenátusi győzelmek miatt, ami a várakozások szerint jelentős fiskális élénkítéssel is jár majd, így az eredetileg is jelentősen emelkedő GDP várakozások tovább emelkedtek.

A CIB Alapkezelő várakozása is megegyezik ezzel a piaci konszenzussal, amiből az alapforgatókönyve másik lényeges eleme is következik, mégpedig az, hogy az infláció és így a kötvényhozamok emelkedését várja. Az infláció viszont kedvez a ciklikus szektoroknak, ami további lökést adhat ezeknek a részvényeknek.

Az infláció persze kockázatot is jelent, aminek az alakulását figyelni kell 2021-ben a tőkepiaci szereplőknek - emlékeztetnek a CIB Alapkezelő szakemberei. A vártnál magasabb infláció ugyanis emeli a jegybanki szigorítások esélyét, és azt tapasztalatból lehet tudni, hogy ilyenkor a befektetők nem a javuló gazdasági alapfolyamatokra figyelnek, hanem a likviditás szűkítésére. A CIB Alapkezelő alapvárakozása viszont az, hogy marad a támogató monetáris politika, a tőkepiaci hangulat döntően pozitív marad 2021-ben a már említett kockázat mellett.

Ami az egyes szektorokat és régiókat illeti, a CIB Alapkezelőnél a technológiai szektort a ciklikus rotáció ellenére sem rakják a "nem szeretem" kategóriába, mivel teljesítménye fundamentálisan hosszú távon is erős maradhat, jelentős részben azért, mert a digitalizáció, az Internet of Things és egyéb támogató trendek továbbra is kitartanak, a Covid-19 járvány ezeket csak felgyorsította. A szabályozói nyomás viszont rövid távon jelentős kockázat lehet ebben a szektorban, amit azonban csak az év vége felé várnak az Alapkezelőnél.

A régiós preferenciáknál a CIB Alapkezelő szakértői szerint hasonló a helyzet, mint a szektoroknál volt, vagyis a normalizációnak minden régió a nyertese lehet. A sok nyertes közül ugyanakkor az USA-t és a fejlődő piacokat látják a legjobb pozícióban az Alapkezelőnél: az előbbinél a feltehetően első negyedév végére elért jelentős átoltottság, a fiskális csomag, a gazdaság hatékonysága, az utóbbinál pedig a ciklikus visszapattanás, a várakozások szerint gyengülő dollár és erősödő nyersanyagpiac az alapja a kiemelt figyelemnek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!