A világgazdaságban egyre nagyobb a súlya a kkv-knak, ám, hogy ők legyenek a növekedés motorjai, fontos lenne a finanszírozásuk megoldása - mondta Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. Corporate Finance üzletágának vezetője. Jelenleg még főleg banki kölcsönökben gondolkodnak, tőzsdei kibocsátásban alig. A válság azonban rámutatott arra, hogy csak banki hitelekben gondolkodni hiba - emelte ki Svoób, majd egyből hozzátette, hogy itthon az nhp és az uniós források viszik a prímet, az elmúlt három évben 3100 milliárd forint értékű szerződéseket kötöttek.

Világszerte más-más megoldással próbálják a kkv-kat bevonzani a tőzsdére, sokszor például enyhébb szabályokkal. A siker persze nem mindenhol ugyanaz: amíg a londoni kkv-tőzsdén 1013 jegyzett cég van, addig az athénin 4. Itthon a bevezetés egyik akadálya, hogy a kkv-k túlnyomó többsége mikrocég, egymilliárd feletti árbevétellel mindössze hatezer cég rendelkezik a nagyjából 600 ezerből.

Gond az is, hogy a kkv-k sokszor maguk félnek a tőzsdei bevezetéstől. Az okok között említik, hogy ezáltal elveszítik a tulajdonosi kontrollt, nem tudnak majd megfelelni minden szabálynak, de az is sokszor felmerül, hogy nincs elég képzettségük. Szerinte fontos lenne az is, hogy a befektetőket is ösztönözzék a szabályozók, akár adózási szabályokkal, akár nyilvánosan hozzáférhető elemzésekkel.

Svoób szerint a hosszútávú cél az kellene, hogy legyen, hogy a finanszírozás teljes spektruma elérhetővé váljon a kkv-k számára. Hogy milyen kkv mehet tőzsdére? Legyen képes a növekedésre, exportpiacokat célozzon meg, de előny az is, ha korábban már kapott magán és kockázati tőkebefektetést, hiszen így az exit egyik megfelelő módja lehetne a tőzsdei bevezetés.

Nagy kérdés Svoób szerint az, hogy mennyire érdemes a startupokat, kis, kezdő cégeket beengedni a tőzsdére. Ennek szabályozása világszerte változik, Varsóban például először engedték, majd néhány rossz tapasztalat után megszüntették.

Kevés a sikertörténet

Kulturális és politikai okai voltak annak, hogy korábban miért nem sikerült a kkv-kat bevonzani a tőzsdére - vélte Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Raiffeisen Bank International AG ügyvezető igazgatója. Szerinte jelen helyzetben is nehéz megnyerni a kkv-k érdeklődését, ám néhány nagyobb IPO-val meg lehetne győzni a lakosságot, hogy kisbefektetőként megjelenjen a BÉT-en. A gond, hogy a lakosság számára nemigen van pénzügyi oktatás, máig a banki hitelekben látja növekedés zálogát, de az is problémás, hogy a hazai parketten igen kevés sikerélményben lehetett részük a befektetőknek. Ez utóbbi nagyon kellene ahhoz, hogy bátrabban nyúljanak a tőzsdéhez - emelte ki Szalay-Berzeviczy.

Az utóbbi időben növekvő költségekkel kapcsolatban Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az állományi díjak nőttek, de a tőzsde kereskedési költsége továbbra is alacsony. Szerinte fontos lenne, ha a nagy állami cégek sikeresen megjelennének a piacon, mivel az jelentős lökést tudna adnia a többi piaci szereplőnek is.

Egy kkv-nak is lehetséges, hogy vállalati kötvényt bocsásson ki - vélte Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. Szerinte azért nem volt ez jellemző, mert volt pár "nem igazán sikertörténet" a területen, ami visszafoghatta az ilyen irányú szándékokat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!