A lapnak a vezérigazgató ismertette, hogy a nettó devizakötvény-kibocsátás 2015 óta - a kínai és a japán kivételével - nem volt. A forintarány emelése a jövőben is folytatódhat.

Az elmúlt években a magyar devizaadósság hangsúlyosan épül le, Magyarország 2015 óta nettó értelemben nem, csak devizakötvény-visszavásárlással egybekötve bocsátott ki eurókötvényeket a piacon. A devizalejáratokat teljes mértékben forintban törlesztettük - mondta Barcza György.

Kapcsolódó

Évente 2-3 milliárd euró devizaadósság jár le. A jelenlegi, immár 20 százalék alatti szintről 2025-re eljuthatunk oda, hogy az államadósság 3,3 százaléka, a várható GDP 1,6 százaléka marad deviza. Így már csak két kibocsátás, a 2027-es és a 2041-es lejáratú kötvények maradnak a portfólióban néhány devizahitel mellett. Az eddigi csökkentést a forintkötvény-kibocsátások, ezen belül a lakossági állampapírvásárlások sikere tette lehetővé - olvasható a Világgazdaságban.

Barcza György nem régiben azt vette fel, hogy az államnak be kellene lépni a nyugdíjmegtakarítások piacára nyugdíjkötvények kibocsátásával.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!