Paradigmaváltás zajlik Japánban, az infláció - ha késve is - de megérkezett az országba, s emiatt a lakosság tömegesen kezdett el befektetni az eddigi készpénzfelhalmozás mellett. Az ilyen téren viszonylag tapasztalatlan japánokra a trendet kihasználva hirtelen rászabadultak az internetes befektetési csalók is.

Az első negyedévben Japánban a Nemzeti Rendőrségi Ügynökség adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest hétszeresére nőtt a befektetési csalások miatt elveszített a pénzek összege. Az ügynökség tavaly januárban kezdte nyomon követni az adatokat, és a legfrissebb statisztikák szerint 2024 első három hónapjában 1700 csalást jelentettek, és átlagosan 13 millió jen (83 500 dollár) veszett el minden egyes esetben.

-A csalók számára ez a kockázatmentes, magas hozam. Japán csak arra tanította az embereket, hogy keményen dolgozzanak és takarékoskodjanak. A befektetés szempontjából az emberek olyanok, mint a csecsemők - mondta Kazuhide Saijo, a Befektetési csalások áldozatainak szervezetének elnöke a Bloombergnek.

A japán háztartások gyorsan növelték részvénybefektetéseiket az elmúlt években. Ezek értéke a Bank of Japan márciusban közzétett felmérése szerint 2023 decemberében éves szinten 29,2 százalékkal nőt, szemben a készpénzben és számlapénzben tartott megtakarítások 1 százalékos gyarapodásával. Ez utóbbi teszi ki a háztartások vagyonának több mint felét, ez jóval magasabb, mint az Egyesült Államok 12,6 százalékos és az euróövezetben tapasztalt 35,5 százalékos arány. A japán kormány próbálja mozgósítani ezt a vagyont, többek között a NISA néven ismert adómentes nyugdíj-előtakarékossági számlák kiterjesztésével is ösztönzi a megtakarítások befektetések irányába történő átcsoportosítását.

A tőzsdei befektetések már csak azért is egyre népszerűbbek, mert a Japán tőzsde az elmúlt két évben végre felébredt Csipkerózsika-álmából és évtizedek óta nem látott magasságokba szárnyaltak az árfolyamok. Erről bővebben itt írtunk.

Azonban a csalók is szemet vetettek erre a pénzre, és sok japán könnyű préda a pénzügyi ismeretek hiánya miatt. Mayuko Suzuki, az Osaka Kyoiku Egyetem fogyasztói oktatással foglalkozó professzora szerint a japán iskolákban hagyományosan keveset tanítanak a vagyonépítésről vagy a befektetésről, ehelyett a megtakarításra és a költekezésre összpontosítanak. Úgy látja, ha az emberek megértenék azt az elvet, hogy egyetlen részvény sem garantálja a folyamatos hozamot, talán nem vernék át őket annyian.

Az ország 2022-ben bevezette a középiskolák tantervi irányelveiben a fokozott pénzügyi oktatást. Célja, hogy megtanítsa a befektetések kockázatát és hozamát, hogy segítse az embereket pénzügyi jövőjük megtervezésében.

A kormány is felfigyelt

Bár a befektetési csalások száma Japánban még mindig töredéke annak, amit más országok tapasztalnak, a hirtelen megjelenésükre a kormány is felfigyelt. Fumio Kishida miniszterelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy júniusban intézkedéseket jelentenek be a csalások terjedése ellen, s ebben a bűnözők letartóztatására helyezik a hangsúlyt.

Az ország törvényhozói gyorsabb reagálást követelnek a  Meta helyi egységétől, mivel a hírességek képeit tartalmazó online hirdetések egyre nagyobb számban próbálják kicsalni az emberek pénzét - mondta Takuya Hirai volt digitális átalakulási miniszter egy múlt havi interjúban. Kritizálta a Metát, amiért az "a leginkább nem megfelelő platformtulajdonos", és azt mondta, hogy a vállalatnak fel kellene függesztenie az összes Facebook-hirdetést Japánban, amíg nem találnak jobb módszert a csalások elleni küzdelemre.

