Hosszú idő után lekerült a dobogó első helyéről az infláció, mint a legnagyobb fenyegető veszély, amely a tőkepiacokra leselkedik. A Bank of America alapkezelői felmérésében most már többen látják ismét ilyen úgynevezett „tail-risknek” a  geopolitikai helyzet romlását, ez az első ilyen hónap január óta („tail risknek” szokás nevezni azt a kockázatot, amelynek bekövetkezési valószínűsége ugyan alacsony, hatásai viszont nagyon széles körűek lehetnek)  Emlékezetes, hogy januárban kezdett el terjedni az a nézet a befektetők körében, hogy a korábban vártnál hosszabb ideig is magasan maradhatnak a kamatok a magát megmakacsoló infláció miatt.

A megkérdezett 242, összesen 632 milliárd dollár befektetéséért felelős szakember többsége ugyanakkor mérsékelten optimista maradt a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban. Ugyan döntő többségük arra számít, a következő 12 hónapos időszakban mérséklődni fog a gazdasági növekedés lendülete, azonban döntő többségük, 68 százalékuk bízik abban, ez a lassulás nem recessziót fog jelenteni, hanem lassú földet érést.

Miután meggyőződéssé kezd válni, hogy az infláció elleni harc elintézett ügy, az alapkezelők alig bírják kivárni az újabb  kamatcsökkentéseket és más monetáris lazítási formákat. Olyan sokan vélik úgy, hogy az amerikai monetáris politika túlzottan is restriktív, amire utoljára 2008 őszén volt példa, amikor függőlegesen estek a  részvényárfolyamok és teljes erejéből tombolt a globális pénzügyi válság.

A konszenzus szerint egyébként az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a következő 12 hónap során összesen háromszor vág majd a kamatokon, első ízben erre szeptemberben kerülhet sor.

A többség meggyőződését, amely szerint a világgazdaságban egy kamatcsökkentésekkel tarkított moderált lassulás következik jól tükrözik a befektetési portfóliók kialakítása is. Az alapkezelők nagy része túlsúlyozza a részvényeket és alulsúlyozza a kötvényeket a portfóliókban.

Eltemették az ingatlanszektort

Bár elvileg egy kamatcsökkentésekkel kísért időszak jót kéne tegyen az ingatlanszektornak, a jelek szerint a befektetési szakemberek most nem osztják ezt a véleményt. Az úgynevezett REIT-ek, a tőzsdén jegyzett ingatlanbefektetési társaságok elképesztő közutálatnak örvendenek. Az alapkezelők nettó 29 százaléka tart részvényeikből kevesebbet, mint azt benchmarkjuk megkövetelné. Ez olyan mértékű alulsúlyozottságot jelent a szektor irányába, amire mindössze egyszer volt példa a felmérés negyed évszázados történetében, szintén a 2008-2009-es válság során.

Erre elvileg több tényező is magyarázatot adhat:

  • Egyrészt hiába csökkennek a várakozások szerint a következő egy év során a kamatszintek a fejlett világban, hosszabb távon az egyensúlyi kamatszint így is jóval a felett lehet, mint ami a 2022 előtti időszakban megszokott volt. Az ingatlanszektorban felépült nagy adósságállományok többsége 0-1 százalék közötti hozamkörnyezettel jellemzett időszakból származik és ehhez képest a 3 százalékos kamatok éppúgy jelentős többlet terhet jelentnek, mint a 4-5 százalék közöttiek.
  • Másrészt az olyan nagy felíveléseket, amelyeket az ingatlanárak produkáltak 10-12 év alatt, akár egy évtizedig tartó konszolidációs időszak is követheti. Márpedig nem egy olyan fejlett gazdaság volt, ahol az ingatlanárak nominálisan 2,5-3-szorosukra nőttek 15 év alatt.

Készül a piac Donald Trump győzelmére

Természetesen a következő egy év egyik nagy eseménye az amerikai és a globális gazdaság számára az amerikai választások lesznek. A felmérés készítői azonban nem a következő amerikai elnök személyére kérdeztek rá, hanem arra, hogy a befektetők szerint milyen hatása lenne a piacokra, ha a kongresszusi választások után ugyanaz a párt adná a képviselőházban a többséget, mint az elnököt. Ez az „elsöprő” Trump győzelem esetén azt jelentené, hogy a kongresszusban marad a republikánus többség, egy Biden újraválasztásnál pedig republikánus többség elolvadásával válna lehetségessé.

A felvázolt forgatókönyvekben a kötvényhozamok emelkedését, a dollár erősödését és pozitív részvénypiaci teljesítményt vizionált a szakértők jó része.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely terültre lesz a legnagyobb hatással az elnökválasztás, az egyértelmű válasz a kereskedelem volt 48 százalékkal. A bevándorlás a második helyre mindössze 15 százalékkal futott be.

Ezekből a válaszokból az szűrhető le, hogy az alapkezelők nagy része most inkább Donald Trumpot tartja esélyesebbnek. Hiszen, a fenti forgatókönyv nem más, mint az úgynevezett „Trump-trade” azaz az a pozíció, amely nyerő lehet Trump győzelme esetén. Ekkor ugyanis a kereskedelmi háború élesedésére, az infláció emelkedésére számít a piac. E mellett általános a meggyőződés, hogy az európai gazdaság számára egy Trump győzelem kedvezőtlen lenne. (Erről bővebben itt írtunk). Nem véletlen, hogy az elmúlt egy hónapban az európai részvények súlya csökkent a legdrasztikusabban a portfóliókban.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!