Igencsak felbolydult 2022-ben a devizapiac, ami nem is meglepő annak fényében, hogy milyen események befolyásolták az árfolyamokat. Az egyik legfontosabb az, hogy a sok éven át túlzottan is laza monetáris politika időszaka a legtöbb jegybank esetében véget ért, és a rég nem látott magas infláció miatt erős szigorításba váltott. Ennek üteme azonban az egyes jegybankok között eltért, ami önmagában komoly éven belüli ingadozásokhoz vezetett.

Háborús nyertesek

A másik fontos tényező Oroszország háborúja ellen, ami érdekes módon nem csak megviselte a devizák egy részét az okozott hatalmas gazdasági kár által, de egyúttal megteremtette az év legjobban teljesítő devizáit is, mégpedig nem máshol, mint a kis kaukázusi köztársaságokban. Ennek oka, hogy, az elhúzódó háború, Oroszország nemzetközi elszigetelődése, végül a katonai kényszersorozások miatt az emberek és a megtakarítások egyaránt menekülni kezdtek Oroszországból.

Lehetőségeik azonban a vízumszabályok és egyéb akadályok miatt korlátozottak voltak, így csak azok a volt szovjet utódállamok jöhettek szóba, amelyekbe akadály nélkül utazhatnak az orosz polgárok. Közülük különösen népszerű lett Grúzia (hivatalos nevén Georgia) és Örményország, és miután ezek kis országok (3,7 illetve 3 milliós lakosság), az érkező oroszok nagy fogyasztási keresletet és egyben munkaerő-kínálatot teremtettek, ami megdobta a gazdasági növekedést, és ez a tény az általuk hozott jelentős megtakarítások hatásával együtt felhajtotta a két ország fizetőeszközének árát. 

Az örmény fizetőeszköz, a dram az euróhoz képest 23 százalékkal erősödött idén, a dollárhoz képest 18 százalék a felértékelődés mértéke. A grúz lari az euróhoz képest 20, a dollárhoz képest bő 15 százalékkal erősödött.

A két ország mellett még Kazahsztán volt népszerű menekülőhely az oroszok számára, de a 20 milliós, nagy földgáztartalékkal rendelkező ország gazdaságát és valutáját ez érdemben nem befolyásolta.

Nagy ország erősödő devizája

Ugyancsak jól teljesített a brazil reál, amelynek árfolyama egyre inkább kötődik az olajár változásához: az ország ismert olajkészletei 40 év alatt 15-szörösükre nőttek, így az export is évről évre növekszik. A reál idén 7 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, de a tavaszi hónapokban, amikor a háború kitörése után átmenetileg 100 dollár fölé szaladt az olajár, a mérték 14 százalék is volt.

A legnagyobbak

A devizapiac idén a nagyobb valuták esetében is érdekességeket hozott. A világ legfontosabb fizetőeszköze, az amerikai dollár az év első 9 hónapjában meredeken erősödött a főbb valutákhoz, mindenekelőtt az euróhoz (16 százalék) és a jenhez (30 százalék) képest. Szeptember végén azonban megfordult a trend, legalábbis az euróhoz viszonyítva: a közös európai fizetőeszköz 0,96-ról 1,06-ig, bő 10 százalékkal erősödött a zöldhasúhoz képest. Október közepén aztán a japán fizetőeszköz is erős korrekcióba kezdett, de így 15 százalékkal gyengült az év során.

Mindezt a három nagy jegybank, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan (BoJ) eltérő monetáris politikája okozta. A Fed, hosszas bizonytalankodás után tavaly év végén kezdte meg a monetáris szigorítást, amit maximálisan fel is gyorsított, így az amerikai alapkamat gyorsan emelkedett, míg az euró és a jen esetében még maradt a negatív alapkamat. Természetes, hogy az elérhető hozam okán a dollár kereslete rendkívüli mértékben megnőtt.

Év közben aztán az EKB is elszánta magát a szigorításra, sőt, gyorsította azt, végül jelezte, hogy a kamatszint akár jóval a 2 százalékosnak tekintett semleges szint fölé kerülhet, így a dollár és az euró kamata akár ki is egyenlitődhet. Erre érthető módon szárnyalni kezdett az euró. A japán alapkamat ugyanakkor nem változott és várhatóan nem is fog a közeljövőben, a BoJ csak egy nem konvencionális lépést tett, ami valamelyest monetáris szigorításnak tekinthető.

Hullámvasút

Érdekesen alakult még az angol font mozgása, miután a rövid ideig regnáló Liz Truss miniszterelnök katasztrofális gazdaságpolitikája a dollárhoz képest örökös mélypontra lökte a brit fizetőeszközt, így az év elejéhez képest 23 százalékos leértékelődést okozva. A következő miniszterelnök, Rishi Sunak mérsékeltebb gazdaságpolitikája aztán megnyugvást hozott, a font ledolgozta vesztesége felét, igaz, ezt részben az euró erősödése okozta, magával húzva a brit valutát.

Különösen érdekesen alakult az orosz rubel helyzete, ami az ország által indított háború fényében nem meglepő. Az ország ellen indított életbe léptetett szankciók után a rubel először összeomlott, ezt követően azonban erősödni kezdett, miután az ország olaj-, és gázexportja kezdetben még nem nagy mértékben esett vissza, és ennek hatását is kompenzálták az elszálló energiaárak. A háború előtt az euró 85 rubelt ért, innen hamar felszaladt 160 fölé, azonban onnan visszaesett egész 55-ig, vagyis az orosz fizetőeszköz sokkal erősebb lett, mint a háború előtt.

Kétségtelen, hogy miután az orosz külkereskedelem és a tőkeműveletek korlátozottak, a devizaárfolyam alakulása nehezen értékelhető. Ugyanakkor az év utolsó hónapjaiban újra gyengülni kezdett a rubel, miután folyamatosan csökken az energiahordozók exportja, és most már azok ára is nagymértékben csökkent, visszavetve az orosz exportbevételt.

Környékünk

Régiónkban a fő esemény a forint gyengélkedése volt, bár az uniós megállapodások az elmúlt napokban kifejezetten jót tettek a hazai fizetőeszköznek. Az éves gyengülés azonban még 400 körüli eurónkénti szinten is közel 10 százalékos, míg a lengyel zloty alig gyengült, a cseh korona pedig egyenesen erősödött az év folyamán, sőt, kis mértékben még a román lej is erősebb, mint év elején.

A vesztesek

Végül nézzük a leggyengébb valutákat: ezek hagyományosan azok, ahol az adott ország gazdasági egyensúlya tartósan fel van borulva, és nem tesznek érdemi lépéseket a kiegyensúlyozás felé. Ilyen Zimbabwe, Argentína és Törökország, de idén az egyiptomi font is komoly leértékelődésen ment át: míg év elején egy dollár 15 és fél fontot ért, most az érték már a 25-öt közelíti, ami 60 százalékos leértékelődésnek felel meg. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!