– A Facebook a japán csalók reklámozásából profitál - mondta Kokufu Taido, a befektetési csalások áldozatainak egy csoportját képviselő ügyvéd, aki a Meta-t összesen 23 millió jen kártérítésre perelte be. Kokufu arra is rámutatott, hogy egyes üzenetküldő alkalmazások anonimitása megnehezíti a nyomozók számára a bűnözői csoportok felkutatását, míg a korlátozott nemzetközi együttműködés szintén akadályozza a kártérítések behajtását. A Meta képviselője erre közölte, hogy a cég komolyan veszi azokat az információkat, amelyek szerint a felhasználó közül van, aki csalás áldozatává válik.

Minden héten tűnnek el vagyonok

A lépésekre szükség is van, hiszen Japánban most már szinte minden hétre jut egy olyan hír, hogy valaki szinte teljes vagyonát, vagy még annál is többet elveszített egy-egy internetes befektetési csalás következtében.

Nemrég nagy feltűnést keltett Yusaku Maezawa japán milliárdos és influenszer. Ő ugyanis bejelentette, hogy beperelte a Facebook japán kirendeltségét és az amerikai anyavállalatot, a Metát, amiért hanyagul szabályozták nevének és képmásának a közösségi médiaplatformokon történő befektetési csalásokhoz való felhasználását. Maezawa azt követeli, hogy az alperesek tiltsák meg nevének és képmásának online hirdetésekben való használatát, és fizessenek 1 jen (0,006 dollár) kártérítést.

-Elsődleges célunk annak tisztázása, hogy cselekedeteik jogellenesek-e vagy sem. Emellett kérjük a csalárd hirdetések elleni (bár úgy tűnik, nem létező) erőfeszítéseik részletes bemutatását, valamint a felelősök bírósági kihallgatását. Ha jogellenesnek ítélik eljárásukat, az megkönnyíti a csalás áldozatainak kártérítési igényeit, és ami még fontosabb, jelentős lépés lesz a csalások megelőzése felé - tette hozzá a híresség az X-en.

Maezawa alapította a Zozotownt, Japán legnagyobb online divatkereskedelmi oldalát, a Forbes szerint az ország 28. leggazdagabb embere, nettó vagyona eléri az 1,4 milliárd dollárt. A japán közösségi médiában azután vált ismertté, hogy 2021-ben elutazott a Nemzetközi Űrállomásra.

Április 10-én a kormányzó Liberális Demokrata Párt tanulmányi ülést tartott fogyasztóvédelmi kérdésekről, és meghívta Maezawát és Takafumi Horie-t, egy másik ismert üzletembert, akinek a képmását szintén csalásokhoz használták fel.

Négy online csalás áldozata korábban, április 25-én beperelte a Facebook japán leányát mondván, hogy megtévesztették őket olyan hirdetések, amelyek hírességek képeit használták, és azt állították, hogy magas befektetési hozamot kínálnak. A felperesek 23 millió jen kártérítést követeltek a Facebook Japántól.

A Meta április 16-án sajtóközleményt tett közzé japán nyelvű honlapján, amelyben részletesen ismertette a hírességeket megszemélyesítő átverésekkel szembeni ellenintézkedéseit. A közlemény szerint a vállalat a japán nyelvet és a kulturális árnyalatokat értő ellenőröket, valamint automatikus felismerést alkalmaz. Mivel az online csalások továbbra is léteznek, úgy véljük, hogy a csalások megelőzésének előmozdítása társadalmi megközelítést igényel, amely magában foglalja az iparággal, szakértőkkel és az érintett szervezetekkel való együttműködést. A Meta elkötelezett amellett, hogy kivegye a részét ebből az erőfeszítésből – írja a cég közleménye.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!